Miért kultúrsokk Dél-Korea? És miért pont a Covid után lett ennyi külföldi?

Ha valaki Dél-Koreába érkezik először, nagy eséllyel úgy érzi magát, mintha egy sorozat díszletébe csöppent volna. Szöul éjszaka olyan, mint a „Itaewon Class” fényárban úszó utcái, nappal pedig egyszerre szupermodern és tradicionális. De ami igazán megdöbbentő: az a különbség, ami a saját hétköznapjainkhoz képest vár ott ránk. Ezt hívják kultúrsokknak. És hogy miért lett ebből most ekkora téma? Egyszerű: a Covid után robbanásszerűen megugrott a külföldiek száma az országban.
Rodebert – Minden Ami Külföld

Miért üt nagyot a kultúrsokk Dél-Koreában?

A kultúrsokk azt jelenti, amikor valaki hirtelen szembesül egy másik kultúra szokásaival, szabályaival, amit nem ért, és emiatt kényelmetlenül érzi magát. Koreában ez különösen erős, mert ott minden nagyon intenzív: a tiszteletadás formái (például ahogy meghajolnak vagy megszólítanak valakit), a munkahelyi hierarchia, ahol a főnök szava a törvény, vagy akár egy vacsora, ahol nem te döntöd el, mikor emelsz poharat, hanem az idősebb. Ha valaki nézi a „Start-Up” vagy a „Misaeng” című sorozatot, pontosan érzi, milyen lehet egy koreai munkahely: egyszerre inspiráló és nyomasztó, tele kimondatlan szabályokkal.

Miért lett hirtelen ennyi külföldi?

A K-pop és a K-drámák hatása

BTS, Blackpink, Squid Game, Crash Landing on You – ezek a nevek nemcsak rajongótábort, hanem turizmust is hoztak. Sokan egyszerűen látni akarták a helyszíneket, amiket a képernyőn megszerettek.

Tanulás és munka

A koreai egyetemek egyre több ösztöndíjat kínálnak külföldieknek, a gazdaság pedig rengeteg szakembert szív fel. IT, kozmetikumok, autóipar mind nyitott a külföldiekre.

Covid hatása

A lezárások alatt rengetegen fedezték fel a koreai kultúrát online. Sorozatokat daráltak, K-popot hallgattak, koreai ételeket főztek otthon. Amint újra lehetett utazni, sokakban ott volt a “most vagy soha” érzés és első útjuk Koreába vezetett.

A legnagyobb sokkok, amikkel szembesülnek a külföldiek:

Munkahelyi kultúra: hosszú munkaórák, tisztelet a főnök iránt, a „Misaeng”-ben látott hierarchia nem fikció.

Etikett az asztalnál: nem illik előbb kezdeni enni, mint az idősebb, és inni is szabály szerint kell.

Közvetlen beszéd hiánya: a konfliktust kerülik, ezért nem biztos, hogy egyenes választ kapsz.

Hipermodern hétköznapok: minden QR-kóddal, appal működik, ami eleinte sokkoló lehet annak, aki nincs ehhez szokva. Olyan ez, mintha egy „Reply 1988” jelenetből (családi tradíciók) hirtelen átlépnél a “Vincenzo”-ba (hipertech, felhőkarcolók, luxusirodák).

Hogyan lehet túlélni a kultúrsokkot?

Nyelv: pár alap kifejezés (köszönés, udvariasság) rengeteget segít.

Expat közösség: Szöulban szinte minden héten van nyelvcsere vagy expat meet-up. (külföldön élő emberek találkozója)

Nyitottság: a különbségeket nem szabad támadásként venni.

Helyi élmények: próbáld ki a kimchit, menj el egy templomünnepre, vagy ülj be egy noraebangba (karaoke).

A jövő: nyitás vagy falak?

Dél-Korea lassan, de biztosan nyílik a világ felé. A nagyvárosokban természetes, hogy sok külföldit látni, de a kisebb településeken még mindig meglepődnek, ha egy idegent látnak. Hosszú távon valószínű, hogy a társadalom egyre befogadóbb lesz, de közben a tradicionális szabályok is megmaradnak. Dél-Korea egy olyan hely, ahol tényleg egyszerre élheted át a múltat és a jövőt. A Covid után sokan döntöttek úgy, hogy élőben is megtapasztalják ezt a világot, amit addig csak sorozatokból és zenékből ismertek. Az első napokban persze jön a kultúrsokk, de ha az ember nyitott és hajlandó alkalmazkodni, könnyen úgy érezheti magát, mintha a saját K-drámájában lenne a főszereplő.

Tudtad?

A gyümölcs Dél-Koreában pazar és minőségi ajándéknak számít, amely a nagylelkűséget és a jóakaratot szimbolizálja, ugyanis a gyümölcsök nagyon drágák az országban.