Fától az asztalig: Hogyan csatlakozzunk Olaszország ősi olajbogyó-szüretéhez
Az olívaolaj-készítéshez szükséges olajbogyó szüretelése egy ősi olasz rituálé, amelyet egyre nagyobb veszély fenyeget. Most azonban sokan úgy vélik, hogy ez lehet az olasz turizmus következő nagy dobása.
Minden októberben, miután a strandszékek eltűnnek és a levegő ropogóssá válik, Olaszország-szerte családok vonulnak vissza a generációs olajfaligetekbe (oliveti) a félsziget egyik legízletesebb őszi hagyományának megünneplésére: az olajbogyó szüretre (la raccolta delle olive). Ez egy időtlen rituálé, ahol nincsenek nehéz gépek, alig használnak vegyszereket, csak kézműves extra szűz olívaolaj (EVOO) készül, amelyet aztán a következő évben mindenre rálocsolnak a levesektől a salátákig.
Őszi olasz szertartás
Október közepétől december elejéig Szicíliától egészen a Garda-tóig a szüret áthatja a mindennapi életet. A hétvégéket a szüretelés és az olajbogyó elszállítása tölti ki a helyi olajprésbe (frantoio), ahol aztán olajgá préselik. Ez a munka bár megerőltető – fel kell nézni az ágak közé, olajbogyó-pépet kell kaparni a körmünkről –, de egyben felemelő is, és éppen ezért válhat az olasz turizmus új határterületévé.
Az Oleoturizmus felemelkedése
Az utóbbi években az oleoturizmus (olívaolaj turizmus) egyre népszerűbbé vált Olaszországban. Egyre több olívatermesztő nyitja meg agroturisztikai szállásait, vagy kínál élményeket, ahol a vendégek részt vehetnek magában a szüretben. Ami a helyi családok számára csupán házimunka, az a nemzetközi utazók számára keresett élménnyé válik.
Ahogy Christian Reggioli (Bio Agriturismo Reggioli, Toszkána) is mondja: “Számomra ez a földhöz való visszatérésről szól.” Az olyan farmok, mint az övé, lehetővé teszik a látogatók számára, hogy a családokkal együtt reggelizzenek, majd csoportokat alkossanak, hálókat terítsenek ki és kézzel szüreteljenek. A napot gyakran kóstolók zárják, ahol a frissen préselt EVOO merész, borsos vagy virágos ízét fedezhetik fel. “Az igazi olaj minden alkalommal más” – mondja Reggioli.
Az EVOO megismerése is kulcsfontosságú. Ahogy Lucia Leone (Masseria il Frantoio, Puglia) olaj sommelier is kiemeli: “Az igazi EVOO gyümölcsös, friss, keserű és fűszeres. Ha nem érzed a paradicsomlevél, a frissen vágott fűszernövények vagy az articsóka jegyeit, az olaj nem extra szűz.”
Egy veszélyeztetett hagyomány megmentése
Bár la raccolta a vidéki Olaszország mindennapi része, a hagyomány veszélyben van. Ahogy az olaszok a nagyobb városokba vándorolnak gazdasági lehetőségek után, családi olajfaligetek százezrei maradtak elhagyatva. Az iparosodott tömegtermelés uralkodik: az Olaszországban vásárolt olajok háromnegyede már a tengerentúlról érkezik.
Mint oly sokszor Olaszországban, a turizmus lehet a válasz. Az EVOO a “Made in Italy” identitás stratégiai részévé válik. A kormány 2020-ban a nemzeti költségvetésbe is beemelte az olívaolaj-turizmus ágazatot, ami az élelmiszer- és borkínálat 37,1%-os fellendüléséhez vezetett.
Sőt, egyre népszerűbbek az “örökbefogadj egy olajfát” programok, amelyek lehetővé teszik a támogatóknak, hogy egy vagy több évre szponzoráljanak egy fát, cserébe pedig rendszeres szállítmányokat kapnak a személyes olajbogyójukból. Ez a program létfontosságú az elhagyott ligetek megmentésében.
Végső soron a szüret munka. De ahogy egy turista mondta, “a szépsége abban rejlik, hogy be tudsz lépni valaki más életébe, még ha csak egy pillanatra is.” Ez az olívaolaj arany neonfényű jutalmáért végzett szerelem munkája – “Szeretet nélkül semmi sem nőhet.”
#Olajbogyószüret #Olaszország #Oleoturizmus #EVOO #Agriturizmus #OlaszHagyomány #SzűzOlívaolaj #LaRaccolta #Utazás #Élményutazás #Toszkána #Puglia #Calabria #mindenamikülföld #mindenamikulfold
Érdekel hasonló tartalom?
Hallgass bele Youtube csatornánkba!
Készen állsz?
Szólj hozzá