Ausztrália és Új-Zéland óvatos nyitásba kezdett: vajon örökre fennmarad a vasszigor?

2020. márciusában Ausztrália és Új-Zéland egyformán úgy döntött, hogy lezárja határait a nemzetközi utazók előtt.

Ezzel a lépéssel mindkét szigetország a koronavírus járvány kezelésének mintaállamává vált, hatékony intézkedésekkel, alacsony esetszámokkal és elenyésző halálozási arányokkal. Az elmúlt hetekben lassú nyitási folyamatba kezdtek, de a feltételek továbbra is igen szigorúak. Kérdés, hogy a jövőben változhat-e a hozzáállásuk, vagy ezentúl nem csak a távolság miatt lesz trükkös eljutni a kenguruk és a kiwik földjére.- Peringer Attila írása

Amikor a tavalyi év elején az esetszámok szerte a világon elkezdtek meredeken emelkedni, Ausztrália és Új-Zéland is hasonló stratégiát választott a COVID-19 járvánnyal szemben: a határokat gyakorlatilag teljesen lezárták, az ország állampolgárain, az állandó lakhatási engedéllyel rendelkezőkön és néhány ritka kivételen kívül, a belépést megtiltották. Ezt szigetországokként viszonylag egyszerű volt megtenniük, Európában egy ilyen megközelítés nyilván kivitelezhetetlen lett volna. A szabályokat is hasonlóan alakították ki: a hazatérőkre 14 napos, erre kijelölt létesítményekben – többnyire hotelek – letöltendő karantén várt, a tartózkodásuk költségeit pedig szintén nekik kellett viselniük, ami így hazatérés után azonnal, fejenként 3000 dollárral könnyített a bankszámlájukon. A közösségi élet leállt, az emberek mozgását erősen korlátozták.

A gyors reagálás és a fenti megoldások eredményeként mindkét helyen alacsonyak maradtak a lakosságarányos esetszámok és nagyon kevesen is haltak bele a koronavírus szövődményeibe. Új-Zélandon nagyjából május közepéig voltak érvényben a legszigorúbb (Alert Level 4) intézkedések, utána fokozatos lazítás kezdődött, június közepére gyakorlatilag visszaállt az élet a rendes kerékvágásba. Azóta persze volt pár alkalommal visszaesés, illetve Ausztrália keleti parti nagyvárosai tovább is tartottak zárva, mint pl. Auckland, de a világ országainak túlnyomó többségéhez képest, a helyieket még így is jóval kevésbé érintették a járvány következményei.

Időközben a vakcinák is megérkeztek, és ha Ausztrália és Új-Zéland illethető kritikával, ez pl. egy olyan pont, ahol ez megtehető: az EU-hoz, Nagy-Britanniához, vagy akár az USA-hoz képest igencsak lemaradtak a lakosság oltásában, valószínűleg nem kis részben azért, mert nem feltétlenül érezték, hogy sietniük kellene. Ugyan a lakosság jelentős része támogatja az intézkedéseket, viszont az elmúlt időszakban Sydney és Melbourne utcáin is kialakultak a lezárásokkal szembeni tüntetések. Új-Zélandról jellemzően nem érkeztek hasonló hírek, azonban a lényeg, hogy mindkét kormányzat a magas oltottsági arányt szabta az országzár feloldásának egyik feltételeként, és elmondható, hogy az utóbbi 1-2 hónapban sikerült is felpörgetni az oltási folyamatot. Emellett az is biztos, hogy hiába erős mindkét ország gazdasága, a turisztikai szektor szenvedése egyáltalán nem tesz jót az összképnek. Így hát megindult a már említett lassú nyitás, azonban senki ne gondolja, hogy sokkal egyszerűbb lett a helyzet.

Ausztrália

Aki hozzám hasonlóan hajlamos elsőre felületesen elolvasni címeket, azt hihette, novembertől elkezdheti bepakolni a bőröndjét, hogy megnézze, milyen is Down Under. Viszont a valóság sajnos az, hogy Ausztrália, a ’nemzetközi’ nyitás első lépéseként csak az állampolgárai és az állandó tartózkodási hellyel rendelkezők számára vezet be könnyítéseket. Mivel országosan az első dózist megkapók aránya elérte a 80%-ot, a második dózist megkapók aránya pedig közelíti a 60%-ot, az ország az úgynevezett C fázisba lép a védekezésben, ami azt jelenti, hogy akit az Ausztráliában elismert vakcinák valamelyikével oltottak és már mindkét vakcinaadagot megkapta, a 14 napos kijelölt karantént 7 napos, saját otthonában eltöltött karanténra válthatja. Ez egyaránt vonatkozik a hazatérőkre és mostantól azokra is, akik a 18 hónapos bezártság után ismét világot látnának. Az oltatlanokra továbbra is a 14 napos hotel karantén kötelezettség érvényes. A kötelező tesztelés szintén érvényben marad, viszont ezt már elegendő lesz antigén gyorsteszt formájában lerendezni. Az ausztrál kormány folyamatosan felülvizsgálja és bővíti az elfogadott vakcinák listáját, hogy ezzel is könnyítsenek azok helyzetén, akik külföldön kapták meg az oltásaikat. A jelenlegi négy (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen) oltás mellett a gyógyászati eszközöket felügyelő hivatal (TGA) pár napja a Coronavac és a Covishield vakcinákat is az elfogadott vakcinák közé javasolta besorolni, viszont pl. a Sinopharm és a Sputnik V egyelőre nem kapott zöld utat.

És hogy van-e jó hír mindenki más számára? Jelenleg legfeljebb találgatások, az ausztrál miniszterelnök is csak annyit erősített meg, hogy külföldiek számára valamikor 2022-ben lesz lehetőség ismét Ausztráliába utazni, arról, hogy ezt milyen feltételekkel tehetik meg, jelen pillanatban semmilyen konkrét információ nem áll rendelkezésre.

Új-Zéland

Mielőtt Új-Zéland tavaly márciusban lezárta a határait, pár hétig még engedte a nemzetközi utasforgalmat, azonban addigra a 14 napos, kijelölt karantén kötelezettséget már bevezette. Első lépésben náluk most ez a rendszer tér vissza, vagyis mindenki, aki nem új-zélandi állampolgár, nem letelepedett státuszú, vagy nem az előző két kategória családtagja, azon kívül, hogy csak teljesen átoltva léphet be az országba, két hétig valamelyik börtönhotel vendégszeretetét kell, hogy élvezze, és egy 72 óránál nem régebbi, negatív PCR tesztet is fel kell mutatnia. Ebből is az látszik, hogy a nemzetközi turizmus a legtöbb ember számára továbbra sem jelent reális opciót, és Jacinda kormánya is csupán annyit közölt eddig, hogy a beutazási feltételeken 2022 folyamán könnyíthetnek, valamint, hogy a végső cél a karanténmentes utazás lehetőségének megteremtése, azoknak, akik megkapták mindkét oltásukat. Ezen kívül készülni fog egy, eddig még nem közzétett lista az alacsony kockázatú országokról.

A teljes lakosságot tekintve Új-Zéland valamennyivel le van maradva Ausztrália mögött: az első dózist 68% kapta meg, a már a második adagot is felvett lakosok aránya pedig 44%. Náluk egyébként csak a Pfizer, a Janssen és az AstraZeneca vakcinákat használják, ezek mellett még a Novavax oltása kaphatja meg hamarosan az engedélyt.

Egyelőre mindenképp úgy látszik, hogy sem Ausztrália, sem Új-Zéland nem könnyíti meg a beutazni vágyók dolgát, még akkor sem, ha valakiben tombolnak az antitestek. Hiába gyönyörű hely, még egy új-zélandi túrát sem igazán érdemes úgy bevállalni, ha a nyaralás első két hetét valamelyik aucklandi hotelbe zárva kell eltölteni. Egyébként, a turizmus fellendítése természetesen közös érdek is, ezért idén áprilisban a két ország egy ún. ’utazási buborék’ kipróbálása mellett döntött, szabadabbá téve a szomszédba járást. Aztán ezt az ausztrál esetszámok felfutása miatt már július végén fel kellett függeszteni, és jelenleg idén év végéig nincs is tervben a folytatása. Mindenesetre, remélhetőleg figyelemmel kísérik a többi ország nyitási és turizmus újraindítási tapasztalatait, és előbb-utóbb talán engednek kicsit a gyeplőn. Szerintem sokunk közös kívánsága ez, de semmiképp sem lehet készpénznek venni, hogy valóban így is tesznek.

A COVID okozta nehézségek ellenére, biztosan sokan vágytok továbbra is a föld déli féltekére:

Ha Ausztrália érdekelne: https://mindenamikulfold.hu/a-csapat-aki-segit-neked/ausztralia/

Ha inkább Új-Zéland a szíved csücske: https://mindenamikulfold.hu/a-csapat-aki-segit-neked/uj-zeland/