Kirándulás haza – 1. rész

Eljött ez is. Én, egyedül – család és gyerek nélkül – utazok Magyarországra.
andi – Minden Ami Külföld

Kirándulás Magyarországra: szubjektív élménybeszámoló következik. Kérlek kezeld helyén: vedd ki ami hasznos és dob ki ami nem.

Kedves Naplóm!

Bocsánat, hogy ilyen sokáig várattalak. Már hosszú hetekkel ezelőtt egymásra találtunk, mikor eljövendő utazásomra papíros társat kerestem. Azonban annyira lefoglaltak az utazási előkészületek, hogy nem maradt mentális kapacitásom Rád.

Bár nem ez volt a tervem, de végül arra jutottam, hogy a reptéren várva fogunk tudni majd egymással időt tölteni. És most ez is eljött. Végül.

Az elmúlt két hónapot sok-sok tervezéssel, weboldalak és jogszabályok értelmezésével töltöttem. Hogy miért? Több okból is.

Kirándulás és poggyász

Egyrészt meg kellett tudnom melyik légitársaságnak milyen súly és méretkorlátai vannak a kézi és feladott poggyászokra vonatkozóan. Meg azt is, melyik poggyászra melyik érvényes. Mert ugyan a feladott poggyász keretem 2×23 kg, a méretek tekintetében most nekem az számított amelyikkel a két interkontinentálist repülöm. A kézipoggyászra viszont a domestic (helyi) járat jóval korlátosabb feltételei érvényesek. Ennyit a 8 kilós kézipoggyászról, maradt a 7.

Kis bőrönd és nagy bőrönd

Emellett, bár centivel lemértem, hogy melyik az a gurulós kézipoggyász méretű kisbőrönd ami a nemzetközi járaton a méretkorlátba belefér, a helyi járatra túlméretesnek bizonyult. Szóval két héttel az indulás előtt várt rám az újratervezés. Legalábbis csomagszinten. Nem csak a fedélzetre vitt poggyász, hanem a feladott kapcsán is.

Szemem előtt lebegett A kérdés: melyik nagybőröndbe fér bele a gurulós kézipoggyász bőrönd? És ez hány extra kilót jelent?

Mivel elég sokat tervezek utazgatni érkezés után – azaz néhány napnyi váltóruha és egyebek kellenek –, így szükséges valami átmenet az óriásbőrönd és a válltáska között. Ez utóbbi lett ugyanis a kézipoggyász-verseny győztese. Puha és semmilyen merevített résszel nem rendelkezik, így eléggé alaktalanra lehet formázni, szóval könnyen bepasszírozható még egy fapados méretkorlátaiba is. Viszont ezzel róni Budapest tömegközlekedését annyira nem vonzó. Így lett a nyertes a gurulós kisbőrönd. Belelegózva a nagyba.

Mi mehet bele és mi nem?

A jogértelmezési kihívás másik fele a „mit lehet bevinni az Európai Unióba és milyen korlátozások vannak” kiegészítve a „mit lehet kivinni Új–Zélandról” kitétellel. Mert ugye hiába lehet például valamit kivinni, ha nem lehet bevinni. Vagy fordítva.

Mit vihetünk ki?

Néhány meglepő felfedezés: Új-Zélandról kivinni mézet például csak utasként lehet, postai küldeményben tilos feladni. Szerencsére az Európai Unióba bevinni lehet. Limitált mennyiségben, 2 kg súlyhatárig. Amennyiben jól értelmeztem a jogszabályt.

Hogy miért vinnék mézet? Hát a Manuka honey miatt – erre majd később visszatérek.

És mit vihetünk be, ajándékba, ha már kirándulás?

A másik meglepő dolog, amit az Európai Unió beviteli korlátozásai között azt találtam, az, hogy jelentős korlátozások vannak az állati eredetű termékek bevitelére. (Tudom, a méz is valahol az.) De, gondoltad–e volna, hogy a csokoládé is ide tartozik? Legalábbis az, amelyikben van tej. Szóval buzgón olvasgattam az egyes ajándékba vinni szándékozott csokoládék összetevő listáját és a tej arányát bennük.

[És mivel eltelt némi idő ezen naplórészlet papírra vetése és billentyűzeten való beklimpírozása között, sajnálatos új fejlemények is vannak állategészségügyi vonalon. Ugyanis száj– és körömfájás járvány tört ki a Magyarországon, illetve Szlovákiában. Jelen cikk írásakor még csak a Kisalföldet és Szlovákia egyes közeli részeit érinti. Reméljük sikerül megállítani.]

Aztán már csak a súlymérés volt hátra. Honnét a fenéből jött össze 22 kg?

Nincs igazi kirándulás tömegközlekedés nélkül?

Na jó. Vezetni eszem ágában sincs volt, szóval maradt a tömegközlekedés mint alternatíva. Így az utazási előkészületek másik nagy vonulata a magyarországi tömegközlekedés felmérése volt. Ezúton is köszönet mindenkinek a tanácsokért és javaslatokért! Egy biztos: bármennyire is „hazai pályának” érződik Budapest – elvégre ott nőttem fel –, újra kell tanulnom az egész várost.

Ez eddig tiszta sor, de közben azon merengek – és nem döntöttem még – hogy e–jegy / elektronikus bérlet legyen és vagy papíros. Az, hogy bérlet lesz, tuti. Amióta kiderült, hogy utazom többször álmodtam arról, hogy a BKV ellenőrök elkapnak a buszon mert elfelejtettem (mivel nem vagyok hozzászokva, mindig bérletem volt) kezelni a jegyet. Nem vicces az éjszaka közepén ilyen rémálmokra ébredni. Szóval marad a bérlet. Na de papíron vagy telefonon? Ááááá….

A tanácsok mindig jól jönnek

Milyen tanácsokat kaptam? A legmegdöbbentőbb az volt, hogy mindenhol magyarul beszéljek, akkor kisebb az esélye, hogy átvágnak. Mit ne mondjak, jól indul az utazásom… Vonatjegyet állítólag jobb elektronikusan venni. A tömegközlekedéshez ajánlották a Menetrend App–ot és a Budapest Go–t. Végül nálam az utóbbi győzött.

Az appok meg osztódással szaporodnak

Összeszámoltam, végül – vagy egyelőre? – 5 appot kellett letöltenem és telepítenem az utazáshoz:

Budapest Go
Máv
az utasbiztosításom kapcsán a biztosítóét (ez nagyon leegyszerűsíti a dolgokat, ne legyen rá szükségem)
a visszaútra az Új–Zélandra történő belépéshez szükséges Traveller Declaration appját (ez nem ugyanaz mint az New Zealand Electronic Travel Authority (NZeTA)), és
az utazáshoz vett travel e–SIMhez tartozót.

Kommunikáció – világ végi mobil telefonnal

Hát igen, az is sok keresés, a vélemények és kritikák olvasása után dőlt el hogyan oldom meg az otthoni telefonhasználatot. Merthogy, én kis naív, nagyon sokáig úgy voltam vele, hogy veszek majd feltöltős telefonkártyát otthon és használom majd azt. Az egyik szolgáltatónál ugyanis – a honlapon található leírás szerint – van lehetőség arra, hogy a megvásárolt feltöltős kártyát eSimre váltsuk át. És online is lehet venni!

Becsszó, én megpróbáltam! Amikor a feltöltős kártya vásárlásnál magyar mobil telefonszámot kért, akkor megpróbáltam kicselezni a rendszert. Beregisztráltam! Hátha úgy sikerülni fog… de nem. Feltöltős telefonkártyát – ahhoz, hogy legyen magyar telefonszámom – kizárólag magyar mobil telefonszám birtokában lehet vásárolni. Meg regisztrálni is a honlapon, hogy vegyek telefonkártyát. Hogy legyen magyar telefonszámom! Mély levegő. Nem ordít.

Értem én, hogy ügyfélazonosítás meg mi a szösz. Olvastam ám én az üzletszabályzat vonatkozó részét (mondom én, hogy két hónapig jogszabályokat és hasonlókat bújtam). Külföldön élő magyar állampolgárként vásárolhatok gond nélkül feltöltős mobiltelefon kártyát. Le tudják ellenőrizni az adataimat. Online is. Elméletben biztos. Na de gyakorlatban?

Travel SIM-ek és eSIMek

Így hát ők bukták az üzletet, én pedig rátaláltam a travel eSimek varázslatos birodalmára. Ahol is találtam egy számomra megfelelőt, teljesen vállalható áron. Mondjuk telefonszámom nem lett (pedig egy francia cég olyan eSimet is kínál, ahol telefonszámot is kaphatunk), de adatom igen. Azzal meg már a várható kommunikációim 99% megoldódott.

Egyébként a travel eSim appban az volt a legjobb, hogy tényleg néhány kattintás volt az egész. Bevallom, eléggé be voltam tojva az egész eSim kérdéstől (ugyanis a meglévő sim kártya mellé kellett telepíteni egy eSim–et), de ezt a problémát az app levette a vállamról. Egyszerűen telepítettem, kiválasztottam hova mekkora adatcsomagot kérek (az országspecifikus adatcsomag olcsóbb volt mint az európás), kattintgattam és feltepült az eSim a telefonomra. Elvben Magyarországra érkezve magától aktiválódni fog. Majd meglátjuk.