10 jelenleg is dúló fegyveres konfliktus
Francis Fukuyama, a világ legismertebb kortárs filozófusa az 1992-ben publikált és azóta is sokat vitatott, a Történelem vége és az utolsó ember című tanulmányában arról érvelt, hogy a hidegháború lezárta és a berlini fal leomlása után az emberiség egy olyan korszakba fog lépni, ahol a jólét, a béke és a liberális demokrácia lesz az uralkodó. Ugyan a második világháború óta nem tört ki globális konfliktus a világban, helyette azonban a 21. század háborúi a terrorizmusról, polgárháborúkról, etnikai konfliktusokról és vallásháborúkról szólnak.Világszerte több tucat fegyveres konfliktus zajlik napjainkban is, ezekből gyűjtöttünk össze 10-et. -Varga Melinda írása
1. Magrebi felkelés
Magreb Észak-Afrika egyik legnagyobb régiója, ami a Nílustól nyugatra és a Szaharától északra helyezkedik el. Ehhez a térséghez tartozik Marokkó, Algéria, Tunézia, illetve Líbia. A 2002 óta tartó konfliktus gyakorlatilag az 1991-ben kezdődött algír polgárháború folytatása. A polgárháborúban az iszlám fegyveres erők harcoltak az algír kormánnyal majd a polgárháború 2002-es leverésével folyamatosan összeolvadtak a helyi al-Kaida csoportokkal. A konfliktus ezután Algériából átterjedt az egész régióra, Mauritániára, Malira, Tuneziára és Nigerre, a harcokhoz pedig több dzsihádista csoport is csatlakozott az évek alatt.
A harcoknak eddig nagyjából tizenhétezer ember esett áldozatul. A háború egyik legaktívabb éve 2020 volt, csak július eleje óta kilenc terrortámadás történt, többnyire a terület kisebb településein.
2. Líbiai polgárháború
2011-ben a kormányellenes tüntetések vezettek polgárháborúhoz Líbiában. A polgárháború akkor hónapok alatt véget ért miután megdöntötték a helyi diktátor, Moammer Kadhafi hatalmát. Ezután az országot több egymással vetélkedő katonai csoport próbálta elfoglalni, Líbia területeinek és az ország olajmezőinek ellenőrzéséért, ami 2014-ben a második líbiai polgárháborúhoz vezetett és ami még mai is tart. A 2014-ben tartott választásokon a megválasztott képviselőház győzelmét az ellenzék nem fogadta el és saját kormányt alakított, ezzel kettészakítva az országot. A két, egymással szemben álló kormánnyal szemben a már említett csoportok, törzsi milíciák, az Iszlám Állam és bengázi forradalmárok is folyamatosan próbáltak területeket szerezni az évek alatt. Mára több radikális iszlamista csoportot is sikerült legyőznie a kettészakadt kormánynak de az egymással szembeni vitában nem történt komoly előrelépés. Az országban idén is több katonai offenzíva és bombázás történt de jelenleg augusztus eleje óta tűzszünet van érvényben.
3. Boko Haram felkelés
A Boko Haram egy radikális iszlamista mozgalom, ami Nigériában alakult meg 2002-ben. A terrorista csoport a kezdetekben csak erőszakmentes akciókat hajtott végre és céljuk a nigériai korrupció felszámolása és az Iszlám Saría törvénykezés bevezetése volt. 2009-ben azonban a rendőrség nyomozni kezdett a csoport után és egy rajtaütés során több fegyvert és bombák készítéséhez alkalmas felszerelést is találtak náluk. Ezután a csoport kormányerőket és redőrségeket kezdett megtámadni, iskolákat és templomokat romboltak le aminek a következtében a nigériai államnak a hadsereget is be kellett vonnia az ellenük való küzdelembe. Az akció során a katonaság megölte a csoport vezetőjét amiért a Boko Haram bosszút esküdött. Az ezt követő években a csoport egyre agresszívebb lett és a felkelést kiterjesztették a szomszédos Csádra, Nigerre és Kamerunra is. A Boko Haram 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz is és bár az elmúlt években sikerült őket visszaszorítani még mindig aktívan hajtanak végre robbantásokat és támadásokat.
4. Török-kurd konfliktus
A kurdok a Közel-Kelet egyik legősibb népcsoportját alkotják és egyben ők a mai Törökország legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbsége is. A jelenleg is zajló konfliktus több évszázadra nyúlik vissza mivel a törzsi formátumban élő kurdok mindig is az oszmán fennhatóság alatt éltek.
A kurdok gyakorlatilag 1923-óta folyamatosan harcolnak a kurd autonómiáért és egy önálló állam megteremtésért. Az első világháború után ugyanis a nagyhatalmak teljesen figyelmen kívül hagyták a kurdok törekvéseit és területeik nagy részét Törökországnak adták. Ezt követően a kurdok 1978-ban alapították meg a Kurdisztáni Munkáspártot, ami nemcsak a konfliktus kiélezősédéhez de folyamatos harcokhoz is vezetett. Az elmúlt évtizedekben változó intenzitással és kisebb-nagyobb tűzszünetekkel de a felek folyamatosan harcoltak és a ma napig is harcolnak egymással. A konfliktus a 80-as évek óta több mint ötvenezer életet követelt köztük számos civil áldozattal.
5. Az iraki megszállás és felkelés
Az iraki konfliktus 2003-ban kezdődött amikor az Egyesült Államok vezette koalíció megszállta Irakot és megdöntötte Szaddám Huszein kormányát. Az invázió káoszba döntötte az országot, ezután pedig felkelés tört ki a megszálló erők és az újonnan megválasztott kormány között. A becslések szerint a megszállás első éveiben félmillió iraki hallhatott meg. Bár az amerikai haderő kivonult Irakból 2011-ben, a konfliktusok ez nem vetett véget és a kormány folyamatosan harcban állt a helyi terrorista csoportokkal. 2013-ban teljes értékű háború tört ki az iraki kormány és a folyamatosan erősödő Iszlám Állam között. Ezek a harcok 2017-ig tartottak amikor is papíron sikerült kiszorítani az Iszlám Államot Irak területéről. A gerilla támadások és a felkelések azonban ma is mindennaposak.
6. Szomáliai polgárháború
Az 1991 óta tartó szomáliai polgárháború is csaknem félmillió életet követelt már. A harcok akkor kezdődtek, amikor a folyamatosan megerősödő helyi klánokon alapuló csoportosulások szövetségre léptek, hogy megdöntsék az ország diktátorának, Sziád Barrénak a hatalmát.
Bár a Barré hatalmát sikerült megdönteni, de az összefogó hadurak ezután folyamatosan egymás ellen fordultak, ezzel véres polgárháborúba taszítva az országot. A törzsi szerveződések és a hatalmi harcok miatt sokáig lehetetlen volt egy központi kormányt kialakítani az országban. 1998-ra két autonóm terület jött létre, Szomáliföld és Puntföld. Bár 2000-re megalakult egy átmeneti kormány de az ország déli részén újból fellángoltak a harcok, szintén az Iszlám Állam miatt. A terrorista csoportokkal való küzdelem jelenleg is folyamatos az országban de 2012-ben legalább sikerült megalakitaniuk az első valódi kormányukat a polgárháború kitörése óta és az országot az Egyesült Államok is támogatja légicsapásokkal.
7. Mexikói drogháború
A mexikói drogháború egy, az Egyesült Államok által vezetett és jelenleg is zajló nemzetközi drogellenes háború. Az országban folyamatosak az összecsapások a mexikói kormányerők és a drogkartellek között. A kartellek többsége szövetséget alkotott 1989-ig de miután letartóztatták a szövetséget összetartó vezetőjüket Felix Gallardót a szövetség összeomlott. A kartellek azóta folyamatosan harcolnak egymással a hatalomért, a területekért és a csempész útvonalakért. A kartellek egymással való leszámolásaiban és a kormánnyal folytatott harcokban a kilencvenes évek óta tízezrek vesztették el az életüket.
8. Az afganisztáni háború
Az afganisztáni háború a NATO és szövetségeseinek katonai beavatkozása az 1978-ban kirobbant afganisztáni polgárháborúba. A polgárháború alatt 1996-ban vették át az ország nagy része felett a hatalmat a tálibok, az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim csoport tagjai. A tálibok egészen 2001-ig voltak hatalmon Afganisztánban. Uralmuknak az Egyesült Államok inváziója vetett véget, amit a szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadásra hivatkozva indítottak. A hadjárat fő célja az afganisztáni al-Kaida kiképzőtáborainak elpusztítása és Oszama Bin Laden elfogása volt. Az amerikai haditengerészetnek 2011-ben sikerült likvidálni Oszama Bin Ladent és 2014-ben a NATO formálisan is kivonult a térségből. Bár az országban még mindig jelen van az amerikai haderő, ennek ellenére a különböző terrorista csoportok támadásai és gerilla akciói a mai napig folyamatosak. Az adatok alapján az évtizedek óta elhúzódó konfliktus eddig több mint másfél millió életet követelt.
9. A szíriai polgárháború
A szíriai háború korunk egyik legvéresebb fegyveres konfliktusa és legaktívabb háborús övezete. A polgárháború 2011 márciusában kezdődött először csak kormányellenes demonstrációként amik folyamatosan zavargásokká alakultak át a kormány erőszakos beavatkozása miatt. Az év végére megalakult a Szabad Sziriai Hadsereg ami gerillaháborút inditott az országot diktátorként irányító Bassár el-Aszad és kormánya ellen. A felkelőket több nagyhatalom, többek között az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Királyság is támogatja, míg el-Aszad pártján Oroszország áll. A helyzetet az évek alatt az Iszlám Állam területfoglalásai és hatalomra jutása is bonyolította, aminek a következtében tízezrek menekültek el az országból. A szövetséges hatalmak bombázásaiban civilek ezrei vesztették életüket az évek során és a konfliktus a mai napig nem rendeződött a kormány és a felkelők között.
10. A jemeni krizis
A jemeni polgárháború egy szintén évek óta húzódó konfliktus, ami évek alatt teljesen rombadöntötte az országot. A 2011-ben kezdődő forradalom először sikeresen megbuktatta az akkor hatalmon lévő kormányt. Az új kormány viszont nem tudta megszilárdítani hatalmát a széttagolt országban. A konfliktus 2015-ben harapódzott el újra, amikor is a huthi törzsből kialakult huszi mozgalom Irán támogatásával elfoglalta az ország északi részét ezzel kettészakítva azt. Az Irán által támogatott huszi lázadók napjainkban is harcolnak a szaúdiak támogatását élvező koalicios érőkkel. Jemen a háború előtt is az arab világ egyik legszegényebb országa volt, az ENSZ szerint az országban közel tizenkét millió ember éhezik és hatalmas kolera járvány is pusztít. Egyedül 2020-ban a háborúnak tizenegyezer áldozata volt eddig.
Képek: Pixabay, Google
Szólj hozzá
