2. Irány Fokföld! – Csillagtúrázz Fokvárosból!

Ha már csillagtúrákról lesz ma szó, javaslom, hogy ha csak rövid időre látogatsz Fokvárosba és környékére, akkor is legalább egy éjszakát valahol a városon kívül tölts, ahol kevés a mesterséges fény, ugyanis nincs szebb látvány a Tejút fénylő csillagainál, amik elképesztően ragyognak az éjszakai égbolton! Utadat pedig vezesse a Dél Keresztje– Sasvári Nóra írása

Az előző posztban bejártuk Fokvárost és eljutottunk a Jóreménység-fokhoz is, viszont ha van még néhány napunk, amit szívesen töltetnénk Fokföldön, lássuk, hová is mehetünk még! Látogatásunkat mindenképpen érdemes az évszakhoz igazítani, hogy a lehető legkellemesebb élményekben legyen részünk. Minden fokföldi látogatáshoz legyen nálad szél- (és eső-) dzseki, egy könnyű pulóver, sapka, napkrém és napszemüveg! 

1 .  Stellenbosch városa és a borfarmok

Fokföld a bor- és gasztrokultúra legdélibb bástyája, méltán híres borvidék, amelynek két legjelentősebb és legismertebb települése Stellenbosch és Franschhoek, s ahol ha csak ennek a két településnek a vonzáskörzetére koncentrálok, akkor is mintegy 200 borfarmról beszélek. (Maga a borvidék még kiterjedtebb több kisebb borrégióval.)

A borvidék meglátogatását akkor se hagyjuk ki, ha éppen nem szeretjük a bort vagy nem érezzük magunkat borszakértőnek, ugyanis a vidék történelmi és természeti szempontból is igen látványos és jelentős, a borfarmok változatos programokat kínálnak. Jelentős részük építészeti szempontból is látványos, híven őrzik a fokföldi holland építészet (Cape Dutch) legszebb épületeit, s repítenek vissza majd 400 évvel korábbra, miközben a borpincékben a legmodernebb technológiákkal találkozhatunk. Tájolásuk pedig egészen egyedi, valahogy mindig a leggyönyörűbb kilátást mutatják. 

Borkedvelőként tapasztalataim szerint egy nap max. 2-3 borfarmot tudunk végigkóstolni és  élvezni, főleg, ha az adott borfarmnak van kulturális, történelmi hagyatéka is. Ezt érdemes előre eldönteni, hogy valójában mi is a célunk a látogatással, csak borkóstolásra vágyunk, vagy szeretnénk a helyi művészek alkotásait is megtekinteni, esetleg biciklire pattannánk vagy két lábon barangolnánk be a környező vidéket. Stellenbosch környéki hegyek és természetvédelmi területek pedig több kellemes kirándulás célpontjául is szolgálhatnak.

Stellenbosch városa dél-afrikai telepesek által alapított második legrégebbi település, amely mintegy 60 km-re található Fokvárostól, ma egy igazán pezsgő és életteli történelmi kisváros, ami hagyományosan az afrikáner farmerek központja. A város kulturális életét nemcsak történelmi örökségek, mint a falumúzeum, a fegyverraktár, a református templom alakítja, hanem az is, hogy otthont ad az egyik legrégebbi és legnevesebb dél-afrikai egyetemek, a Stellenbosch-i Egyetemnek. Ha tehetjük, mindenképpen töltsünk el legalább egy fél napot a városban sétálva, nézelődve, bekukkantva a galériákba, kávéházakba és éttermekbe, otthonosan és biztonságban fogjuk érezni magunkat!

Mikor érdemes idelátogatni? Egész évben

Mennyi időt töltsek itt el? Minimum egy-két napot, hogy a város bejárása mellett borkostolóra is legyen időd

2.  Villamossal a borfarmokra Franschhoek-ban!

Az egyik legfelszabadítóbb élmény Franschhoek-ban borvillamosozni, a falu, ami körülbelül 70 km Fokvárostól, teljesen biztonságos, nem kell aggódnunk, hogy bajunk esik, kivéve, ha túl sokat innánk, de egy borvidéken talán ez nem lesz olyan meglepő! A borvillamos és borbuszok a falu központjából indulnak s több, előre meghatározott útvonalon közlekednek a völgyben, juttatva el utasaikat a kiválasztott borászatokba, kedvünk szerint szállhatunk le, majd fel, s állomásainkon kedvünk szerint ismerkedhetünk a  borokkal, pincékkel és farmmal, majd mehetünk tovább a következő úti célunkhoz. 

Hogy mi közük a hugenottáknak Fokföldhöz? Ez, ha máshol nem, a francia sarokban, azaz Franschhoek-ban kiderül. A francia vallásháború következtében elüldözött francia reformátusokat nemcsak Európa környező országai, hanem egy jelentős részüket Fokföld is befogadta a 17.-18. században, abban bízva, hogy a mezőgazdasági szaktudásukkal jelentősen hozzájárulnak a gyarmat élelmiszerellátásához és a bortermesztéshez, ebben nem kellett csalódniuk, mert már a francia családok egy-két generáció alatt asszimilálódtak, s áttértek az afrikansz nyelv használatára, tudásuk nagyban hozzájárult a telep felvirágzásához. Franschhoek neve, valamint az itt található hugenotta emlékmű és múzeum, ahol egy nagyon érdekes kiállítást láthatunk a hugenotta örökségről, híven őrzik a francia örökséget. 

Ha valaki kirándulna egyet, akkor több borfarm is kínál „túrázz és borozz” programot, ahol vezetővel járhatjuk be az adott farmot, aki természetesen a helyi fauna és flóra érdekességeit is bemutatja. Amennyiben egy igazi túrára vágytok, akkor ne hagyjátok ki a környező hegyekben a Mont Rochelle természetvédelmi területet, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az egész völgyre!

Mikor érdemes idelátogatni? Egész évben

Mennyi időt töltsek itt el? Minimum egy-két napot, hogy a borfarmok mellett a galériákat és a környékbeli túrákat is megtapasztalhasd!

3. A West Coast – észak felé a nyugati parton

A nemzeti park lagúnái, Éva lábnyoma, valamint bepillantás az őslakos szan kultúrába

Ez a kirándulás általában nem része a fokvárosi látogatásoknak, de nekem egyik kedvencem, és mindig igyekszem a programban becsempészni, mert sok érdekes, különböző típusú kulturális élményt kínál az út.

Első megállónk a Khwa ttu Szan Kulturális Központ, ahol a khoi és a szan népek, a fokföldi őslakosok kultúrájával ismerkedhetünk meg (korábban hottentotta avagy bushman). Jól kidolgozott és modern technológiával bemutatott interaktív kiállítást láthatunk. Lehetőség van vezetett túra keretében körbejárni a területet, s betekintést nyerni a ma is élő kultúrájukba. Ha megkóstolnánk a helyi termesztésű rooibos teát erre is van lehetőség, valamint egy rövid szan nyelvleckére is, hogy a csettintő hangokat megtanuljuk! Tudtátok, hogy a xhosa nyelvbe a csettintő hangdok a khoe nyelvekből érkeztek?

A kellemes délelőtti kultúrprogram után, ismét vissza a természetbe, belépünk a West Coast – azaz Nyugati Parti – nemzeti parkba, Éva lábnyomában járunk, ez az első  női fosszilmaradvány a kontinensen. A park változatos madárvilága mellett, megcsodáljuk langebaan-i lagúnát és a Saldhana-öblöt is. Nyáron jó idő és vállalkozó kedv esetén a lagúnában fürödni is lehet, illetve madárlesre is mehetünk.

Látogatásunkat a híres tengerparti Die Strandloper étteremben fejezzük be, ahol egy 10 fogásos halvacsorára készüljünk, amit a napi fogásból tűzön sütve tálalnak, igazi helyi gasztro-élmény! Az étterem az időjárás függvényében tart nyitva, ezt vegyük figyelembe tervezéskor, és ha tehetjük, ne hagyjuk ki, ugyanis igazi „nyugati parti” élmény a tengerparton a homokban ülve vacsorázni és élvezni az afrikai naplementék egyikét.

Mikor érdemes idelátogatni? Tavasztól őszig (szeptembertől márciusig), a lagúna a kijelölt helyeken a nyári hónapokban fürödhető

Mennyi időt töltsek itt el? Ez egy napos túra Fokvárosból, de bármikor meghosszabbítható.

4. Darlingba virágzáskor, valamint Riebek Casteel-ba kiállításra

Darling egy tipikus fokföldi kisváros, ami egy órányira fekszik Fokvárostól. Leginkább tavasszal látogatnak ide az utazók, ugyanis ekkor vadvirágok milliói borítják el a vidéket, ami igazán gyönyörű látvány, virágmezők körös-körül! A kedvenceim a vadon növő kálák. 

Darlingban van egy érdekes helytörténeti gyűjtemény, ahol bepillantást nyerhetünk az előző századok gazdálkodói kultúrájában, ugyanis a hétköznapi használati tárgyakon túl a tejfeldolgozást is bemutatja,  megtanulhatjuk a sajtkészítés módját is, ugyanis Darling központi szerepet játszott a Foki gyarmat tejtermék ellátásában!

Úton Darlingba elhaladunk a Fokvárost északon körbeölelő farmok és borvidék mellett, ha kedvünk tartja itt is megállhatunk egy borkóstolóra, de akár egy különleges olivaolaj kóstolóra is a Darling Olives farmon.

Az itteni borvidék a Swartland, ahol a dél-afrikai ökoborászat kezdődött és egyre finomabb borokat készítenek.. A terület a nevét – ’fekete föld’ – az itt őshonos cserjés növényzetről, a renosterbos (Elytropappus rhinocerotis) -ról kapta, aminek a levelei az eső után messziről nézve feketére festik a tájat. Swartland egy másik hangulatos kisvárosa  Riebeek-Kasteel, ahol borászatok mellett  modern művészeti galériákat és kellemes éttermeket is találhatunk.

Mikor érdemes idelátogatni? Leginkább kora tavasszal (aug. vége – október eleje) virágzáskor

Mennyi időt töltsek itt el? Minimum egy napot

5. Cederberg-hegyek – szan barlangrajzok nyomában

A hegyi túrákat kedvelőknek igazi paradicsom a Cederberg-hegység, ami úgy négy órányi vezetésre fekszik Fokvárostól, így ide inkább többnapos kirándulás keretében látogassunk el. A vidék sok különleges sziklaformációt és túraútvonalat tartogat, de a nyári száraz hőség miatt inkább tavasszal és ősszel a legkellemesebb.

Nevét a helyben őshonos, ám mára veszélyeztetett cédrusról (Widdringtonia cedarbergensis) kapta, ami ma már csak elvétve látható, ma már inkább fynbos-t és mészkőköveket találunk. A hegyi utakon választhatunk egynapos kirándulást, de akár több napra is indulatunk, ekkor mindenképpen kérjük ki helyi vezetők útmutatását. 

Több túrát is megjártam már a vidéken, talán a legkönnyebben elérhető, pár óra intenzív hegyi séta,  az Algeria-vízesés, amely alatt összegyűlő természetes medencékben még csobbanhatunk is egyet. Ezen a túrán fel felé kell kapaszkodjunk a hegyen, de a látvány minden nehézségért kárpótol! Egy másik kedvelt túraút a Málta-kereszt kőformáció felkeresése, ide a viszonylag sík útvonal vezet érdekesebbnél érdekesebb kőhalmok között. Mindkét úthoz engedélyt kell kérni a Cape Nature természetvédelmi parktól.

Ami pedig megkoronázza az utunkat, s amiért valójában elindultunk, az a barlangrajzok! Ezen alkotások bizonyítják, hogy ezen a tájon évezredekkel ezelőtt is zajlott az élet, a szan népek éltek itt, legeltették marháikat és vadásztak. Egy-egy rajz mindig egy egész történetet mesél el a törzsek életéből. A Stadsaal barlang rajza egy elefántcsordával találkozás történetét mutatja be – ki gondolná ma, hogy akkoriban még éltek itt is elefántok?

Mikor érdemes idelátogatni? Tavasszal és ősszel a legkellemesebbek a túrázáshoz a körülmények.

Mennyi időt töltsek itt el? Ez legalább 2-3 napos túra, hogy ne csak rohanás legyen!

6. Az Overbergen túl – bálnalesen Hermanusban

A Hermanusi látogatás a bálnaszezonban, tavasszal az igazi, de a hegyen túli (Overberg) vidék ezen túl is rengeteg látnivalót és kalandot ígér, attól függően, mennyi időnk van. Fokvárosból két irányból  is érkezhetünk, utunk Gordon’s Bay-nél válik ketté, így akár körtúra is lehet belőle.

Aki a Sir Lowry’s Pass, azaz a hágón indul el, hogy átjusson a Hottentotta-Holland hegyeken, az egy meredek kaptatóval kezdi az útját, viszont a hágó tetején érdemes a parkolóban megállni és visszapillantani a False-öbölre és a két hegyvonulat közötti síkságra, ahol a Fokvároson túli kisvárosok terülnek el. Szép napokon a Tábla-hegy hátsó oldalát is láthatjuk, sőt a hegyvonulatot egészen a Fokpontig.

Kalandvágyóknak javaslom kipróbálásra a hegyek közötti adrenalint fokozó drótkötélpálya csúszást (zipline), ahol akár 320 méter hosszan is csúszhatunk, összesen 13 pályán átcsúszva szemlélhetjük közelebbről a foki sasokat, a fynbos növényzetet és a hegyeket az Elgin-völgyben. Képzett túravezetők segítenek a legélvezetesebb csúszások megélésében. Az élmény lélegzetelállító, az biztos! 

Amennyiben Gordon’s Bay-nél nem a hágót, hanem a tengerparti utat választjuk, akkor megkerüljük a hegyet, s a szezonban jó eséllyel pillanthatunk meg bálnákat útközben is, a távcsövet már itt készítsük elő!  Utunk során azonban álljunk meg a Stony Point természetvédelmi területnél, hogy felfedezzük az öböl ezen oldalán élő pingvineket is. Ez egy csendesebb és kevésbé látogatott partszakasz, így természet közelibb élményben lesz részünk. Kormoránok nagy csapatainak is otthont ad a tengerparti park.

Hermanus egy kellemes tengerparti városka, ahol akkor is jól érezhetjük magunkat, ha éppen nincs bálnaszezon. Remek galériák, hegytörténeti bálnamúzeum, tengerparti kávéházak és éttermek várják az idelátogatókat, aki pedig a tengert szeretné kiélvezni, az a parton mintegy 11 km hosszan húzódó sziklaösvényt bejárva vagy a régi kikötőben csobbanva teheti ezt.

Hermanus különlegessége, hogy a partról nézve is jól láthatjuk az öbölbe beúszó bálnákat, de aki még közelibb élményre vágyik a bálnákkal, neki a hajós bálnanéző túrák egyikét  javaslom. Pulóver és esőkabát legyen nála, mert a tengeren a hullámok között elkelhet!

Mikor érdemes idelátogatni? Bálnalesre az augusztus november közötti időszak a legkedvezőbb

Mennyi időt töltsek itt el? Minimum egy nap, de sok sok mindent kínál ez a vidék is, úgyhogy hosszabban is tudsz időzni!

7. Átkelni a Tű-fokán, Afrika legdélibb pontján

Cape Agulhas, az az a Tű-fok a mai napig mozgatja a tengerjárók fantáziáját, megkerülni Afrikát! Átjutni a Tű-fokon! Irány Dél-Afrika! Sok ezer hajósnak ez sikerült, sok száz viszont elsüllyedt ezen a partszakaszon, amely nagy viharairól ismert, s így ezeket a hajóroncsokat hosszú évtizedekig, évszázadokig megtalálhatjuk, s élvezhetjük a köréjük szőtt legendákat is!

Aki többet szeretne megtudni a tengeri hajózásról és arról, hogy hány hajó süllyedt el a partoknál, és milyen kincseket rejtettek, neki kötelező az útbaeső Bredasdorp-i tengerészeti gyűjtemény megtekintése, sok érdekes választ kap majd! Maga a múzeum épülete is érdekes, ugyanis egy régi Cape Dutch (fokföldi holland) stílusú házban kapott helyet, s egyben a fokföldi vidéki életbe is bepillantást ad. Bredasdorp kisváros a központja a régiónak.

Cape Agulhas a pont, ahol az Atlanti- és az Indiai-óceánok találkoznak, Afrika legdélebbi pontja, ahol az iránytűnk már észak felé mutat. Engem gyerekként elvarázsolt a lehetőség, hogy egyszer majd itt állok, s látom, ahogy kettényílik a két óceán, hát ez nem pont így alakult, de azóta is nagyon szeretem ezt a tájat. 

Az ikonikus világítótorony, 1849-ben készült el, emlékezve a Fároszi világítótoronyra, s a második legrégebbi működő világítótorony Dél-Afrikában, az oldalában van egy postaláda, szóval képeslapunkat innen is elküldhetjük haza, hátha egyszer Afrikát megkerülve meg is érkezik!

Aki több időt tud itt eltölteni, az a Tű-fokon túl sétáljon el a Meisho Maru hajótörött hajó roncsaihoz is, gyönyörű naplementét láthat innen is. Emellett elmehetünk madárlesre, túrázhatunk a nemzeti park ösvényein, vagy 4×4 autóstúrát tehetünk a dűnék között friss víz után kutatva. A parton húzódó árapály medencékben – olyan kialakított medence, amit a tenger tölt meg friss vízzel – pedig nagyokat csobbanhatunk!

A partszakasz bővelkedik halrajokban, így méltán híres évszázadok óta halászatáról, érdemes egy mélytengeri halászatra is kifutni a szomszédos kisváros, Strandbaai kikötőjéből, szerintem már csak a tengeri út kedvéért is. A hangulatos halászkikötőben rájákat is láthatunk úszkálni, és a finom haléttermek is hívogatóak!

Mikor érdemes idelátogatni? Egész évben

Mennyi időt töltsek itt el? Ez legalább 1-2 napot, mert annyi mindent kínál a világvégi láblógatás!

7+1. A déli félteke legnagyobb csillagvizsgálója

A Dél-Afrikai Csillagvizsgáló Központ (SAAO) egy álmos kisvárosban található Észak-Fokföld tartományban,  ahol kevés a fényszennyezés és a felhős napok száma. Az éjszakák csillagfényesek, szabad szemmel is jól kirajzolódnak a csillagképek és hosszan sétálhatunk a Tejúton, avagy követhetjük a Dél Keresztjét az égbolton át. Nincs szebb a csillagos afrikai égboltnál!

Sutherland-ben a turizmus a csillagvizsgáló köré épült. A Központban található múzeum bemutatja, hogy honnan hova fejlődött a csillagvizsgálás, űrkutatás napjaikig. Különböző országok által telepített teleszkópok gyűjtik az információt a világűrről, s továbbítják hazájukba a kutatóknak. Ha szerencsénk van, az egyik teleszkópot belülről is megcsodálhatjuk, igazán nagy mérnöki teljesítmény!

Semmiképpen sem hagyjuk ki az éjszakai teleszkópos vezetett csillagvizsgálódást, olyan világba repít bennünket, ahová magunktól csak álmainkba juthatunk, bejárhatunk több androméda ködöt és galaxist!

Mikor érdemes idelátogatni? Bármikor, csak ne legyen felhős az ég és ne essen se eső, se hó!

Mennyi időt töltsek itt el? Ez legalább 1-2 napot, hosszú az út ide, és a Tejúttal nem lehet !

Dél Keresztje csillagkép

A Dél Keresztje (latin: Crux) az égbolt legkisebb, de egyik leghíresebbnek tekinthető  csillagképe. A csillagkép jelentős szerepet tölt be a déli féltekén található országok kultúrájában és legendájában. Ez a hatás annyira erőteljes, hogy több ország, város, szervezet zászlajában is megtalálható a csillagkép szimbóluma – ki tudja melyek ezek?

A csillagkép másik jelentősége a navigációban, a déli irány megállapításában volt, ugyanis a csillagkép hosszabbik tengelye a déli pólus irányába mutat.

A Dél Keresztje csillagképet a Kentaur csillagkép szinte teljesen körbeöleli. Emiatt egy ideig a Kentaur lábai néven is emlegették. Hazánkból, és az északi félteke nagyobb részéről nem látható. Megpillantásához az északi 20. szélességi kör alá kell utaznunk (viszonyításképpen: jóval délebbre kell mennünk, mint a gizai piramisok, amik a 30-ik szélességi fokon találhatók). Nevét négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta.

A Dél Keresztjének névadó négy legfényesebb csillaga: 

α Crucis (Acrux): a Dél Keresztje csillagkép legdélibb, legfényesebb csillaga.

β Crucis– A Béta Crucis forró, kék fényű, Béta Cephei típusú változócsillag.

γ Crucis – (γ Crucis) a legközelebbi vörös óriás csillag.

Delta Crucis (δ Crucis) – Portugál nyelvjárásban a Pálida nevet kapta.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület http://vcse.hu/del-keresztje/

Nórával itt tudod felvenni a kapcsolatot: LINK