5 csodálatos helyszín Romániában, amit muszáj megnézned – Berki Patrik írása

A Vargyas-szoros

A Vargyas-szoros (románul Cheile Vârghişului) a Rika-hegység északi részében, Vargyastól északnyugatra, Homoródalmástól keletre található. A Hargita-hegységből eredő Vargyas-patak által kivágott 3 km hosszú mészkőszurdok. Ez Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A szorosban a 70–80 m magas sziklafalak oldalában négy jól elhatárolható szinten 124 barlangot tartanak számon. A legnagyobb az Almási-barlang, járatainak hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20 méterre nyílik. A patak szintjén jelenleg alakulóban van az ötödik szint, egy újabb, aktív barlangrendszer.

A szoros Erdély egyik legszebb és leglátogatottabb természeti kincse, mely 2000 óta 1000 hektáron természetvédelmi terület. A szorosban található barlangokból jégkorszaki állatok (barlangi medve, gyapjas orrszarvú, rénszarvas, mormota) maradványai és az ősember által használt eszközök is előkerültek. A feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az ősember is használta menedékként az itteni barlangokat.

Zalánpatak falu 

Zalánpatak falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra, a Baróti-hegység belsejében az Iván- és Tekse-pataka mellett fekszik. A természet és az itt lakók által varázsolt világba belecsodálkozva fogalmazhatja meg magában, hogy Zalánpatak talán a legszebb, a legvonzóbb kistelepülés szerte a földön.

A falu roppant érdekes története számos tanulsággal szolgál, megtudhatjuk, hogy hiába volt hatalmas erdőrengetegek közepén, hiába voltak járhatatlanok az utak, eljutott hozzájuk minden, ami az évszázadok során megkeserítette az életet, volt részük éhezésben, nincstelenségben, sztrájkoltak a kevéske bérért, s amikor mindennek vége szakadt volna, termőföldet varázsoltak maguknak. Nem kerülte el őket a két világháború szele, ebből a picinyke faluból átlagnál több volt a hősi halott, több ízben is menekülniük kellett a rengetegbe, de mindig hazatértek.

A monda szerint a XVII. században Károlyi Antal, az akkori Egyedmezejének nevezett helyen csűrt épített üvegből. Zaláni üvegcsűrnek is nevezik, mivel Zalán  határától nem messze állt. Kisboldogasszony tiszteletére építették első katolikus templomát a XIX. században. A falu kifogyhatatlan ásványvízforrással rendelkezik. A borvízforrásokat és széndioxid gázfeltöréseket a székelyek a Bugyogó-feredő kialakításával hasznosították. Zalánpatak a gróf Kálnoky család alapította üveghuta körül jött létre a 17. században. Amikor a kolozsvári Szent Mihály templom ablaküvegeit csodáljuk, gondoljunk arra, hogy itt, Erdély első üveggyárában, az 1860-ig működő Zaláni Üvegcsűrben készültek. Zalánpatakot 1692-ben említik először az okiratok. S milyen furcsa: az idejövők között sok volt a nem magyar nemzetiségű, németek, románok, s talán olaszok is fújták az üveget. A magyarrá válás gyorsan végbement, 1880-ban a teljes lakosság magyarnak vallotta magát.

Ma alig 150-en lelket számlál a falu, ami hiába bújt el a dombok közé, csak rátalált egy úr a messzi ködös Albionból, s házat is vett Zalánpatakon. De mit is keres itt a világ végén is túl az angol trónörökös, Károly walesi herceg? Éppen azt, amit máshol már aligha talál: érintetlen természetet, hagyományos építkezést és életmódot.

Travel to Transylvania

Radnai-havasok

A Keleti-Kárpátok legmagasabb hegysége remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kezdő és haladó túrázók számára egyaránt. Az 50 kilométer hosszú hegygerinc több mint 20 különböző túraútvonalat kínál a kirándulóknak, melyek segítségével gleccsertavakat, vízeséseket és barlangokat járhatunk be. Itt található a Lóhavasi-vízesés, ez az ország legmagasabbja a maga 80 méterével, valamint itt helyezkedik el Románia legmélyebb barlangja is. A túrázók mellett a téli sportok kedvelői sem fognak unatkozni a hideg évszakban, ugyanis a hegység közel tíz különféle nehézségű sípályája közül választhatnak. 

Kelemen-havasok

Ugyancsak a Keleti-Kárpátokban találhatóak a Kelemen-havasok, melyek Románia egyik legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának adnak otthont. A magas csúcsokon kívül a hegység érdekes vulkanikus eredetű képződményeket is kínál. Az Ilva patakot követve feljuthatunk az 1799 méter magas Tiha-csúcsra, ahonnan megcsodálhatjuk a Maros völgyét, illetve a csúcs mellett elhelyezkedő vulkanikus formációkat is. Hasonlóan látványos a 12 Apostol nevezetű könnyed túraútvonal, mely leggyorsabban Gura Haitii település felől közelíthető meg.  A túrázás után a Kolibica-tónál lehet hűsölni, ahol a pihenés mellett akár kajakozásra vagy halászatra is van lehetőség.

Parajdi Sószoros

Bár Parajdra leggyakrabban a híres-nevezetes sóbánya miatt érkeznek a látogatók, nem kevésbé látványos a település szélén elhelyezkedő sóhát és sószoros sem. A természetvédelmi terület egyedi tájjal rendelkezik, hiszen a sóhegyeket érdekes sótűrő növények övezik. A tanösvényt követve látványos formációkat tekinthetünk meg, ilyenek a sókarfiolok, drapériák és a különféle sókarrok. A túra végén a sós-agyagos gyógyfürdő terapeutikus hatásait élvezhetjük egy gyors megmártózás során. 

Forrás: https://hu.m.wikipedia.org