Az utolsók közt kullogunk

Elég nagy a baj az oktatással hazánkban, az ezzel foglalkozó hírek simán megelőzik még a háborúról vagy épp az energiaválságról szólókat is. Az utóbbi napok híreinek miértjén mi is töprengtünk pár napig.

Írta: Niki – Minden ami külföld

A magyar kormány megszűntette a kötelező nyelvvizsga szükségességét. Hogy ez jó vagy rossz döntés…az nézőpont kérdése.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) például nem is ellenezte ezt a módosítást, mert szerintük a nyelvvizsga megléte nem egyenlő a tényleges nyelvtudással. Na ezen azért először elgondolkodtam. Mit is akarnak üzenni ezzel?! Szerezzünk tényleges tudást máshol? Menjünk érte külföldre? Ez úgy hangzott, mintha semmibe vennék a nyelvvizsga értékét!? Nem akarnak minket többé idegennyelvekre tanítani? Nem akarják, hogy az iskolában tanuljuk azt, teljesen szabadon választhatunk majd annak szükségessége felől? Egyszerűbb lesz bejutni felsőoktatásba vagy épp megszerezni a diplomát? Ennyi erővel maga a diploma is veszít majd az értékéből…hiszen az sem lesz egyenlő azzal, hogy ha később egy munkáltató meghallja, hogy diplomás vagy, eddig azt feltételezte egy-két nyelven legalább középszinten tudsz! Lehet, hogy a kötelező nyelvvizsga túl nagy önbizalmat adott a fiataloknak és tudásukat ezért külföldön kamatoztatták inkább? Számtalan fiatal tanul külföldön vagy ment el egyből a diplomaosztó után…vajon ezt szeretnék visszaszorítani? Sokan hagyták el az országot, de rengetegen is jöttek vissza annak reményében, hogy a külföldön megszerzett tudással itthon nagyobb előnnyel indulhat, itthon elismerik majd és kedvezően hat a karrierükre a külföldön eltöltött időszak.

Nyelvtudásban így is az utolsók közt kullogunk

Hiába volt kötelező húsz éven át a nyelvvizsga, a nyelvi kompetenciák tekintetében mi magyarok nem állunk valami fényesen. A legutolsó nagy rendszer átalakítás 2005-ben volt, amikor az emeltszintű érettségit bevezették, amivel is a diákok akár megduplázhatták a felvételi tárgyakból elért érettségi eredményüket, így kompenzálva azt, ha esetleg nem volt olyan jó a középiskolai teljesítményük. A mostani átalakulásnál a közoktatás az egyetemekre szeretné bízni, hogy megtanítsa a diákokat társalgási szinten egy adott nyelvre, akár a nulláról.

Akinél a lehetőség, annál legyen a felelősség is?

Csák János szerint a kormány intézkedései növelik a felsőoktatás minőségét és a hallgatók versenyképességét, „hiszen több szabadságot biztosítunk az egyetemeinknek, aminek köszönhetően a hallgatók kiválasztása pontosabbá válik, így hallgatóink nagyobb valószínűséggel kerülnek arra az egyetemre és arra a képzésre, amelyet sikerrel tudnak teljesíteni, majd a továbbiakban a megfelelő nyelvi kompetenciával fognak a munkaerőpiacon részt venni!” A jövőben a nyelvvizsga-kötelezettség helyett majd az egyetemeknek kell biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciákat adott szakmához szükségességéhez mérten. Ez nem valami bíztató. Néhány szaknak kedvező lehet, hogy nem kell nyelvvizsga, de alapvető problémákra nem fog megoldást nyújtani ez sem.

Nem tudhatjuk mi lesz ennek a törvénymódosításnak a hatása, bár nem értek vele egyet. Lehet, hogy így a diákok kicsit ellustulnak majd, hiszen nem lesz kötelező a nyelvtanulás, úgy érzik majd, kevesebb teher szakad a vállukba. A változás elméleti célja az, hogy a hallgatói felelősségvállalás is növekedjen, viszont az nem biztos, hogy érezni fogják mennyivel növeli esélyeiket egy erős, magabiztos nyelvtudás megléte később a munkaerőpiacon!

Egy idegen nyelv tanulása csakis pluszt nyújthat, hátránya egyszerűen nincs

Magyarországon az iskolákban nem túl jó a nyelvtanuláshoz való hozzáállás. Pedig kell a motiváció a tanuláshoz és tudod miért fontos ez igazán? Meg kell azt érteni, hogy a világban való eligazodáshoz vagy egy jó munkahelyhez már elengedhetetlen az idegen nyelv(ek) ismerete. Ha egy idegen nyelvet tanulni fontosnak tartasz és azt élvezettel tanulod, akkor játszva fogod magadévá tenni.

Rengeteg szakirodalom például idegen nyelven van, mind-mind más nyelven érhető el, és ha nem tanulsz idegen nyelvet, akkor nem használod ki a lehetőségeidet sem, pusztán mind ott lesz előtted, de elérhetetlenné válnak! Nem fogsz modern, naprakész tudást szerezni, mert nem tudod elolvasni a minőségi forrásokat, amit a tanulmányaidban felhasználhatsz, de később a munkád során, a folyamatos fejlődésnél is elengedhetetlen lesz. Több munkáltató sok esetben meg is követeli, hiszen ha az élmezőnyben szeretne járni, folyamatosan figyeli, hova tudná küldeni a munkavállalóit továbbképzésekre, ezzel is biztosítva, hogy a vállalat jobb esetben megelőzni a versenytársait. És mint említettem, a naprakész, friss információ, szakirodalom bizony nem magyarul lesz először elérhető.

Mérlegelj!

Az most még senkinek sem teljesen egyértelmű, hogy a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése mit oldana meg, vagy épp mit fog tönkre tenni. Természetesen a miniszter ezt sem fejtette ki, hanem azt mondta a nyelvi érettségi továbbra is kötelező lesz. Csakhogy a nyelvekből a középszintű érettségi elkeserítő módon jó mélyen alatta van a B2-es nyelvvizsga szintjének. 8-10 év iskolai nyelvtanulással sem tudják a diákok elérni azt a szintet, amit egy nyelviskola 2 év alatt simán megígér nekik. Ez sajnos egy újabb látványos beismerése volt a kudarcos közoktatásnak.

“A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.”

Nelson Mandela

Ne maradj le, ne bízd magad a véletlenre…de a rendszerre se! Idegen nyelvet tanulni jó és kell is, hisz kinyilík előtted az egész világ. Lehet a tanulás játék és élvezet, tűzz ki magad elé egy célt! Csak és kizárólag hasznod származhat a megszerzett tudásból, hátrányod sosem!

Tanulás külföldön

Mióta csatlakozott Magyarország az EU-hoz, a magyar egyetemeknek rengeteg versenytársa lett és egy középosztálybeli diák számára elérhető alternatív lehetőség, hogy külföldön tanuljon. De van még számos olyan diák aki középiskolás éveit is már külföldön végzi. Az elmúlt években akadt olyan év, amikor több diák kezdte külföldön felsőoktatási tanulmányait mint amennyi Magyarországon. Egy biztos…van mit változtatni a magyar oktatási rendszeren hogy az a kor elvárásaihoz közelebb álljon.

A világ tárt karokkal vár!

Ha többet szeretnél megtudni arról, hogyan tanulhatnál Te is külföldön, ne habozz, szakértőink biztosan segítenek eligazodni, hogy külföldre érve ne érjenek meglepetések!

Tudtad?

A Times felsőoktatási rangsorában nincs magyar egyetem az első kétszáz között. Az első százban lévők azonban rengeteget tesznek folyamatosan azért, hogy kövesség a világ változásait, amiből a diákok is és a munkaerőpiac is kedvezően jön ki végül.