Amerikai kultúra és szokások, amire fel kell készülni

Ez a cikk egyfajta belépő a „kódolt” Amerika világába, ahol mindenki kedves, ahol a munkahelyi légkör barátságos, mégis versengő, és ahol a vendéglátásnak is megvannak a maga íratlan szabályai. Ha valaha is zavarba jöttél attól, hogy miért nem nevetnek a vicceiden, vagy hogy miért nem szabad levenni a cipőd vendégségben, akkor jó helyen jársz.
Sylvi Lipp – Minden Ami Külföld

Az első, amit Amerikában észreveszel, valószínűleg a kedvesség lesz. Mindenki mosolyog, kérdez, segít – és ez valódi. De ez a kedvesség nem mindig jelent személyes kötődést. A felszínesnek tűnő udvariasság nem hazugság, hanem a társadalmi együttélés olajozott módja.

A „How are you?” nem valódi kérdés, ahogy a „That’s interesting” sem mindig őszinte érdeklődés – inkább udvariassági formula, vagy épp burkolt kritika. Ez nem kétszínűség, hanem másfajta kommunikációs kultúra, amely kerüli a nyílt konfliktust, és előnyben részesíti a pozitív hangvételt.

Nem azt szeretném megmutatni, hogyan legyél „amerikaiabb”, hanem hogy értsd meg, mire számíts, ha kapcsolatba kerülsz velük, akár munkában, barátként, vendégként, vagy csak, mint új lakó. Nem csak a nyelvet kell beszélni, hanem a viselkedést, a kultúrát is ismerni kell ahhoz, hogy könnyen beilleszkedj.

Ha valaha is álmodoztál arról, hogy Amerikába költözöl, vagy csak hosszabb időt töltesz ott, valószínűleg már kialakult egy képed arról, milyen lehet ott élni. Ahogy más országoknál, úgy az Egyesült Államoknál is igaz: a kulturális különbségek nemcsak az ételekben vagy az ünnepekben jelennek meg. Hanem leginkább a kimondatlan szabályokban.

Amerikai munkahely: a mosolygós profizmus világa

Nem barátkozni jöttél, mégis fontos, hogy kedveljenek. Az amerikai munkahely nem család, nem bizalmi kör, hanem egy jól működő rendszer, ahol a hangulat barátságos, a kapcsolatok korrektek, de minden a teljesítmény körül forog. Ez elsőre hűvösnek is tűnhet. De amint megérted, hogy a mosoly nem a barátság, hanem a gördülékeny működés része, valami átfordul benned. Nem kell szeretni a másikat, elég jól együttműködni vele. És bár mindenki azt mondja, „legyél önmagad”, itt az a verziód kell, aki összeszedett, pozitív és működőképes. Akkor is, ha otthon szétesik minden. Ez nem elnyomás. Ez a közös játék szabálya.

A „can-do attitude”

(megoldásorientált hozzáállás) nem szlogen, hanem valós elvárás. Ha egy megbeszélésen túl sokszor mondod, hogy „ezt nem lehet”, „ez nem működik”, könnyen a partvonalra kerülhetsz. A munkahelyeken ezt a pozitív attitűdöt szinte kötelező hozni. Aki panaszkodik, fáradt, cinikus, az nem feltétlenül „őszinte” – hanem sokak szemében nehezen együttműködő.

Feedback-kultúra

A folyamatos visszajelzés az amerikai munkahelyek alapeleme. Elvárás, hogy rendszeresen kapsz (és adsz!) visszajelzést, lehetőleg pozitív keretben. A magyar hozzáállás, miszerint „csak akkor szólnak, ha baj van”, itt nem működik. Az amerikai vezető akkor is ad feedbacket, ha minden rendben van, természetes, hogy kapsz dicséretet, akár apróságokért is – ez motivációs eszköz, nem hízelgés.

Small talk

vagyis a „felszínes csevegés” alap. Nem lehet kihagyni. Ez is a kapcsolódás része. A reggeli kávé melletti „How was your weekend?” kérdésre nem elég annyi, hogy „jó volt, köszi”. Egy-egy mondatot, személyesebb választ elvárnak – különben ridegnek, zárkózottnak tűnhetsz.

Versenyszellem

A munkahelyi kapcsolatok ugyan udvariasak és kollegiálisak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne komoly verseny a háttérben. A „team player” (csapatjátékos) kifejezés kulcsfontosságú, de azért az egyéni teljesítmény mindig hangsúlyos.

Vendégségben – vendég vagy, nem rokon

Az amerikai vendéglátás nem olyan spontán, mint a magyar. Az „ugorj be egy kávéra” típusú gesztus ott gyakorlatilag nem létezik. Találkozókra időpontot kell egyeztetni, lehetőleg minimum egy nappal előtte, és az is teljesen normális, hogy egy vendégségnek kezdési és végidőpontja is van. A vendég nem „ül be a konyhába” Amerikában, hogy segítsen, hanem a házigazda biztosít mindent.

Ajándékot illik vinni, de az legyen általános, semmi túl személyes. Ha valamit hozol, mondjuk bort, desszertet, azt megköszönik, de nem biztos, hogy azonnal fel is bontják. Ez nem udvariatlanság, hanem a kultúra része: amit hozol, az ajándék.

Ne vedd le a cipőd!

Ez gyakori kultúrsokk a magyaroknak. Magyar szokás szerint levesszük a cipőt belépéskor, de Amerikában ez nem általános. Sőt, sokan furcsállják, ha mezítláb mászkálsz a házban. Ha bizonytalan vagy, kérdezz rá: „Would you prefer me to take off my shoes?” – ezzel megmutatod, hogy figyelmes vagy, de nem feltételezel semmit. Ez nem udvariatlanság, egyszerűen nem szokás.

Kerti party és BBQ:

Ha meghívnak vacsorára az megtiszteltetés, az nem egy kötelező udvariasság, hanem egy bizalmi gesztus, és nem hétköznapi dolog. Odafigyelnek rád, de nem feltétlenül akarnak mély barátságot. Ez a közös időtöltés egyik formája, semmi több.

A „cookout” vagy „potluck” (ahol mindenki hoz valamit) az egyik legelterjedtebb vendéglátási forma. Ne várj többfogásos, asztalhoz ültetett vacsorát, ez inkább közös, laza együttlét. A legfontosabb, hogy legyél nyitott, beszélgess bátran idegenekkel is, ez Amerikában teljesen normális.

Sokan panaszkodnak arra, hogy Amerikában „nincsenek igazi barátságok”. De valójában ott más a mélység mértékegysége.

Az „open house” típusú nyitottság mögött rendszer és határ van. Tudják, mikor jössz, mikor mész. A beszélgetések laza felszínén túl ott a szabály: senki nem akar belemászni a másik életébe. És ebben a távolságtartásban van egyfajta méltóság is: teret adnak neked.

Humor: óvatosan az iróniával

Az amerikai humor más. Nem mindig értik, amit mi szellemesnek gondolunk. Ha ironikus vagy, könnyen értetlenségbe ütközhetsz. Ha az iróniádra nem nevetnek, az nem azért van, mert „nincs humorérzékük”, hanem mert a társadalmi konfliktusokat ők máshogy dolgozzák fel.

Talán a humor a legérzékenyebb különbség. A magyar humor gyakran önironikus, cinikus, néha keserű. Az amerikai humor többnyire játékos, könnyed, vagy erősen karakteralapú (mint a stand-up, sitcom). Az amerikaiak számára a humor is a tisztelet eszköze. Ha valamin nevetnek, annak nincs „áldozata”.

Az önirónia elfogadott, sőt szeretett forma, de csak finoman. Ha túl sokat szidod magad, bizonytalannak, inkompetensnek tűnhetsz. Inkább csak egy-egy poén szintjén jelenjen meg.

Egy amerikai irodában soha nem viccelődnek nemi szerepekről, szexuális irányultságról, bőrszínről, vallásról, mentális egészségről vagy életkorról. Még ha a kollégád nyitott is rá, a körülötte ülők nem biztos, hogy értik vagy értékelik. Nekik ez társadalmi stabilizátor, ami unalmasnak tűnhet, de biztonságot ad.

6+1 szokás, amivel könnyebben beilleszkedsz Amerikában

Az amerikai kultúra nem jobb, nem rosszabb, csak más. A kulturális különbségek megkérdőjelezhetik, amit eddig természetesnek gondoltál A legnagyobb különbség talán nem is a szabályokban van, hanem azok láthatatlanságában. Mert miközben minden „cool” és „friendly”, rengeteg dolog mögött szokásrendszer, társadalmi elvárás és viselkedési kód rejlik. Elég, ha kíváncsi vagy, alkalmazkodó, és nyitott arra, hogy a dolgok nem úgy működnek, mint otthon, de ettől még működnek.

A mosoly ott nem mindig közelséget jelent – de lehetőség a kapcsolódásra.
A kedvesség nem feltétlenül felszínes – csak másként van tálalva.
A kulturális különbség nem fal – hanem híd, ha megtanulsz rajta átkelni
Légy udvarias és pozitív, még ha nem is ezt szoktad meg.
Ne vedd természetesnek a barátságosságot
Inkább kérdezz és figyelj, mint ítélkezz.
+1. És talán a legfontosabb: ne próbálj meg „amerikai lenni”

A legnagyobb kihívás nem az, hogy tudod-e mikor adj borravalót, vagy hogy mikor vedd le a cipőd. Hanem hogy ne veszítsd el saját magad.
De, amit kevesebben mondanak el, az az, mennyire másképp gondolkodik ott az ember saját magáról. Mert Amerika nem csak egy másik ország – hanem másik mentalitás. És ha nem ismered fel időben, mi történik benned, és körülötted, akkor könnyen fáradt, elbizonytalanodott, sőt cinikus is lehetsz.

Amerikában sok minden „könnyűnek” tűnik, mégis sok magyar pár hónap után kiég. Mert nem tudja, mit kezdjen azzal, hogy mindenki kedves, mégis egyedül van. Amerikába költözni nem csak földrajzi váltás. Hanem identitásváltás is, akár tudatosítjuk, akár nem. Aki ezt felismeri, és nem fut el a kulturális különbségek elől, hanem kíváncsisággal figyeli őket, az nemcsak alkalmazkodni tud majd, hanem nőni is benne.

És ez az igazi amerikai álom.

Tudtad?

Amerikában szinte bármit felvehetsz, senkit nem érdekel. Egy boltban simán találkozhatsz pizsamás vásárlóval, sportcuccos tinivel és öltönyös üzletemberrel egyszerre. Senkit sem zavar, hogyha papucshoz bundát húzol, vagy acélbetétes bakancsban és bikiniben flangálsz. Az öltözködés az önkifejezés része, nem elvárás. Ott senki sem botránkozik meg azon, amin Magyarországon még mindig sokan felháborodnak.

A Minden Ami Külföld szolgáltató partnerei abban támogatnak, hogy az amerikai élet ne csak egy tapasztalat legyen, hanem egy jól működő újrakezdés.
Segítenek eligazodni a hivatalos ügyekben, felkészülni a kulturális különbségekre, és támogatást nyújtanak akár már az első lépésekhez is.

Legyen szó költözésről, vízumról, nyelvtanulásról, munkakeresésről vagy egyszerűen az új közeg megértéséről.

Keresd Partnereinket! >>> Amerika <<<