A nap, amikor „rendet” teremtettek az erkölcsben: 1906. október 16. és a magyar prostitúció szabályozása

Van egy dátum, amit a történelemkönyvek ritkán említenek, pedig egész Magyarország társadalmi arcát megmutatja: 1906. október 16. Éppen 119 évvel ezelőtt lépett életbe az első hazai jogszabály, amely törvényes keretek közé terelte a prostitúciót. A cél nem a nők védelme volt, hanem a “rend fenntartása” és az adminisztráció. Az erkölcsi kérdéseket nem gyógyítani akarták – csak nyilvántartani.

A századfordulós Budapest egy kettős erkölcsiségű város volt: nappal az úri erkölcsök és a polgári normák uralták, éjjel azonban a bordélyok és a „kéjnők” árnyékában zajlott egy másik élet. Ennek a szabályozásnak a legélesebb pontja a nemek közötti különbségtétel volt: a férfiak neve sosem került a rendőrségi nyilvántartásba, a nőké viszont igen.

A törvény logikája szerint a férfi vágy természetes volt, míg a női testet szigorúan szabályozni kellett. Ezzel a törvény nem az egyensúlyt, hanem a fennálló hatalmi viszonyokat szolgálta – és ezzel létrejött a magyarországi „piros lámpás rend”. A nők jogi és társadalmi helyzete tovább romlott, a stigma hivatalossá vált.

Ma, több mint száz évvel később, a kérdés visszhangja az online térben, a technológia és az emberi kizsákmányolás metszéspontjánál is megjelenik: Hol végződik a szabadság és hol kezdődik a kizsákmányolás?

A 1906-os „kéjtörvény” történetét, a tabuk és a törvények ütközését és társadalmi hatását az első hozzászólásban találod.

#Történelem #Magyarország #Budapest #Prostitúció #1906 #Társadalom #NőiJogok #Erkölcs #PirosLámpa #Törvény #mindenamikülföld #mindenamikulfold

Érdekel hasonló tartalom?

Hallgass bele Youtube csatornánkba!

Készen állsz?