Állampolgárság: hány lehet belőle maximum?

Általában nem egyszerű kiigazodni az állampolgársági kérdések útvesztőjében. Az emberek túlnyomó része egy állampolgársággal indul el az életben, de vannak olyanok is, akik már a startvonalnál kettővel rendelkeznek. De mi történik, ha útközben döntünk úgy, hogy a meglévő mellé szereznénk egy másikat is? Egyáltalán, az egyes országokban mennyi idő, mire állampolgárrá válhat valaki? Előfordulhat, hogy ha megkapok egy újat, a jelenlegit cserébe elveszítem? Mivel az oldal látogatói jellemzően külföldre költözésben gondolkodnak, ezek a kérdések – és még sok hasonló – biztos gyakran felmerülnek. Ebben a cikkben igyekszünk párat megválaszolni közülük.
Peringer Attila írása

Az állampolgárságról röviden

Tényleg csak röviden, néhány információ arról, mit is jelent az állampolgárság:

manapság azt, hogy valaki egy állam tagja (polgára) és ezzel kötelezettségek (adózás), és jogok (szavazás) is együtt járnak;
mindenkinek születésétől jár az állampolgárság, amit jellemzően két módon lehet megszerezni. Vagy úgy, ha legalább az egyik szülő az adott állam polgára, vagy, ha valaki az adott állam területén születik. Ez utóbbi főleg az olyan államokban alakult ki, ahova a történelem során magas számban érkeztek bevándorlók (pl. USA, Kanada);
az állampolgárságot kérvényezni is lehet, ennek módjairól (családi kapcsolatok megléte, adott helyen eltöltött évek száma stb.) mindig az adott állam törvényei döntenek;
az is előfordulhat, hogy valakit megfosztanak az állampolgárságától (pl. terrorcselekményben történő részvétel miatt), vagy, hogy önként mond le róla;
Érdekes státusz, amikor valaki ugyan nem polgára adott országnak, viszont mégis megilletik politikai jogok. Ennek egyik ismertebb példája a Brit Nemzetközösség tagjainak különleges helyzete. Ha ezen országok polgárai az Egyesült Királyságban akarnak letelepedni, rájuk jóval enyhébb vízum- és tartózkodási szabályok vonatkoznak. Sőt, bizonyos feltételek mellett szavazásra is jogosulttá válnak;
sok helyen elfogadott, hogy egy személy kettő, vagy több ország állampolgára is legyen egyszerre.

Kettős és többes állampolgárság

Nem túl meglepő módon, a fenti fogalmak azt takarják, amikor valaki egynél több ország állampolgára. Ez általában többnyire azt is jelenti, hogy minden országban, melynek állampolgárságával rendelkezik, megilletik ugyanazok a jogok és vonatkoznak rá ugyanazok a kötelezettségek. Olyan nemzetközi egyezmény, mely egységesen szabályozná a témát, nem létezik, erről minden állam saját hatáskörben dönt. Épp ezért is olyan könnyű elveszni ebben a labirintusban. Ahogy fentebb említettem, számos ország engedi kettő, vagy akár több állampolgárság egyidejű meglétét (Ausztrália, Kanada vagy Magyarország is). Van, ahol csak bizonyos esetekben lehetséges (pl. születéskor, a felmenők állampolgárságának megöröklésével). Az sem ritkaság, hogy az új állampolgárság megszerzésével a korábban meglévő automatikusan megszűnik (Kína). Több állampolgárság megszerzése különböző módokon történhet, akár házasságkötéssel, vagy egy sikeres vizsga letételével. Érdekes példái az állampolgárság szerzésnek a befektetési programok, melyek – kicsit leegyszerűsítve – jelentősebb pénzügyi befektetésért cserébe biztosítanak állampolgári státuszt. Van ilyen programja Ausztriának, Máltának vagy a Dominikai Köztársaságnak is, de 2017-ig nálunk is volt lehetőség letelepedési kötvényeket vásárolni.

Ha egyet szerzek, a másikat elvesztem?

Röviden: lehet a válasz IGEN is, és NEM is. Nagyobb számban vannak azok az országok, melyek esetében nem okoz problémát, ha valaki egyszerre több állampolgárságnak is boldog tulajdonosa. Ilyen, többek között az USA, Kanada, Új-Zéland, vagy az európai államok többsége. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az újonnan megszerzett állampolgárság nem veszthető el. Az USA pl. kifejezetten érzékeny arra, ha egy állampolgár az amerikai útlevele helyett rendszeresen a korábbit használja utazásra. Ezt akár az úgynevezett hűségeskü (Oath of Allegiance) megszegéseként is értelmezhetik, mely végül az állampolgárság megvonását is eredményezheti.

A korábban már említett Kína automatikusan megfosztja a kínai állampolgárságától azt, aki egy másik ország polgárává válik. Sőt, odáig mentek, hogy bűncselekménynek minősítik, ha valaki azelőtt szerez meg egy másik állampolgárságot, hogy először az eredetiről lemondott volna.

Nem feltétlenül kell azonban Kínáig utazni, hogy hasonló példát találjunk. Az Unión belül Ausztriában és Németországban sem engedélyezett több állampolgárság egyidejű viselése. A témában egyébként az osztrákok képviselik a szigorúbb álláspontot. Mindkét ország elismeri a születéskori kettős állampolgárságot, viszont Ausztriában minden más esetben külön írásos engedély kell egy új megszerzéséhez. Jellemzően ezt csak a legritkább esetben szokták jóváhagyni. Németországban annyival lazább a szabályozás, hogy svájci vagy EU-s polgárként nem kell feladni az eredeti állampolgárságot a német megszerzése fejében.

Mennyi idő egy állampolgárság megszerzése?

Biztosan sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a kiválasztott célországban vajon mennyire hosszadalmas folyamat megszerezni az állampolgárságot. Sajnos erre univerzális választ nehéz adni, mert gyakorlatilag minden ország szabályai különbözőek, mondhatni a saját fejük után mennek. Általában az időtényezőn kívül is számos feltételnek meg kell felelni, viszont legyen itt most két példa, a spektrum két végéről. Kanada sokak által kedvelt, és nagyon népszerű kivándorlási célpont. A jó hír, hogy állandó letelepedetti státusszal már három, egyhuzamban az országban eltöltött év után van lehetőség állampolgársági vizsgát tenni. Ezzel szemben pl. San Marino nem érzi úgy, hogy sietnie kellene ennek a feladványnak a megoldásával. Itt ugyanis nem kevesebb mint 30 év helyben lakás után lehetséges állampolgárságért folyamodni. Némi megnyugvásként szolgálhat, hogy egy San Marinó-i polgárral kötött házasság ezt az időtartamot a felére is csökkentheti.

Összegzés

Az állampolgárság témája természetesen jóval bonyolultabb és szerteágazóbb annál, ahogy az ebben a cikkben szerepel. Egyedi esetek mindig vannak, illetve olyan országok is, amelyek az átlagtól eltérő, sajátos szabályokat alkottak a kettős, vagy többes állampolgárság kezelésére. A hontalanság kérdése szóba sem került, pedig szintén a témához tartozik. Emlékeztek Steven Spielberg 2004-es, Terminal című filmjére? A történet arról szól, hogy egy, az USA-ba érkező kelet-európai hogyan lesz gyakorlatilag hontalan és a JFK reptér állandó tartozéka. Ennek oka a hazájában kitört forradalom, melynek nyomán személyes iratai érvényüket vesztik, ezért megtiltják neki, hogy az USA területére lépjen. Viszont az események miatt hazatérni sincs lehetősége. Az egészben a leginkább bizarr, hogy a film valós eseményeken alapul: egy iráni menekült 1988-as esetét dolgozza fel. Mehran Nasseri 1988 és 2006 között, vagyis 18 évig volt a párizsi Charles de Gaulle reptér lakója. Érkezésekor sem érvényes útlevéllel, sem más országba történő belépésre jogosító dokumentummal nem rendelkezett és sehol nem voltak hajlandóak elismerni menekültstátuszát. A repteret végül egy kórházi kezelés miatt hagyhatta el, és innentől a végleges szabadulás felé is megnyílt az útja. Ez persze extrém példa, de megmutatja, hogy még manapság is előfordulhatnak olyan esetek, amelyek egy gyanútlan személy állampolgárságát is veszélybe sodorhatják. Ehhez még csak bűncselekményt sem kell elkövetni, elég rosszkor, rossz helyen lenni.

Ha külföldre vágy, szeretnél új életet kezdeni kitől kérhetsz segítséget? Keresd a Minden ami külföld partnereit! Bevándorlási ügyvédek, ügynökök, fordítók, nyelvtanárok!