Minden Ami Külföld | Gondolkodni tanít-az ausztrál oktatási rendszer
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami külföld
  • Ausztrál oktatási rendszer

Gondolkodni tanít-az ausztrál oktatási rendszer

“Hihetetlenül sokrétű és első ránézésre nem kicsit tűnik bonyolultnak.

Umann Róbert írása

Gondolkodásra, önálló véleményalkotásra tanít?

Már a középiskola utolsó két évétől kezdve az egyetemre szoktat, ahonnan aztán egészen a doktori diplomáig el lehet jutni. Ez hosszabb ideig tart, mint mondjuk Magyarországon, de cserébe gondosan le van vezetve minden képzésnél, mit ad hozzá a tudásunkhoz. De lássuk, milyen ez a rendszer, s hogyan lehetünk a részesei úgy, hogy nem Ausztráliában szereztük a végzettségünket.

Hogy dolgozz Ausztráliában #1: szakmaelismertetés

Sokan gondolhatják, hogy mondjuk Magyarországon szerzett szakmával nem rúgnak labdába, ha Ausztráliában szeretnének dolgozni. De ez súlyos tévedés! 

Fontos, hogy elismertesd a szakmádat Ausztráliában. Ott minden letelepedési szakmának megvan a maga elismertető szerve, amely vizsgálja, milyen végzettséged van. Fontos, hogy azt is nézik, mennyi tapasztalatod szereztél eddig a területen, amelyről képesítésed van; csak a „papír” nem elég. Az alábbi linken megtalálod az összes szövetségi állam elismertető szervének elérhetőségét: https://internationaleducation.gov.au/services-and-resources/pages/qualifications-recognition.aspx.

Egyes szakmák esetében úgynevezett különbözeti vizsgát is kell tenned, amivel gyakorlatilag „ausztrál szintre hozod” a képesítésed. (Erről bővebben itt olvashatsz: https://www.workingin-australia.com/job-tools/qualifications-recognised-australia). Ez a jogi munkakörökre különösen igaz, elvégre az egyes országokban – így Ausztráliában is – más és más a jogrendszer. Egy másik, konkrétabb példa Gabriella esete, akivel korábban készült interjú a Minden, ami külföldre (ezt itt tudjátok elolvasni: https://mindenamikulfold.hu/ausztral-alom-a-16-eves-alom-megvalosulasa/). Neki Magyarországról egy vendéglátói üzletvezetői végzettsége volt, s egy különbözeti vizsgát követően szerezhette meg a „papírt” a séf szakmához. Fontos hozzátenni azt is, hogy ennél a területnél feltétel volt, hogy eleve a vendéglátásban dolgozzon.

Hogy dolgozz Ausztráliában #2: Work and Holiday Visa

Magyar állampolgároknak Ausztrália vízumköteles. Többfajta vízummal is lehetőséged van munkát vállalni itt. Most nézzük meg a fiatalok körében egyik legkedveltebb ausztrál vízumot: a Work and Holiday Visa-t (bővebben: https://immi.homeaffairs.gov.au/visas/getting-a-visa/visa-listing/work-holiday-462). Ez egy olyan vízum, amelyre Magyarországon évente 200 fő „pályázhat”. Ennek főbb kritériumai a következők: 18-30 év közöttinek kell lenned (tehát a 31. születésnapod előtt be kell adnod a vízumkérelmet), illetve rendelkezned kell megfelelő végzettséggel. Ez többek között lehet az ausztrál „Diploma” is. Fontos tisztázni: ez nem olyan, mint egy magyar diploma! Az ausztráloknál ezt a képesítést egy egy-két éves képzéssel lehet megszerezni. Tehát két esetben mondhatod, hogy rendelkezel ilyen végzettséggel. Egyrészről, ha elvégeztél egy egyéves OKJ-s képzést, amelynek előfeltétele az érettségi. Másrészről, ha már két évet teljesítettél egy egyetemi képzésen (de nem szükségszerű, hogy el is végezted azt).

A Work and Holiday Visa-nak egy másik feltétele természetesen a nyelvtudás. A vízumhoz az angolodnak az ún. Functional English (használható nyelvtudás) szinten kell lennie. Erről a Minden, ami külföld következő cikkében olvashatsz bővebben: https://mindenamikulfold.hu/vajon-eleg-jo-az-angolom-egy-ausztral-vizumhoz/. Egy másik nagyon jó információforrás pedig az ausztrál kormány Functional English-ről szóló oldala: https://immi.homeaffairs.gov.au/help-support/meeting-our-requirements/english-language/functional-english). Röviden összefoglalva az alábbiakkal igazolhatod ezen szintű nyelvtudásod:

  1. Az alábbi országok állampolgára vagy, érvényes útlevéllel: USA, Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland, Írország
  2. Ausztráliában szereztél végzettséget, amely előtt legalább két évig tanultál kizárólag angol nyelven
  3. Ausztrál oktatási intézményben tanultál meghatározott ideig teljes mértékben angol nyelven (bővebben a már linkelt cikkben: https://mindenamikulfold.hu/vajon-eleg-jo-az-angolom-egy-ausztral-vizumhoz/).
  4. Az alábbi négykomponensű nyelvi teszteket teljesítetted a vízumkérelemtől számított 12 hónapon belül:
  • IETLS (Academic/General, legalább 4.5-ös szintű eredménnyel)
  • TOEFL (legalább 32-es szintű eredménnyel) 
  • PTE Academic (legalább 30-as szintű eredménnyel)
  • Cambridge English: Advanced (legalább 147-es szintű eredménnyel).

(forrás: https://mindenamikulfold.hu/vajon-eleg-jo-az-angolom-egy-ausztral-vizumhoz/).

Ha szeretnél ausztrál vízumot szerezni, vedd fel a kapcsolatot a Minden, ami külföld partnereivel az alábbi linken, hogy gyors segítséget kapj: 

https://mindenamikulfold.hu/a-csapat-aki-segit-neked/ausztralia-vizum/



Az ausztrál közoktatás

A közoktatás összesen 13 évet ölel fel. Ez a következőképpen van felosztva: az általános iskola hét-nyolc, a középiskola három-négy, a Senior secondary school két évig tart. (forrás: Hogyan működik az iskola Ausztráliában).  Utóbbit úgy fordíthatnánk „felső-középiskola”, amely azért kapott külön kategóriát, mert ez már kifejezetten az érettségire készíti fel a diákokat.

Gyorstalpaló: óvoda és általános iskola

E két intézmény nem sokban különbözik a magyartól, de azért van néhány nagyobb eltérés. Először is félévek helyett négy negyedév van, méghozzá az éghajlat miatt. Ausztráliában minden évszak „ellentétes” a magyarországiakkal, a szünetek tehát épp fordítva alakulnak. December a „nyári”, július a „téli”, szeptember a „tavaszi”, április pedig az „őszi” szünet ideje. Az iskola január végén kezdődik. (forrás: http://ausztralia-net.gportal.hu/gindex.php?pg=31504024). Az óvodák, bölcsődék mind fizetősek, ide járhatnak a gyerekek, mielőtt ötévesen bekerülnek az állami intézményrendszerbe. (forrás: Igazi gyerekparadicsom 16 pont amelyből kiderül milyen egy iskola a világ másik végén).

Középiskola

Ez már jobban különbözik a magyar rendszertől: itt hat évig tart a középiskola (hatodik osztálytól a tizenkettedikig). Tizedikig (16 éves korig) tankötelesek a diákok, ezután kitanulhatnak egy szakmát (az ún. TAFE-n belül, erről később). Hetedik-nyolcadik osztályban meghatározott keretek között folyik az oktatás, kilencedikben és tízedikben azonban már maguk választhatnak tantárgyakat a gyerekek. Ez elsősorban humán vagy reál „szakirányt” jelent, és tulajdonképpen úgy néz ki, mint a magyar egyetemeken: kreditrendszer, csak bukás nélkül. Aki reál irányt választ, annak több lesz a matek és a fizika, aki humánt, annak a történelem és az irodalom. Tizenegyedik osztályra összesen 14 kreditnek megfelelő tárgyat kell felvenni; vannak emelt (három kredites), illetve duplán emelt (négy kredites) tárgyak is. Fontos, hogy már ezek megválasztásakor figyelembe kell venni, merre akarunk továbbtanulni. Mindenki az iskolája által kínált tárgyakból választ, amely roppant széleskörű: a francia nyelvtől kezdve a zenén át bármi lehet.

Tizenegyedik-tizenkettedikben lépünk a már említett „Senior secondary school”-ba, amely, ahogy említettem, kizárólag az érettségire való felkészülésről szól. Azaz csak a választott és a kötelező tárgyakat tanulják a diákok. A kötelező tárgyak államtól eltérően változhatnak, csak az angol szerepel mindenhol egységesen. E tárgyaknak is vannak szintjei (haladó, közép); a tanárok döntik el a diákok korábbi teljesítménye alapján, ki milyen fokozatra kerül.

Az érettségi

Az érettségi is az egyetemi létet idézi: olyan, mint egy vizsgaidőszak. Azaz aki ki van írva adott napra, elmegy vizsgázni. Mivel rengeteg tárgy van, ez egy jóval hosszabb folyamat, mint Magyarországon.

Érdekességek

A „gondolkodásra tanítás” már az ausztrál középiskolában megfigyelhető különböző apróságokban. Például abban, hogy bizonyos időközönként minden diák szöveges értékelést kap, illetve osztályon belül is rangsorolják. Tehát mindenki tudja, hogy egy 36 fős osztályban hányadik helyen áll, illetve ki van előtte és mögötte. Így a gyerekek könnyebben képet kapnak saját képességeikről. 

A tény, hogy az ausztrál oktatás ennyire az önálló gondolkodásra épül, történelmi gyökereiből fakad. Az ország maga az önállóságra épül, ugyanis mindig is el volt szigetelve az iparosodott világ többi részétől. Ez pedig megkövetelte, hogy a helyben megtermelhető javakra, s így a helyben képzett szakemberekre hagyatkozzanak az ausztrálok (forrás: https://studyfferently.hu/oktatasi-rendszer/ausztral-oktatas/). 

Ha szeretnél ausztrál vízumot szerezni, vedd fel a kapcsolatot a Minden, ami külföld partnereivel az alábbi linken, hogy gyors segítséget kapj: 

https://mindenamikulfold.hu/a-csapat-aki-segit-neked/ausztralia-vizum/

Az ausztrál felsőoktatás

A felsőoktatást az alábbi források alapján foglalom össze: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Australian_Qualifications_Framework; file:///C:/Users/user/Documents/MUNKA/MINDEN_AMI_KULFOLD/Magyar_anyagok/Ausztralia_oktatasi_rendszer_vegzettseg/aqf-2nd-edition-january-2013.pdf.

Australian Qualifications Framework (AQF)

Az Australian Qualifications Framework („ausztrál képzési keretrendszer”; a továbbiakban AQF) 1995 óta szabályozza az ausztrál felsőoktatást. Emellett felel szakképzésért és egyéb képzésekért, illetve az iskolák „koordinálásáért” is. Egyik fő célja, hogy rugalmas oktatásban részesítse a tanulókat és az ország fejlődését elősegítő szakembereket termeljen ki. 2011-ben felülvizsgálták ezt a rendszert, hogy az továbbra is korszerű és releváns alapot nyújtson az oktatás számára.

Az AQF alapján ausztrál felsőoktatás képzései tíz szinten oszlanak meg. Ezeket a képzésekkel párhuzamosan ismertetem az alábbiakban. 

Certificate I – 1-es szint (fél-egy éves képzés)

Az első szint a munkára való felkészítést és a közösségben való működést segíti elő, egyszerűbb problémákat tárva a diákok elé. Ezeket kell felismerniük és megoldaniuk erősen szabályozott tényezőkkel és környezetben, bár kisebb önállóságot már ekkor kapnak .

A Certificate I munkához, munkavégzéshez kötődő feladatokat végeztet el a diákokkal. Ennek fontos része az információ felismerése, továbbadása, felidézése, illetve a csapatmunka is.

A Certificate-ekből összesen négy van (Certificate I-II-III-IV), amelyek mindegyike gyakorlatilag „megtanít tanulni”.

Certificate II – 2-es szint (fél-egy éves képzés)

A második szint szintén alapvető, de kicsivel jobban specializált tudást kínál, valamivel bonyolultabb, ám még mindig meghatározott feladatok elvégzéséhez. 

A Certificate II képzés a munkához egy fokkal jobban kötődő rutinfeladatokat ismertet meg a diákokkal. Ezeket még inkább önállóan, némileg saját megítélésük szerint kell áthidalniuk, és egyre jobban kell hagyatkozniuk a csapatmunkára.

Certificate III – 3-as szint (egy-két éves képzés)

A harmadik szinten a megszokott szabályozott keretek mellett néhány váratlan, kiszámíthatatlan problémával is szembesülnek a hallgatók. Itt már ténylegesen az önállóságot és az ítélőképességet „kérik számon” rajtuk. 

E képzés során feltűnik a felelősségvállalás is: a diákok mind a maguk, mind csapattársaik tetteiért felelnek bizonyos, ám szabályozott szinten. Ezen kívül elkezdik megtanulni, hogy hogyan prezentálják ötleteiket közönség előtt.

Certificate IV – 4-es szint (fél-két éves képzés)

A negyedik szint a befejezése a „tanulás megtanulásának”. Egyik legfontosabb újítása, hogy immár nem csak meghatározott, de változó környezetben is próbára teszi a hallgatókat. Rutinfeladatok mellett pedig feltűnnek a bonyolultabb „teendők” is. 

A Certificate IV tovább fokozza a felelősségvállalást: saját teljesítményükön túl a hallgatók csapatuk megszervezéséért is felelnek. Emellett maguk és társaik eredményeinek mennyiségéért és minőségéért is. Ehhez mérten elkezdik elsajátítani a tanácsadást és a vezetői készségeket.

Diploma – 5-ös szint (egy-két éves képzés)

Ahogy arról már szó volt, ez a diploma nem a magyar egyetemi diploma megfelelője. Ez gyakorlatilag egy OKJ-s végzettséget ad, de ahogy az eddigiekből láthattuk, talán valamivel mélyebben és árnyaltabban, mint a magyar rendszerben.

Az ötös szint már az ún. „paraprofessional work”-höz biztosít tudást. Ezt talán a tanársegéd munkájával lehet legjobban elmagyarázni. Nem leszünk ténylegesen tanárok vagy orvosok ezzel a végzettséggel, de lehetünk ezen szakemberek közvetlen munkatársai. A képzés során előtűnnek komplex problémák is, amelyeket olykor változó környezetben, még több tényező segítségével kell megoldani a hallgatóknak. 

A Diplomához már latba kell vetni a kreativitást is, illetve saját és mások munkafolyamatainak megszervezése is helyet kap. Ezt persze még nem teljesen önállóan végzik a hallgatók, az egy későbbi képzés része. 

Még inkább mélyül a tudás, amelyet a munka és a tanulás területén sajátítottak el a tanulók. Ennek demonstrálása mellett egyre nagyobb szerep kap mások koordinálása, s az is, hogy a hallgatók milyen hatékonyan kommunikálnak a csapatukkal.

Advanced diploma (kétéves képzés); Associated degree (másfél-két éves képzés) – 6-os szint

A hatos szintű képzéseken a hallgatók immár kizárólag változó környezetben dolgoznak, megtanulnak szakértői feladatokat ellátni és tanácsokat adni. Még inkább az önálló, személyes vélemény kerül a középpontba: maguk elemzik az információkat és állnak elő a megoldásokkal. Az önállóságon kívül az ítélőképességet és a felelősségvállalást is gyakorlati szinten kell bemutatniuk.

Az Advanced Diploma birtokosai választékos szaknyelven fogják tudni kifejezni magukat bizonyos területeken. Megtanulnak mind alapvető, mind komplex módszerekkel megoldani helyzeteket. 

Az Associated Degree segít, hogy az említett szaknyelvet felhasználva összefüggő prezentációkat készítsenek a hallgatók. Az önállóság ezen a szinten már olyan méreteket ölt, hogy a képzés a diákok „intellektuális függetlenségére” törekszik.

Bachelor Degree – 7-es szint (három-négy éves képzés)

A hetes szint legnagyobb újítása az eddigiekhez képest, hogy a hallgatóknak „elengedik a kezét”: saját maguknak kell megtervezniük a munkafolyamataikat.

A Bachelor Degree (amely nem olyan, mint a magyar alapképzési diploma) immár a professzionális munkára vagy az ösztöndíjra készít fel. Az AQF itt úgy fogalmaz: „Graduates […] will have […] knowledge […] as a basis for independent lifelong learning”. Azaz: „Ezzel a végzettséggel megszerezhető az alaptudás az élethosszig tartó tanuláshoz”. Erre az érdekességre a cikk zárásakor még visszatérünk. További fontos tényezők: a kritikus gondolkodás fejlesztése, problémák sajátkezű, „független” megoldása és a széleskörű ismeretek demonstrálása. 

Bachelor Honours Degree (8-as szint; Bachelor Degree után még egy év)

A nyolcas szinten a hallgatók immár tényleges munkavégzőkként (practioner) mutatják be önállóságukat, alkalmazkodóképességüket és felelősségtudatukat. Fejlődik a problémamegoldó-képesség és a prezentációs készség is.

Ez utóbbi rögtön megmutatkozik a Bachelor Honours Degree képzésen, a hallgatók ugyanis többféle közönség előtt adhatnak elő. Ami pedig még érdekesebb, tanulmányokon is dolgozniuk kell, némileg függetlenül, saját kutatásuk alapján. Ez a végzettség egyfajta adalék a Bachelor Degree-hez

Graduate Certificate – 8-as szint (fél-egy éves képzés)

Ezen képzés legnagyobb újdonsága, hogy immár új, eddig nem ismert területek felfedezésére is ösztönzi, képezi a hallgatókat. Ehhez pedig teljesen egyéni módszereket, széleskörű tudást és kreativitást vár el.

Graduate Diploma – 8-as szint (egy-két éves képzés)

Ez a képzés gyakorlatilag csak időtartamában különbözik az előzőtől. Tekinthetjük úgy, hogy a Graduate Diploma a Certificate Diploma képzés során tanultakat egy még magasabb szinten oktatja, illetve továbbfejleszti.

Masters Degree – 9-es szint

A kilencedik szint annyiban több, mint az eddigiek, hogy már „szakértői” tudást biztosít. Az elméletek felállítása, a kutatás folyamatának és módszertanának elsajátítása mind megjelenik itt.

A Masters Degree-nek több változata is van (Research – „kutatói”; Coursework – „terepmunka”; „Extended” – „bővített”). Az első kettő általában egy-két, a harmadik három-négyéves, ez azonban változhat az alábbiak szerint változhat:
1. Ugyanazon vagy másik tudományágban végzi-e el e képzést a hallgató. 

2. 7-es vagy 8-as szintű képzést követően végzi-e el e képzést a hallgató.(Bővebben: file:///C:/Users/user/Documents/MUNKA/MINDEN_AMI_KULFOLD/Magyar_anyagok/Ausztralia_oktatasi_rendszer_vegzettseg/aqf-2nd-edition-january-2013.pdf, 60. oldal)

Doctoral Degree – 10-es szint (három-négy éves képzés)

Az utolsó szinten az immár szakértők azon dolgoznak, hogy milyen módszerekkel térképezzek fel egy ismeretlen tudományterületet. Ezeket pedig új növendékekkel is megosztják, tehát segítenek kitanítani a „jövő szakembereit”. Vagyis tanulókból tanárokká válnak, ehhez pedig nem muszáj az iskola után 20-30 évet eltölteniük a szakmájukban. Elvégre már azon évek alatt, amíg tanulnak, olyan tudásra tesznek szert, amely kvázi „tananyagként” továbbadható.



Technical and further education (TAFE) 

A TAFE egy olyan szakmai továbbképzési rendszer, amelyben többek között az üzlet, vendéglátás, pénzügyi, turizmus, illetve informatika területén szerezhető végzettség. Ahogy arról korábban szó volt, a középiskola tízedik osztályát követően ezen keresztül szerezhetnek szakmát a diákok. Olyan végzettségeket nyújt, amelyek a következő felsőoktatási képzésekhez igazodnak: Certificate I-II-III-IV, Diploma, Advanced Diploma, Graduate Certificate és Graduate Diploma. Sok esetben egy Diploma vagy afeletti TAFE-képzés kreditjei részben beszámíthatók egy Bachelor’s Degree-szintű egyetemi képzéshez.

A TAFE intézmények az egyes szövetségi államok kormányai alá tartoznak.

(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Technical_and_further_education).

Végszó, összegzés

Ígértem, hogy visszatérünk „lifelong learning” gondolatára. Ennek az érdekességéhez hozzátartozik, hogy minden felsorolt képzés leírásában szerepelt célkitűzésként, hogy „for further learning”. Azaz Ausztráliában ténylegesen nincs vége a tanulásnak. A rendszer szövetébe van építve, hogy folyamatosan tanulj, fejlődj, kérdezz és gondolkodj.

Ha a cikk elolvasása után nem is ragadsz rögtön kalapot-kabátot-vízumot, hogy Ausztráliába költözz, egyvalamin azért érdemes elgondolkodni. Vajon milyen lett volna egy ilyen oktatási rendszerben felnőni? Vajon a gyerekeink mennyire profitálnának abból, ha Ausztráliában tanulhatnának?

Egy biztos: a felvázolt oktatási rendszer fényévekre van a magyartól, amelynek máig az alapja a következő: „Tanuld meg, mondd vissza”. 

Ha szeretnél vízumot szerezni, vedd fel a kapcsolatot a Minden, ami külföld partnereivel az alábbi linken, hogy gyors segítséget kapj: 

https://mindenamikulfold.hu/a-csapat-aki-segit-neked/ausztralia-vizum/

Szólj hozzá