Hajtós lányként külföldön
A szexmunka az egyik legősibb mesterség, mégis rengeteg tabu és előítélet övezi. Sokan kényszerből választják, mások tudatos döntésként lépnek ebbe a világba „Hajtós lány” – így jellemzi magát interjúalanyunk, aki fiatalon, határozott céltudatossággal vágott bele az önálló életbe.
Sylvi Lipp – Minden Ami Külföld
Húszas évei elején, nehéz családi viszonyok és a saját útkeresésének vágyai vezették arra, hogy elhagyja az otthonát, és egyedül próbáljon boldogulni külföldön. Útkeresése során szexmunkát vállalt hivatalos keretek között működő ügynökségeknél, amivel egzisztenciáját biztosította.
Ez a döntés, bár szokatlan és előítéletektől sem mentes, számára akkor a legjobb megoldásnak tűnt. Az interjúban őszintén mesél arról, hogyan hatott rá ez az időszak, mit tanult belőle, és hogyan találta meg a módját, hogy új fejezetet nyisson az életében. Története nemcsak a munkáról, hanem az önismeretről, a küzdelmekről és a tanulságokról is szól.
Milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy külföldön dolgozz, és milyen tapasztalatokat szereztél?
20 évesen nem volt jó viszonyom az édesanyámmal. Egyéni vállalkozóként dolgoztam egy cégnél, így elköltözhettem otthonról, és nem is akartam visszaköltözni anyukámhoz.
Álláshirdetéseket nézegetettem, de sok helyről nem kaptam választ. Egy „burkolt takarítói” álláshirdetésbe futottam bele, ahol napi 40-60 ezer forint közötti jövedelmet ajánlottak. A munkával keresett jövedelem eleinte nem volt állandó, később azonban stabilizálódott. Az első “pofavizitet” egy kávézás jelentette, ami bő fél évig tartott, ez volt a bemelegítés. Ezt követően kezdődött a tényleges munka. Volt visszajáró ügyfelem, de akadtak egyalkalmas találkozások is. A rendszeresség nem volt jellemző.
„Mostani fejemmel nem mentem volna. Fontos feltétele volt a munkának a csinosság, ápoltság, kedvesség, és hogy angol nyelven tudj kommunikálni, de nem kértek nyelvvizsgát.”
A kávézások előtt felépítettem a saját karakteremet, és úgy mentem a találkozókra. Havi néhány százezer forintot kerestem, ami egy kellemes életvitelt biztosított számomra. Néhány hónap jól menő munka után kaptam egy lehetőséget, hogy a tengerentúlon is kipróbáljam magam. Ez már egy más szint volt.
Az ügynökség hivatalosan működött: bejáratott ügyfeleik voltak, és sok új is érkezett. A munka szigorúan percre pontos időbeosztás szerint zajlott. A bevételből 60% engem illetett, 40% pedig az ügynökséget. Amikor házhoz mentem, a költségeket nekem kellett állni, az ügynökség nem fizette.
Három hónapot dolgoztam ennél az ügynökségnél. Akkori árfolyamon napi 200-400 ezer forintot kerestem. Két és fél hónap után hazajöttem, de kétszer még visszamentem ide dolgozni, mielőtt végleg búcsút intettem ennek a helynek. Három hónapig otthon voltam, majd egy másik országba mentem, szintén a tengerentúlra, ahol ugyanazok voltak a feltételek. Jó hozzáállással dolgoztam, de még mindig nem tudtam igazán értékelni a pénzt.
Európában összesen egy évet töltöttem két helyen. Németországban egy erre a célra bejelentett lakásban dolgoztam. Két nap elteltével rendőrök jelentek meg, és ellenőrzést tartottak, nagyon fiatal voltam, de Nyugat-Európában ez a munka jól szabályozott, akár az utcán is végezhető, de hivatalosan adózni kell utána. A hangulat családias volt: egy négyszobás házban dolgoztunk és laktunk, ahol a lányokkal közös programokat szerveztünk, például együtt filmeztünk. Ezt követően egy másik európai országba költöztem.
Mit tanácsolnál annak, aki hasonló helyzetben találja magát?
Először is gondolja végig, hogy nincs-e olyan családtag vagy ismerős, aki segíthetne, ha nem is pénzzel, de például egy munkalehetőséggel. Érdemes külföldön is próbálkozni, hátha ott jobbak a lehetőségek. Ha ezek abszolút nem járható utak, akkor azt tanácsolom, hogy alaposan mérlegelje, milyen embereket és jövőképet hajlandó feláldozni azért, hogy így oldja meg a jelenlegi problémáját.
Milyen kihívásokkal kellett szembenézned, és hogyan hatott ez rád?
A munka nagy alázatot és kitartást igényelt, a rendszeres ügyfelekkel való találkozók pedig érzelmileg és fizikailag is megterhelőek voltak. Ha nem hagytam volna elég időt a pihenésre, hibákhoz vezethetett volna. Bár sokak fejében ez a szakma démonizálva van, én alapvetően jó tapasztalatokat szereztem. Ebbe a világba könnyű bekerülni, de nehéz kiszállni belőle.
„Fontos volt a védekezés, gyógyszert, ha nem szedsz a Te felelősséged, nem kötelező, de az óvszer igen.”
Kihívást jelentett, hogy a társadalmi előítéletek és az ezzel járó stigmák ellenére nyíltan vállaltam, mivel foglalkozok. Úgy gondoltam, hogy a titkolózás helyett az őszinteség a legjobb védekezési stratégia.
Volt-e valami, amit kifejezetten élveztél a munkában, és mit találtál benne a legnehezebbnek, legvisszataszítóbbnak?
Ebben a munkában folyamatosan dicsérik az embert, sok ajándékot kap, és exkluzív helyekre juthat el, például sporteseményekre vagy luxusutazásokra. Volt olyan kolléganőm, akinek az egyik ügyfele csak úgy adott 20 millió forintot. Emellett nagyon sok érdekes emberrel lehet találkozni, ami szintén pozitívum.
A legnehezebb és legvisszataszítóbb része egyértelműen a fizikai munkavégzés. Ha valaki komolyan belegondol és tudatosítja, mit is csinál, az azért elég megterhelő lehet. Ez egy folyamatosan fizikai jelenlétet igénylő munka, ha valaki jól akarja csinálni.
Miként változott a hozzáállásod a pénzhez, a munkához és a jövőhez az évek során, és milyen lépéseket tettél a kiszállás érdekében?
Egy idősebb csajszival folytatott beszélgetés jelentette az igazi töréspontot. Az a gondolat, hogy később is ebben a szakmában ragadok, megijesztett, és arra ösztönzött, hogy elkezdjek a jövőmről is gondoskodni. Elkezdtem más lehetőségek után is nézni, és idővel rájöttem, hogy hosszú távon nem szeretném ezt folytatni. Bár kényelmesen éltem, ebben az időszakban már jobban értékeltem a pénzt, és kevesebbet költöttem, mint a tengerentúlon. Mindig igyekeztem segíteni a családomat, és hazaadtam a keresetemből, és a kiszállás érdekében egyre több pénzt tettem félre.
Anyukámnak is elmondtam mit csinálok, aki próbált támogató lenni, és arra terelgetett, hogy szálljak ki. Úgy vélte, rengeteg más, jobb lehetőségem van, amely társadalmilag elfogadottabb.
„Bár sokan azt hiszik, hogy ez „könnyű pénz”, valójában nagy alázatot és kitartást igényel. De pl. egy ingatlanozás, az szerintem az, ami könnyű pénz. Sokan előítéletekkel viszonyulnak ehhez a munkához, de már egyre elfogadottabb. Erre a szakmára senkit nem bátorítanék, de az életben előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor valakinek nincs más választása.”
Mesélj kicsit, hogyan változott az életminőséged a kiszállást követően?
Jelentősen megváltozott, különösen anyagi szempontból. Ha valaki kiszáll, és már nem olyan pénzeket keres, mint amilyet ez a munka biztosított, fontos, hogy legyen félretett pénze és megfelelő kapcsolati hálója a továbblépéshez. Ha valaki kiégve hagyja abba, fel kell mérnie, hogy hajlandó-e egy alacsonyabb életszínvonalra váltani. Nálam szerencsére volt annyi félretett pénzem, hogy egy egész évnyi albérletet ki tudtam fizetni. Ez adott egy évnyi mozgásteret arra, hogy kitaláljam, merre tovább, bár az is benne volt a pakliban, hogy esetleg visszatérek ebbe a szakmába.
Milyen képességekkel és készségekkel lettél gazdagabb, amelyek a későbbi életedben is hasznosak voltak?
Sokat tanultam pszichológiáról, meggyőzőképességről, színészi készségekről és arról, hogyan lehet jól eladni valamit. Nagyon nagy teherbírásra tettem szert. Egy érdekes aspektus, hogy megtanultam behódolni, ami elsőre negatív tulajdonságnak tűnhet, de ennél a munkánál kifejezetten hasznos. Az élet más területein is előnyt jelenthet, amennyiben tudatosan használjuk, és nem válik szükségtelen teherré, hanem inkább az alkalmazkodóképesség és a helyzetekből való előnykovácsolás eszközévé.
„Ha visszamehetnék az időben a mostani tapasztalataimmal, akkor sem mondom, hogy elkerülném ezt a munkát, de pár dolgot máshogy csinálnék, például soha nem dolgoznék másnak.”
Tudtad, hogy a szexmunka nem mindig egyenlő az emberkereskedelemmel?
Bár gyakran összemossák a kettőt, a kettő jogilag és gyakorlatilag is különbözik. A szexmunkások sok esetben saját döntésük alapján végzik ezt a munkát, míg az emberkereskedelem kizsákmányoláson alapul és bűncselekménynek számít.
Ha külföldi munkavállalásban, vízumügyintézésben vagy hivatalos ügyek intézésében van szükséged segítségre, nézd meg Szolgáltató Partnereinket! <<
Tapasztalt szakembereink segítenek a megfelelő lehetőség megtalálásában és a gördülékeny ügyintézésben.
Csatlakozz a Minden Ami Külföld közösségéhez!
Iratkozz fel hírlevelünkre, és elsőként értesülhetsz a legfrissebb hírekről, hasznos tippekről és exkluzív ajánlatokról!
Kövesd a Minden Ami Külföld csatornáit és ne maradj le a fontos, hasznos és sokszor érdekfeszítő témákról:
📳
PODCAST csatornáinkon meghallgathatod a beszélgetéseket is, úton-útfélen Veled vagyunk:
🎧⚛️
Ha tetszik ami csinálunk akkor lehetőségeidhez mérten kérlek támogasd a munkánkat az alábbi képre kattintva, akár havi szinten. Köszönjük!
Szólj hozzá