Költözés külföldre: mit ad és mit vesz el? – 2. rész

Külföldre költözés során nem feltétlenül hasznos mindig csak a jót látni, mert így nincs lehetőségünk szembenézni a vesztségeinkkel. De folyamatosan ez utóbbiakra koncentrálni sem jó, mert akkor belesüppedhetünk a hiányérzet fájdalmába. Ezért igyekszünk mindkét oldalt bemutatni ezen sorozatunkban.
andi – Minden Ami Külföld

Mint minden helyzet, minden külföldre költözés is más. Mindenki másképp éli meg. Mást veszít és mást nyer. Sőt. Még családon belül is más és más az érintettek megtapasztalása, minden egyes családtag saját, egyéni helyzetben van. A „hogyan éljük meg a külföldre költözést” függ a személyiségünktől, az addig átélt pozitív és negatív tapasztalatoktól, az otthonmaradók – otthonhagyottak – hozzáállásától (támogatnak vagy inkább tiltanának). Attól is függhet mennyire voltunk bevonva a külföldre költözésről szóló döntésbe (gyerekek esetében különösen fontos szempont lehet), de az elkötelezettségünkön is sok múlhat. A cikksorozat célja az elgondolkodtatás. Erre is gondoljatok, erre is készüljetek. Maximum nem történik meg. Szóval mint mindig: ami hasznos vedd ki, ami nem, dobd ki.

LEMARADTÁL? – ugrás a cikksorozat elejére >>>

Költözés és illatok

Aki járt már tengerparton és érezte azt a számomra leírthatatlan szag-illat keveréket, ami főleg melegben, apálykor érezhető, az sejti mire gondolok. Meg a sós tengeri levegő illatára – és ízére is. Mert van mikor a szél segítségével a tengerivíz-pára a szánkban landol 😊

Az őshonos virágok és fák is más illatot áraszthatnak mint az addig megszokott. Meg persze máskor. És lehet hogy amit megszoktunk és megszerettünk, ami gyerekkorunk óta velünk volt – „Orgona ága, barackfa virága…” meg hiányzik. Időnként akár nagyon is.

Azonban nem csak a természethez kapcsolódó illatok és szagok cserélődhetnek le. A frissen sült tejes kifli vagy vizes zsömle, a briós vagy akár a kovászos kenyér által keltett illatfelhők is a hiánylistára kerülhetnek. Viszont jöhet helyettük más – croissant, a különféle a gyümölcsös vagy akár mentolos kosárkák (tarts). Sőt, ott vannak a piték – a megszokott gyümölcsös mellett hússal vagy akár tojással és a baconnal töltve.

De nem fogunk minden megszokott, ismerős illatot nélkülözni. A McDonald’s 6 kontinens 120 országában van jelen, a Burger King több mint 100 országban megtalálható. Több mint 145 országban van jelent a KFC, 105-ben a Pizza Hut, és több mint százban a Subway. Szóval ne lepődjünk meg, ha mégis ismerős illatok csapnak meg az új városunkban az új országunkban.

Mindazonáltal, ne lepődjünk meg, ha a kínálaton felül az ízek is eltérnek. Nem a hamburger / sajtburger párosra gondolok, hanem az egyedibb termékekre. Egyrészt a helyi specialitások is kerülnek fel a menüre, amik Magyarországon nem elérhetőek, és nem minden Magyarországon kapható termék található meg külföldön. Másodsorban minden országra más előírások vonatkoznak, így már az összetevők listája is eltérhet. Talán itt lehet legkönnyebben vegyíteni a megszokottat az újdonságokkal.

Újfajta ízek

Még nagyon régen olvastam, hogy az ízlelés egyik fő eleme a szagláshoz kapcsolódik. Fontos, hogy milyen az illata annak, amit éppen megkóstolunk. És sok új illattal találkozhatunk az újfajta ételek kapcsán. Olyan fűszerek illatával és ízével, melyeket otthon még sohasem próbáltunk.

Ezzel együtt jár azonban az is, hogy lehetnek olyan fűszerek, ízek és illatok, amik a külföldre költözés után nem tudunk, vagy nem könnyen tudunk beszerezni. Persze, lehet paprikát kapni – mondjuk spanyolt. De hol van az a szegedihez képest? Vagy akár lehet, hogy a kömény sem ugyanaz. Ahol én élek ott a kömény – angol fordítása „cumin” – valójában édeskömény. Az a kömény amit Magyarországon annak hívunk, „carraway seeds” névre hallgat.

Ezt fontos észben tartanunk: még ha meg is találjuk valamelyik fordítóval egy adott fűszer, alapanyag vagy étel idegennyelvi elnevezését, ez nem garancia arra, hogy azt kapjuk azon a néven amire mi gondolunk.
A másik meglepetés az egyes nemzetek konyhája kapcsán érhetnek bennünket. Gyakran jártunk kínai éttermekbe Magyarországon. Nagyon hasonló kínálat és ízvilág volt mindegyikben, ahova betértünk. És külföldön… rájöttünk, hogy gyakran a helyi sajátosságokhoz igazítják a menüt és az ízvilágot is. Azóta is vágyom egy jó üvegtésztalevesre, meg egy olyan pirított rizstésztára amiben icipici húsok vannak a zöldségek mellett. Itt nagyon kevés helyen van például eleve rizstészta a menüben. És ízre sem ugyanaz mint otthon volt.

A külföldre költözés jó alkalom arra is, hogy kipróbáljunk új ízeket. Az új környezet miatt lehetünk akár bátrabbak is, és megkóstolhatjuk azokat a különlegesebbeket, amelyeket Magyarországon nem tudtunk vagy nem akartunk próba alá vetni. Ilyen lehet például a thai, vietnámi, japán, koreai, de akár a francia konyha is.

Költözés külföldre: új ízek, új illatok, új ételek és sütemények. Meg a megszokottak hiánya. Használjuk ki: tanuljunk főzni, sütni! >>>

Költözés – és a megszokott ízek hiánya

A sok-sok új íz és illat mellett azonban idővel feltűnhet a hiány is. Bár a pacal- vagy körömpörkölt nem feltétlenül van sokak listája tetején, de egy jó csirkepörkölt vagy húsleves talán igen. És hacsak nincs a környéken magyar étterem, ez ránk vár. A megszokás az ilyen ételek elkészítése során nagy úr, de képzeljük el azt, mikor a húsleves vegyeszöldségben mindaddig megszokott karalábé nincs – mert nem kapható. Vajon mennyire fogja befolyásolni a végeredményt? Meg a kicsit másfajta piros paprika. A kaliforniai paprika a zöldpaprika helyett, mert az sincs?

És ugyanez fennáll a süteményekre is. Új ízek, új felfedezések – és sok-sok hátrahagyott emlék. Mert ha csak mi nem sütjük meg magunk, vagy találunk egy üzletet, ahol készítenek ilyet, akkor maximum postai csomagban érkezhet például beigli, pozsonyi kifli, zserbó, vagy a dobostorta. Feltéve, hogy túléli a szállítást és be is engedik az országba.

Megoldás?

Ez azonban lehetőséget nyújt arra, hogy – amennyiben időnk engedi – bővítsük készségeink tárházát és megtanuljunk például hatlapost sütni. Meg utánajárni mivel lehet a szalakálit esetleg helyettesíteni ott, ahol éppen élünk. Tapasztatot tudunk szerezni az összetevők (minőségi) különbségeiről – ne lepődjünk meg ha magyar recept elsőre nem működik. Nálunk például a vaj mennyiségét kellett jelentősen lecsökkenteni ahhoz, hogy a beigli tésztája ne folyjon szét. De nincs is jobb annál, mikor a saját kezünk által megalkotott zserbóba harapunk 😊

<<< ELŐZŐ RÉSZ

KÖVETKEZŐ RÉSZ >>>