Miért nem hívnak meg külföldön egy sörre? 🍻

Sokan, akik külföldre költöznek, egy idő után rájönnek, hogy hiába élnek évek óta egy adott országban, a helyiekkel való mélyebb barátságok kialakítása szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Nincsenek spontán „ugorjunk le egy sörre” meghívások, a közös programokhoz sokszor hetekre előre időpontot kell egyeztetni, és a kapcsolatok sokkal inkább a felszínen maradnak.

Miért van ez?
Egyes országokban a baráti körök már gyerekkorban vagy egyetemi évek alatt kialakulnak, és később nagyon nehéz ezekbe kívülről bekerülni. A skandináv országokban például jellemző, hogy az emberek baráti kapcsolatai zártak, és hosszú idő kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy ilyen közösségbe. Németországban vagy Svájcban pedig a társasági élet inkább szervezett formában zajlik – nincs az a tipikus „beugrom hozzád egy kávéra” vagy „összefutunk egy italra” típusú közvetlenség.

A munkahelyi kapcsolatok sem mindig nyitottak a barátkozásra. Míg Magyarországon sokszor természetes, hogy a kollégák a munkaidő után együtt maradnak, addig külföldön ez nem mindenhol bevett szokás. A munkatársak gyakran elválasztják a munkahelyi és a magánéletüket, így nehéz mélyebb kapcsolatokat kialakítani velük.

Persze vannak olyan országok, ahol ez másként működik. Olaszországban, Spanyolországban vagy Latin-Amerikában például az emberek nyitottabbak, könnyebben kezdeményeznek beszélgetést, és egy-egy találkozás után akár máris meghívhatnak egy italra.

💬 Neked mi a tapasztalatod? Könnyen beilleszkedtél külföldön, vagy nehezen tudtál helyi barátokat szerezni? Írd meg kommentben! 👇

#MindenAmiKülföld #Beilleszkedés #KülföldiÉlet #BarátságKülföldön #KultúraKülönbségek #Magány #Közösség #SpontánTalálkozás

Érdekel hasonló tartalom?

Hallgass bele Youtube csatornánkba!

Segítségre van szükséged?