10 érdekesség Angliáról, amit eddig nem tudtál

II. Erzsébet, a Beatles, a Stonehenge, a tea, fish and chips, a futball csapatok, az emeletes buszok, Shakespeare, Brexit…Anglia rengeteg mindenről híres, lenyűgöző történelemmel, szokásokkal és kulturális örökséggel. Ebből a figyelemre méltó listából gyűjtöttünk össze tíz olyan érdekességet, amikről talán még ti sem hallottatok eddig. – Varga Melinda írása

1. Taxi sofőrök

Azt bizonyára sokan tudják, hogy a karakteres londoni taxikat “Black cab”-nak hívják. Azt már talán kevesebben, hogy hogyan is lesz/lehet valaki taxisofőr Londonban. A ”green badge”, vagyis a taxis engedély megszerzéséhez az úgynevezett “The Knowledge” vizsgán kell átmenniük a jelentkezőknek. Az Uber és a GPS korában azt gondolnánk hogy taxi sofőrnek lenni egészen egyszerű. Na de nem annak, aki Londonban szeretne taxisofőr lenni. 

A vizsga elvégzéséhez a sofőröknek nem kevesebb mint háromszáz útvonalat, húszezer nevezetességet és huszonötezer utcát kell memorizálni a Charing Cross 10 km-es vonzáskörzetében. A Charing Cross egy kereszteződés a város szívében, amit hivatalosan London központjának is tekintenek. Gyakorlattól függően de a vizsga letétele akár kettőtől négy évig is eltarthat a jelentkezőknek. 

A vizsgát talán nem is meglepő módon csak a jelentkezők negyede tudja teljesíteni de akinek sikerül az egy rendkívüli adottságra is szert tehet. Egy 2000-ben, a taxisok körében elvégzett kutatás szerint ugyanis a taxisok nagyobb hippokampusszal rendelkeznek mint egy átlagos ember, ez pedig a memóriájukkal van összefüggésben. A kutatók arra jutottak, hogy a rengeteg adat amit meg kell jegyezniük nemcsak egy remek agytorna de a demencia esélyeit is csökkentheti.

Kivándorlás, utazás és egyéb lehetőség egy helyen! Segítség külföldre készülök-ide kattintva veheted fel Partnereinkkel a kapcsolatot!

2. Bélyegek

Az első postabélyeg 1840. május 6-án került forgalomba Nagy-Britanniában. A bélyegeken a történelmi személyiségektől az állatokon át a növényekig sok minden szerepelhet de Angliában természetesen mindig rengeteget gyártanak az éppen aktuális uralkodót ábrázoló bélyegekből is. 

Itt fontos megjegyezni, hogy Angliában nem is egy, akár több száz éves és mára teljesen elavult jogszabály van érvényben. És hogy miként kapcsolódik ez a mi bélyeg sztorinkhoz?

Hát úgy, hogy az egyik ilyen jogszabály azt mondja ki, hogy aki fejjel lefelé ragasztja fel a királynőt ábrázoló bélyeget egy borítékra az árulást követ el, amiért a büntetés halál. Na annyira azért nem kell megijedni, először is a halálbüntetést már 1965-ben eltörölték a szigetországban, igaz az árulásért, így gyakorlatilag a rosszul felragasztott bélyegért is elvileg halálbüntetés járt volna egészen 1998-ig. Ekkor végre megváltoztatták az árulásról szóló törvényt életfogytig tartó börtönbüntetésre. 

3. Királyi hattyúk

Ha már a hagyományoknál tartunk a hattyúszámlálás, angolul Swan Upping ceremóniája igazán aranyos és mulatságos is egyszerre. A hattyúszámlálást minden év júliusában rendezik meg a Temzén. A ceremónia alatt a királynő és a királyi család vezetésével, úgynevezett hattyúszámlálók hajóznak fel a folyón, hogy megtekintsék a királynő hattyúrajának legújabb tagjait, megszámlálják és megjelöljék őket. És hogy miért?
A tradíció az, hogy minden megjelöletlen  bütykös hattyú a  Temzén a mindenkori királyi család, pontosabban az aktuális uralkodó tulajdonát képezi.  
Tradíciók pedig soha nem véletlenül alakulnak ki, így ez sem. A tulajdonjog a 12. századból ered amikor is a hattyúk gyakori és különleges ételnek számítottak a királyi udvarban. A gyakorlatot tehát egyszerüen a királyi állomány számontartására találták ki.

És ha már a királyi családnál tartunk a hattyúszámlálók sem akárkik. A számlálást a királyi hattyú őr felügyeli ami bár egy kicsit mókás pozíciónak hangzik de igazából egy nagy megtiszteltetés. A kitüntetést minden évben egy oxfordi ornitológus professzor kapja.

4. “Az ország ahol a nap soha nem nyugszik le”

A Brit Birodalom fénykorában a valaha létezett legnagyobb kiterjedésű és gazdasági erejű birodalom volt. Kialakulása a nagy földrajzi felfedezések korában kezdődött a 16. században és a birodalom kiterjedésének csúcspontján, 20. század első felében már a föld akkori össznépességének negyede, (458 millió ember) volt az  alattvalója. A birodalomba beletartoztak a királyság gyarmatai, protektorátusai, bábállamai és domíniumai is. 
A mondás, ami birodalom fénykorában terjedt el: “az ország ahol a nap soha nem nyugszik le” azt jelentette, hogy mindig volt legalább egy gyarmat ahol éppen sütött a Nap. 

Ebben a fénykorban a brit korona alá tartozott például a mai Új Zéland, Ausztrália, India, Kanada nagy része, Dél Afrika de még az Antarktisz jórésze is. 

5. A világ legrövidebb háborúja

A világ legrövidebb háborújára Zanzibár apró szigetén került sor ami egészen a 20. század elejéig szintén brit gyarmat volt. Zanzibár Afrika keleti partjának közelében fekszik Madagaszkártól északra. A sziget 1946-ban vált függetlenné és Tanzánia részévé. A híres háborúra tehát a brit fennhatóság alatt került sor 1896-ban, ekkor az ország államformája szultanátus volt de szigorú brit ellenőrzés alatt. 

Amikor 1896. augusztus 25-én a britek kedvében járó szultán meghalt nem tartott sokáig amíg egyik unokatestvére, név szerint Khalid bin Barghash elfoglalta a trónt és megkoronáztatta magát. A helyzetet az bonyolította, hogy az új szultánt egy szerződés szerint csakis a britek engedélyével lehetett kijelölni és az ő választásuk bizony nem Barghashra esett. A britek ezért ultimátumot adtak a szultánnak, hogy augusztus 26-án, reggel kilencig adja meg magát. Az összesen öt hadihajóval, százötven tengerészgyalogossal és kilencszáz, a koronához hű zanzibári katonával fellépő britekkel szemben állt Barghash és a szultáni palota nem éppen harcolásra kiképzett kétezernyolcszáz fős személyzete. Az ultimátum lejárta után a britek nagyjából fél óra alatt szinte teljesen lebombázták a palotát és harmincnyolc perc eltelte után be is vették. Ezzel a harmincnyolc perces csúccsal pedig a konfliktus hivatalosan is a világ legrövidebb háborújaként vonult be a történelembe.  

6. Angliában nehezen kerülsz az utcára

Angliában az úgynevezett Housing Benefit rendszernek köszönhetően, ha valaki elveszti az állását vagy egy kifejezetten alacsony bérezésű állása van, akkor jogosult egy állami támogatásra ami segít az albérlet kifizetésében. 

Az állam szintén segít azoknak akik már nyugdíjas korban vannak és egyedül élnek. Sokan, többek között Magyarországon is kerülnek utcára azért, mert elvesztik az állásukat és egyszerűen bevétel hiányában nem tudják fizetni a lakhatásukat. A Housing Benefit célja pontosan ennek az elkerülése és annak a megakadályozása, hogy a szegényebb rétegek még jobban lecsússzanak. 

Ez az összeg például a Londonban élőknek ezerhétszázötven fontot jelent ami átszámolva több mint fél millió forint havonta. A támogatás ráadásul nem válogat a társadalmi rétegek között, tehát akár egy magasabb életszínvonalon élő ember is jelentkezhet a támogatásra, ha elveszíti az állását. 

7. Női maffia

Bár jogosan gondolhatjuk, hogy a 19. századi viktoriánus társadalom, a divat és az etikett arra volt hivatott, hogy a nőket a lehető legjobban elnyomja. De a nőket sem kell félteni, erre pedig a Londont majdnem két évszázadig uraló Forty Elephants nevű női bűnbanda a lehető legjobb példa. A Forty Elephants volt felelős Anglia legnagyobb bolti rablásokért 1870 és 1950 között. És hogy miként? 

Pontosan az etikettet és a divatot kihasználva. A hölgyeknek ezekben az időkben különösen is tiszteletben tartották a magánszférájukat, amikor vásároltak vagy ruhát próbáltak. A banda ezt játszotta ki az amúgy is óriási viktoriánus ruhákat kifejezetten rablásta alkalmas zsebekkel ellátott ruhákkal. A hölgyek csoportokban dolgoztak és amíg páran a biztonságiakat foglalták le, addig a többiek úgy kirabolták a boltokat, hogy a tulajdonosoknak sokszor fel sem tűnt, hogy valami hiányzik.

8. Sztár dadusok

Mi is lehetne angolosabb annál, mint egy iskola, ami Mary Poppins minden varázsával és szinte James Bond szerű tudásal és higgadsággal rendelkezik. Ez nyilván túlzás de az biztos, hogy a Bath városában lévő, 1892-ben alapított Norland College a világ legexkluzívabb, leghíresebb dadusképzője. 

A hároméves, évenként majdnem  tizenháromezer fontba kerülő főiskolán a diákok klasszikus egyenruhát viselnek, kalappal, nyakkendővel és kötelező fehér kesztyűvel. A kurzusok kifejezetten a hírességek igényeihez vannak igazítva így nem is meglepő, hogy itt végzett dadusok huszonháromezer és negyvenhatezer font körül keresnek. Norlandi dadust alkalmazott például korábban Mick Jagger, Roger Federer és a királyi család több tagja is. 

9. Francia nyelv

Bár az angolok és a franciák sohasem kedvelték túlzottan egymást a történelem során, a francia nyelvnek mégis nagy hatása volt a mai angol nyelvre ami így számos a franciából átvett szavakat és szófordulatot tartalmaz. Ennek eredete egészen a 11. századik nyúlik vissza amikor is a normannok több évszázadra megszállták az angol területeket, ami egy természetes nyelv cserét is magával hozott. A megszállás alatt a francia nyelv lett a kormányzás és a bíráskodás hivatalos nyelve, valamint a nemességnek is kötelező volt ezt használnia. Jelenleg is több mint 7000 francia szavat tartanak számon az angol nyelvben, mint például “energy”, “fiancé”, vagy a “kilogram” szavak. 

10. Madarak vs. Big Ben

A londoni Big Ben a Westminster-palota harangtornyának és az óraszerkezetének a neve. A Big kétségkívül nem csak Anglia nemzeti jelképe de a világ leghíresebb óratornya is. Akinek a Westminster-palotáról elsőre semmi nem ugrott be, annak elmondjuk, hogy ez az Egyesült Királyság parlamentjének a neve. 

A parlament közelsége és a torony nemzeti jelképként való működése sok gondot okozott a múltban, különösen a háborús időkben. 

A harang az első világháború alatt két évig néma volt és egyáltalán nem világították ki. A második világháború alatt bár Londont folyamatosan és hevesen bombázták a németek a harang mégis használatban maradt. Bár 1941-ben egy bomba sikeresen eltalálta a torony tetőszerkezetét és a számlapját, az óraszerkezet maga mégis működőképes maradt. 

Ezen banális módon egy csapat seregély változtatott 1949-ben. Az óra mutatóján ekkor ugyanis egyszerűen túl sok madár pihent meg egyszerre, ami elég volt ahhoz hogy eltérítsék a számlálót. A madarak ezzel összesen egy négy és fél perces késést okoztak az óra működésében ami gyakorlatilag több kár mint amit az egész német légierő okozott.

Képek: Google szabadon felhasználható képek, pixabay és freepik