Különleges határok a világban

A határok, földrajzi értelemben, többnyire egész egyértelmű fogalmat takarnak: két ország közötti határvonal, melynek átlépésével egyik ország területéről egy másik ország területére érkezünk. Semmi újdonság, igaz? 

Peringer Attila írása

A világ határainak jelentős része ráadásul tényleg mindössze annyi izgalmat rejt magában, amennyit ez a meghatározás. Ha utazni indulunk, legfeljebb még annak nézünk utána, hogy határátlépéshez kell-e útlevelet tartanunk magunknál, esetleg megteszi egy személyi igazolvány is. Szerencsére, léteznek olyan határok is szép számban, melyek több szót érdemelnek unalmas társaiknál.

Mi az, hogy ország és hány van belőle?

Tegye fel a kezét, aki tudja, hogy hány ország van a világon? Ha ezt a kérdést feltesszük, egész odáig visszamehetünk, hogy egyáltalán mitől fog egy valamilyen megegyezés alapján körülhatárolt terület az ország névre hallgatni. Ennek megválaszolása nem is mindig egyszerű, számos értelmezés lehetséges. Viszont, mivel ez a cikk nem egy geopolitikai elemzés, így, ha azt mondjuk, nagyjából 200 ország van, nem nagyon lövünk mellé. Jó megközelítés lehet, ha azt tekintjük országnak, amit nemzetközileg sokan, vagy a legtöbben elismernek annak. Az ENSZ-ben való tagság ehhez elég jó kiindulópont: a szervezetnek jelenleg 193 tagja van. További két állam (Vatikán, Palesztina) pedig úgynevezett állandó megfigyelői státusszal rendelkezik. Viszont, az eltérő értelmezésre példaként vehetjük a FIFA-t, ami szintén egy jelentős nemzetközi szervezet, összesen mintegy 211 nemzeti együttessel. Ha ezt a két számot elosztjuk egymással, továbbra is kihozható a nagyjából 200, tehát maradjon ez a bűvös szám.

Többes határok

Sok szempont tehet különlegessé egy országhatárt, de az mindig egy kicsit izgalmasabb, ha kettőnél több ország találkozási pontjáról beszélünk.

• Az osztrák-szlovák-magyar határ mai formájában 1921 óta létezik, bár Szlovákia és Magyarország schengeni övezethez történő csatlakozása óta nem nevezhető igazi határnak. Az országok közti átjárás teljesen szabad, azonban a csatlakozási pont esetében találunk egy nagyon kreatív megoldást. Egy háromszög alakú piknikasztalnál oszthatjuk meg a túrára csomagolt szendvicseinket osztrák és szlovák barátainkkal anélkül, hogy ahhoz országhatárt kellene átlépnünk.
• Egy hármas határ izgalmát már csak egy négyes fokozhatja, főleg, akkor, ha ez tényleg ritka jelenség. Míg hármas verzióból több is létezik, olyan határból összesen egy van, mely négy ország csatlakozási pontjaként szolgál. Zambia, Zimbabwe, Botswana és Namíbia épp a Zambézi-folyó közepén érintik egymást. Ezzel kapcsolatban további érdekesség, hogy a folyón 2021-ben átadták a Kazungula hidat, ami Zambiát köti össze Botswanával. Ami érdekessé teszi, az az enyhén kanyarodó formája, amit semmilyen építészeti szempont nem indokolt. Az íves építés egyetlen oka az volt, hogy ilyen módon a híd ne érintse a másik két országot.

Éjszaka igazán látványos

Az űrből készített felvételeken néhány határvonal egészen egyedülálló arcát mutatja, különösen, ha éjszakai felvételekről van szó.

• A korábban a két Németország között meglévő határ éppen Berlinen keresztül húzódott. Ugyan a berlini falat 1989-ben lebontották, viszont tiszta éjszakákon továbbra is kivehető a város keleti és nyugati oldalának különbözősége. Kelet-Berlin utcái narancssárga, míg Nyugat-Berlin utcái világossárga színben tűnnek fel a műholdképeken. A különbség oka az izzók használatában keresendő: míg keleten nátrium alapú, addig a város nyugati felén halogén izzókat alkalmaztak az utcák megvilágításához.
• Észak-Korea és Dél-Korea az 1953-as fegyverszünet óta egészen más fejlődési utat járt be. Rengeteg példával lehetne ezt szemléltetni, viszont, ha ez esetben is a látványnál maradunk, az eltérés egész megdöbbentő. Éjszakai műholdfelvételeken úgy látszik, mintha Kína és Dél-Korea közt egy hatalmas fekete folt lenne a térképen. Mindössze Phenjan, az észak-koreai főváros fényei pislákolnak némileg, bár Szöulhoz képest így is extrém a különbség.
• Az összesen több mint 3300 kilométer hosszú indiai-pakisztáni határszakaszt egyes források a világ legveszélyesebb nemzetközi határának tartják. A két ország függetlenedése óta számos esetben fordultak itt elő katonai konfliktusok. Ez egyben az egyik legszigorúbban őrzött határszakasz és az egyetlen, mely az űrből is tisztán kivehető. Ennek oka az a kb. 150.000 reflektorból álló kivilágítás, melyet India épített ki, végig a határ mentén.

A környezetvédelem nem mindenhol fontos

Érdekes, viszont egyben szomorú is látni, hogy egymással szomszédos országok mennyire másként értelmezik a környezetvédelem fontosságát.

• A Dominikai Köztársaság erdőgazdálkodási törvényei jóval szigorúbbak, mint a Haiti törvények ugyanebben a témában. Dominikán évtizedekig felelőtlen mezőgazdasági gyakorlatot folytattak, valamint olyan cégeknek adtak el állami földterületeket, amelyek ezeket később nagyrészt tönkretették. Ezek mind odavezettek, hogy a két ország erdőterülettel való fedettsége közti különbség műholdképeken is szemmel látható:

• A helyzet ennél is sokkal kétségbeejtőbb Brazíliában, ahol Jair Bolsonaro elnök hatalomra kerülése óta az Amazonas esőerdeiben egyre fokozódik a természet pusztítása. Szintén műholdfelvételek adnak erre egyértelmű bizonyítékot: a még erdős területek és a már ’megtisztított’ területek látványa Bolívia és Brazília egyes határszakaszain magáért beszél.

Határ a hegy tetején, vagy épületeken keresztül?

Jöjjön a végére pár igaz ínyencség azzal kapcsolatban, milyen módon lehet határokat kijelölni, vagy határokat értelmezni.

• Most az tegye fel a kezét, aki tudta, hogy a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest valójában egyben határátkelő is! A Kína és Nepál közti nemzetközi határvonal pontosan a csúcson keresztül vezet, ezzel természetesen elnyerve a világ legmagasabb határátkelője címet is. Ezen kívül, az is nagy biztonsággal állítható, hogy ez az átkelő egyike a legkevésbé forgalmasaknak is.
• Hollandia és Belgium határa biztosan szerepel a legfurcsábbak között. Emellett valószínűleg az egyik legmókásabb is, hiszen Baarle-Hertog/Baarle-Nassau városaiban elég csak lépni egyet, hogy egy másik országban találjuk magunkat. Ez pedig szó szerint igaz, az utcákon jól követhetően ki van kövezve a két ország közti határ vonala. Ami néha épületeken keresztül vezet és ez olykor vicces helyzeteket okoz. Technikailag Baarle-Hertog bizonyos részei Belgium enklávéinak számítanak, vagyis olyan területeknek, melyeket teljes egészében egy másik ország területe vesz körbe. Belgium és Hollandia a COVID 2020-as első hulláma idején eltérő járványintézkedéseket hozott. Emiatt előfordult, hogy egy nyilvános hely egyik felén kötelező volt a maszkviselés, viszont a ’határt’ átlépve már le lehetett azt venni.

• Olyan is előfordul, hogy egy épület nem rosszkor van rossz helyen, tehát nem egy időközben megvalósuló határ átrajzolásnak esik áldozatul. A Haskell Free Library and Opera House Quebec és Vermont határán épp ilyen. Azzal a céllal épült, hogy a kanadaiak és az amerikaiak egyenlő módon férjenek hozzá a szolgáltatásaihoz, ezért azt szándékosan a két ország határvonalán húzták fel. Az épületnek két különálló címe van, és az 1980-as évekre az USA és Kanada is történelmi jelentőségű helyszínnek ismerte el.

Látható, hogy nem feltétlenül minden határ unalmas, sőt némelyik kifejezetten egyedi, elérhetetlen, vagy akár szórakoztató.

Te hánynál jártál már közülük?

Források

https://en.wikipedia.org/wiki/Haskell_Free_Library_and_Opera_House

https://www.businessinsider.com/divide-between-west-east-berlin-from-space-today-2019-11

https://en.wikipedia.org/wiki/India%E2%80%93Pakistan_border

http://pozitivnap.hu/napi-pozitiv/a-vilag-10-legkulonosebb-orszaghatara