Zseniális feltalálók, akik méltatlanul szegényen haltak meg

Az elmúlt évszázadok mára nélkülözhetetlen találmányainak zseniális megalkotói közül többen is szegényen, szinte koldusként fejezték be az életüket. 
Sokan annak ellenére, hogy egykoron ünnepelt feltalálónak számítottak, az életük végén mégis pénztelenül és hatalmas adósságot hátrahagyva haltak meg. Mások átverés áldozatai lettek és életükben sem kapták meg a nekik járó anyagi hasznot, vagy az elismerést.
Ha belegondolunk, van valami nagyon is költői abban, hogy azok az óriási elmék, akik az életüket tették fel a találmányaikra, egyedül és nincstelenül távoztak az élők sorából. 
Akárhogy is, itt van 10 olyan feltaláló, akik bár különböző okokból kifolyólag de méltatlanul szegényen haltak meg. – Varga Melinda irása

1. Johannes Gutenberg

A német származású ötvösmestert és feltalálót a legtöbben a nyomtatás atyjaként ismerik. 

A valóság azonban az, hogy a nyomtatást már több száz évvel Gutenberg előtt felfedezték Kínában, de Gutenberg volt az, aki a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt feltalálta. 

Gutenbergnek köszönhetően a mozgatható betűminta, a nyomógép, a megfelelő  nyomdafesték és a papír egy gyartasi folyamatban lett összehangolva. Ezzel a gyártásnak egy olyan, korábban ismeretlen rendszerét alakitotta ki, ami a tömeges könyvnyomtatás kezdetét jelentette. Gutenberg szülővárosában, a németországi Mainzban alapított nyomdát amit kölcsönből fedezett. A nyomdász az évek alatt több kölcsönt is felvett egy helyi, jómódú ügyvédtől, Johannes Fusttól, aki cserébe a vállalkozás társtulajdonosa lett. Fust végül beperelte Gutenberget a kölcsönért és annak kamatjáért, a per végén ráadásul a nyomdát és a híres Gutenberg bibliák felét is megszerezte. Bár Gutenberg megpróbálta újraépíteni a nyomdát de ezután sohasem kapott elég támogatást és élete végén elismerés és pénz nélkül halt meg.

2. Kliegl József, az “új Gutenberg”

Kliegl József nemcsak hazánk legnagyobb elméinek egyike volt, hanem egy méltatlanul elfeledett feltalálónk is.

 Az 1795-ben született Kliegl a virágzó magyar reformkor idején tevékenykedett. Ebben a korban számtalan találmány született itthon és a nagyvilágban is. A tudós 1835 körül találta fel azt a nyomdai szedőgépet, ami a mai szedőgépek alapja. Bár a találmány viszonylag nagy sajtófelfelhajtás övezte, végül nem kapott elég támogatást a Kliegl életében való megvalósításához.

Kliegl többek között egy tengeralattjárót és egy számológép ötletét is papírra vetette. Tanulmányai közül szintén említésre méltó az egysínű vasút ötlete és a hangjegyírógépe. Ez a zongorához erősíthető szerkezet felrajzolta a zongora billentyűjén leütött hangjegyeket és így egy automatikus kottázógépként működött. Kliegl kétségkívül zseniális ötleteihez soha nem kapott elegendő támogatást. Egyik mozdony tervét pedig az osztrák szabadalmi hivatalban lopták el. Élete utolsó éveiben festésből tartotta el magát de ötleteivel soha nem keresett pénzt.

Készülj! Kivándorlás, utazás, nyelvtanulás és egyéb lehetőség egy helyen! Ha segítséget kérnél itt megteheted! Segítség külföldre készülök-ide kattintva

3. Marie Killick

Marie Killick egy 1914-ben született angol hangmérnök volt. A tehetséges mérnök a második világháború kitörésekor gramofontűket és a hangfelvételhez szükséges felszerelést tervezett a hadseregnek, illetve egy hordozható hanglejátszót is feltalált. Ebben az időszakban a lejátszók acélból készült tűket használtak, amik nagyban kárositottak a lejatszott lemezeket. Marie ezzel szemben egy gyémántból készített tűt tervezett, ami sokkal jobb hangminőséget eredményezett és lényegesebben tartósabb is volt. 1945-ben szabadalmaztatta a találmányt aminek gyártása Londonban indult el. Marie az ötvenes évekre meggazdagodott a találmányból és annak tömeges gyártásából. 1953-ban azonban egy Pye Ltd. nevű cég elkezdte másolni Marie találmányát. Bár az emiatt indult pereskedést Marie nyerte de a bíróságon töltött költséges évek alatt a cég és ő is csődbe ment. Csak a találmányát próbálta védeni de végül kártérítés nélkül halt meg 49 évesen és hajléktalanként. 

4. Irinyi János

A biztonságosan használható gyufa feltalálásával többen is kísérleteztek a 19. század folyamán. A korai, úgynevezett dörzsgyufa és az azt követő mártógyufa mind veszélyes robbanó anyagot tartalmazott és a megyulladása is robbanással járt. Ezen egy zseniális és végső soron szintén tragikus sorsú magyar feltaláló, Irinyi János változtatott, aki megalkotta a mai, biztonságos, robbanásmentes és zajtalanul gyuló gyufát. Irinyi felfedezésekor mindössze 18 éves volt, szabadalmi jogait pedig egy eladta egy Rómer István nevú gyufagyárosnak. 

A kapott pénzt oktatására és külföldi tanulmányaira költötte, találmánya pedig a modern gyufagyártás alapja lett. Irinyiből elismert vegyész lett és a 1948-49-es szabadságharc után mezőgazdasággal kezdett el foglalkozni. A birtokán végzett mezőgazdasági kisérletei azonban anyagilag teljesen tönkretették és élete második felére teljesen eladósították. Utolsó éveiben könyvelői munkákból tartotta el magát és végül 1895-ben, szegényen hunyt el. 

5. Edwin Armstrong 

Az 1890-ben született, amerikai Edwin Armstrong mindössze tizennégy éves volt amikor az első rádiójelet sikerült eljuttatni az Atlanti óceánon keresztül. Ekkor döntötte el azt, hogy ő maga is tudós és feltaláló szeretne lenni. Egy pár évvel később, 1912-ben már mérnökként talált fel egy újfajta áramkört ami a mai napig minden rádió- és televíziósugárzás alapja. Armstrong találmánya bár független volt de egy másik tudós, Lee De Forest korábbi találmányán alapult. De Forest ezért beperelte Armstrongot és egészen az Amerikai Legfelsőbb Bíróságig vitte az ügyet. 

Tizennégy évnyi jogi vita után a bíróság végül De Forest javára döntött. Később, az első világháború alatt Armstrong ismét feltalált egy új áramkört amit elképesztően drámai módon ugyancsak egy pereskedésben vesztett el. Végül egy harmadik találmányát, a szuperregenerativ áramkört kétszázezer dollárért és részvényekért vásárolta meg tőle a Radio Company of America. Ezután Armstrongnak sikerült milliókat felhalmoznia és 1933-ra feltalálta a ma is használt frekvencia alapú rádiójel adást de mivel támogatást nem kapott hozzá, végül a saját pénzén építette meg az első FM rádiót. Bár rádiója a második világháború után egyre jobban elkezdett terjedni, ezúttal a Radio Company of America perelte be. A cég elérte, hogy a legtöbb rádió adás már frekvenciákon történjen és szabadalmi háborúba is kezdtek vele a bíróságon. 1954-re minden vagyona elfogyott a pereskedésben és korábbi részesedéséből is kizárták. A rádiózás történetének legzseniálisabb mérnöke végül önként vetett véget az életének a new york-i lakásából kiugorva.  

6. Antonio Meucci

Amikor a telefon feltalálójára gondolunk, legtöbbünknek az amerikai Alexander Graham Bell ugrik be. Azt viszont kevesen tudják, hogy messze nem ő volt az egyetlen aki telefonálásra alkalmas készülékeket épített, sőt. 

Az, hogy ma minden iskolai történelem könyv őt tekinti a távbeszélő atyjának csak órákon múlott. 

Egy Elisha Grey nevű fizikus például ugyanazon a napon, csak pár órával később szabadalmaztatott egy, a Bellével nagyon is hasonló telefonkészüléket. De ez a történet nem róluk, hanem Antonio Meucciról szól. Az olasz származású Meucci ugyanis már évekkel a fent említett tudósok előtt elkezdett dolgozni egy hangátvivő készüléken az 1840-es években. Meucci és felesége 1850-ben emigráltak az Egyesült Államokba ahol több gyárat is alapítottak amik galvanizálással foglalkoztak. Az Államokban Meucci felesége súlyosan megbetegedett és képtelenné vált még arra is, hogy elhagyja a szobáját. Férje ekkor tökéletesítette korábbi ötletét, a laborját és felesége második emeleti szobáját összekötő telefonkészülék megépitésével. Első prototípusa 1860-ra készült el és az évek során több mint harminc különböző verziót alkotott. Sorstársaihoz hasonlóan kisérletei nem csak a vagyonát emésztették fel de adóssá is tették. Banális módon, így a végső, tökéletesített verziót nem volt pénze szabadalmaztatni. Végül 1876-ban Bell volt az, aki szabadalmaztatni tudta a telefonkészüléket és bár Meucci több évig pereskedett a jogokért, végül 1889-ben elszegényedve hunyt el. 

7. John Pemberton 

Elsőre talán a következő találmány nem hangzik annyira jelentősnek vagy az életünket alapvetően megváltoztatónak, de ettől még a kulturális hordereje és a története igenis lenyűgöző. És hogy mi az? Hát a Coca-Cola. 

A Coca-Cola mára a világ egyik legnagyobb cége ami közel kétszáz milliárd dollárt ér, feltalálója azonban nem nagyon részesedett ebben a sikerben.  Pemberton egy amerikai gyógyszerész volt, aki a az amerikai polgárháború alatt szerzett sérülései miatt vált morfiumfüggövé. A saját függőségének és más függők kezelésre illetve a morfiumot helyettesítő új szerek létrehozására tett kisérletei során alkotta meg a Coca-Colát. A kóla eredetileg egy kóladióval és a kokacserje kivonatával dúsított bor volt. Az eredeti recept tehát nem csak alkoholt tartalmazott hanem kis mennyiségű kokaint is. Az alkoholt végül az alkoholtilalom idején vonták ki az eredeti receptből a szénsav pedig a kísérletezés során került bele véletlenül de Pemberton úgy döntött, hogy megtartja. Az ital 1886-os premierjén Pemberton úgy hirdette meg találmányát mint ami nemcsak a morfiumfüggősségre de migrénre, emésztési zavarokra és még impotenciára is jó. Elsőre a kóla egyáltalán nem aratott sikert. A bemutatót követően Pembertont gyomorrákkal diagnosztizálták ami után visszaesett a morfiumfüggőségébe. Receptjét végül 1888-ban adta el egy atlantai üzletembernek, Asa Candlernek ötszázötven dollárért. Candler ezután megalapította a Coca Cola Companyt és agresszív marketinggel világsikerre vitte a kólát, aminek a az eredeti receptje a mai napig is titkos. Pemberton ezt már nem érhette meg, koldusként és morfiumfüggőként halt meg 1888. augusztusában. 

8. Christopher Cockerell 

Christopher Cockerell angol mérnök a légpárnás hajó feltalálója volt. Cockerell 1935-ben kezdett el dolgozni a kor egyik leghíresebb telekommunikációs cégének a Macroninak, ahol  második világháború alatt a radarokat tervezett. A vállalatnál töltött évek alatt harminchat szabadalom volt a nevén. A céget 1950-ben hagyta ott, hogy egy kis hajótársaságot vásároljon magának, ahol új ötleteken tud dolgozni. Olyan hajó tervén dolgozott ami a lehető legkisebb közegellenállással a lehető leggyorsabban tud haladni és így jutott el a légpárna ötletéig. A szabadalmat 1956-ban kapta meg és 1959-re már el is készítette az első hajóját. Normál fizetésén túl azonban sokgáig semmivel sem jutalmazták és bár végül lovaggá ütötték, valamint kapott ötezer fontot ami a hatvanas években nem kis volt de munkáját sohasem ismerték el. 

9. Charles Goodyear

Goodyear 1860-ban született az Egyesült Államokban és autodidakta vegyészként találta fel a gumi vulkanizálását. Neki köszönhetjük a gumi mai felhasználási módjait. Goodyear hitte, hogy a jövőben a gumit számtalan területen fogják hasznosítani. 1830-as évekre többen is kísérleteztek, hogy a gumit minél jobban hőállóvá és használhatóbbá tegyék. Goodyear tíz évig foglalkozott a problémával miközben az amúgy is szegény családja teljesen tönkrement és néha enni sem tudtak.Végül 1839-ben fedezte fel azt, hogy bizonyos hő hatására a gumi megkeményedett nem pedig elolvadt. Végzetes hibaként azonban, még a szabadalmaztatás előtt mintát küldött a kor legnagyobb gumi iparosának, Thomas Hancocknak. 

Hancock levédette a találmányt Angliában mig Goodyear az amerikai és a francia szabadalmat szerezte meg. Felhalmozott adóssága miatt Goodyear kénytelen volt eladni a szabadalmi jogokat ötvenezer dollárért ami nagyjából el is ment a Hancockkal való pereskedésre amit a végén elvesztett. 1860-ban hatalmas adósságot hátrahagyva halt meg. 

10. Nicola Tesla

Nicola Tesla életútja egy igazi drámai feltalálósors, annak minden magaslatáváal és mélységével. Tesla szerb származású fizikus, villamosmérnök, gépészmérnök és feltaláló volt. A világ egyik leghíresebb feltalálójaként legfőképp az elektromosság, mágnesesség és a gépészet területén tevékenykedett. Nevéhez fűződik a váltóáramú motor, az energiatakarékos világítás, a távirányító, a rádió és az indukciós motor is. Tesla úttörő volt a vezeték nélküli kommunikáció és a röntgenkép készítés területén is. 

Az 1856-ban született Tesla pályája kezdetén többek között Budapesten is dolgozott a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynél. 1884-ben került az Egyesült Államokba ahol Thomas Edisonnak kezdett dolgozni méghozzá Puskás Tivadar ajánlásával. Mivel Edison nem értett egyet Tesla váltóáramú elektromos hálózatával végül otthagyta a céget. 

Tesla ezután eladta váltakozó áramú renderének találmányi jogait George Westinghousnak. Az évek során pedig  nemcsak az bizonyosodott be, hogy váltóáramú rendszere jobb az egyenáramúaknál de a mai villamossági rendszer alapja is lett. 

1890-es évekre azonban a pénze nagy része még azelőtt elfogyott, hogy támogatókat találhatott volna a találmányaihoz. Az 1920-as években már teljesen elszegényedve élt különböző new yorki hotelekben, hatalmas adósságot felhalmozva. Az elmúlt évszázad legnagyobb hatású zsenije végül 1943-ban hunyt el egyedül egy new yorki hotelszobában. 

Forrás képek: Pixabay, Google
Forrás: Tízes lista – Zseniális feltalálók, akik méltatlanul szegényen haltak meg