Csodálatos világűr

Mióta csak az ember az eszét tudja, mindig rácsodálkozott az éjszakai égbolt csodáira. Érdeklődéssel tekintett a csillagok felé, válaszokat várt onnan. Több kultúra is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy kiolvassa a csillagok állásából a jövőt. Egy-egy hullócsillag, vagy elsuhanó és porrá égő meteor látványa  mindig valamilyen nagy szerencse vagy épp szerencsétlenség előhírnöke volt. Kosza írása

Még nem is álmodhattak arról,  hogy egyszer majd elhagyják a kék bolygót és megindulnak a csillagok felé. Ahogy a technika fejlődött és a XX. század két nagy világégésének köszönhetően óriásit lépett előre, már kezdett körvonalazódni, hogy miként is juthatunk ki saját erőből a világűrbe. Az első eszköz, ami képes volt elérni a 100 kilométeres magasságot, amit az űr határának tekintünk – a 2. világháborús német mérnökök szerzeménye volt, bár ők nem pusztító fegyverként képzelték ezt el, de őket is elragadta a háborús gépezet. Hitler és a Harmadik Birodalom biztosította azt az anyagi és erkölcsi támogatást, aminek köszönhetően és bár háborús célra de megalkották a V2 rakétát, ami már képes volt elérni a világűr határát. Természetesen már a XX. század első éveiben és készültek tervek az űr meghódítására, de ez a fajta szinte fantazmagóriáknak tartott kutatás csak a 2. világháborúban és leginkább azt ezt követő években nőtte ki magát és jutatott ember nem csak az űrbe, de egy idegen égitestre is a Holdra. 

A háborút követően a megmaradt két nagyhatalom, a USA és a Szovjetunió lecsapott a legjobb német rakéta mérnökökre. Nagy versengés indult a két szuperhatalom között, hogy kinek sikerül először áttörni az űr határát. Nyugati hatalmak legnagyobb meglepetésére a szovjetek nyerték a verseny első két fordulóját. Az első űreszközt ami föld körüli pályára állt és az első embert hordozó „hajót is ők juttatták fel az világűrbe. Természetesen ez óriási pánikot váltott ki a nyugati féltekén, hiszen ha polgári célokra ilyen dolgokra képes a szovjet, akkor vajon hadi potenciálja milyen magasságokban is lehet? Kennedy elnök nem tűrhette, hogy állandóan lemaradásban legyenek, ezért „parancsba” adta, hogy bármi is legyen az ára, az USA fog elsőnek egy idegen égitestet meghódítani. Óriási anyagi és ember anyagot mozgósítva 1969-ben meg is lett az eredmény, és amerikai volt az első aki idegen égitestre tette a lábát. Holdon immár a csillagos lobogó lengett, illetve nem lengett, hiszen ott nincs levegő, ami mozgassa. A szovjetek bár ebben lemaradtak, de hogy azért ők is mutassanak valamit, „gyorsan” megépítették a világ első űrállomását.  Persze ez még elég kezdetleges volt, utánpótlást sem tudod fogadni, így eléggé korlátozva volt az időtartama. A későbbi fejlesztések már ezt a hiányosságot orvosolták, így lehetővé téve az akár több éves ott tartózkodást is. 

Ezt követően csillapodtak a kedélyek a két hatalom között és rájöttek, hogy ha viszonylag összedolgoznak, akkor sokkal nagyobb léptekkel hódíthatjuk meg a sötét űrt. Az orosz űrállomások egyre többször fogadtak „vendégeket” és a vegyes nemzetiségű misszió is. Farkas Bertalan személyébe hazánk is letette névjegyét a világűrben. 

A űrutazásokat rakéták segítségével tudták megvalósítani, hiszen nem állt/áll rendelkezésre egyéb olyan hatalmas erőt képviselő eszköz, ami képes legyőzni a földi gravitáció erejét és kilépni a kozmoszba. Ezek egyszer használatos eszközök voltak, így egy-egy utazás óriási anyagi kiadással járt. 

1980-as évek elején az amerikai mérnökök kifejlesztették az űrrepülőgépet, amit bár rakéta juttatta fel, de visszatéréskor és rendes repülőgépként viselkedik, így többször felhasználható, gazdaságosabb. Ennek köszönhetően nagy mértékben megnőttek az űrrepülések, és az ehhez kapcsolódó kutatások. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett az utazás ezen formája. Hat darab „Space Shuttle”készült az Egyesült Államokban, amiből 5 jutott ki a világűrbe. Az oroszok sem akartak lemaradni, de igazából azt hiszem ők sosem hittek ebben a repülési formában, és mindig inkább a hagyományos rakéta forma mellett voltak elkötelezve. Két ilyen gépet ők is legyártottak, bár egyik sem járt a világűrben. Viszont az orosz program hozadéka lett a világ jelenleg is legnagyobb repülőgépe az AN 225, amit eredetileg a orosz „Space Shuttle” szállítására alkottak meg, de mivel a program sose indult be igazából más formában kellett ezt a gigantikus szállítót alkalmazni. 

Sajnos azonban a hat amerikai űrrepülőt a 2000-es évek elején nyugdíjba küldték, már ami megmaradt belőle, mert sajnos két gép megsemmisült több asztronauta halálát is követelve. Mivel a gépek üzemideje is kezdett már lejárni, ismét csak horribilis összegeket követelt volna a NASA részéről a folytatás. A két katasztrófa azonban megpecsételte a sorsukat és mondhatni az egész űrrepülést felfüggesztették az USA-ban. Ezt követően már az orosz hordozó kapacitást használta szinte az egész világ, mikor az űrbe akartak esetleg embert juttatni. Ennek köszönhető, hogy a csőd szélére jutott orosz űrrakéta program újra öles léptekkel halad, hiszen rengeteg pénz érkezik így hozzájuk. Természetesen a legtöbb gazdasági hatalom kisebb mértékben már folytat saját űrprogramot is, leginkább műholdakat juttatnak fel, de a közeljövőben várhatóan az USA visszatér akár magán cégeken keresztül és természetesen Kína ebben is kezdi kinőni magát.

A cikkben elhangzottakért felelősséget nem vállalunk. Ez a cikk nem feltétlenül tükrözi a mi álláspontunkat! Mivel szeretjük az elgondolkodtató, érdekes írásokat a Tiédet is várjuk szeretettel vagy ha szívesen megosztanád tapasztalataid, de nem erősséged az írás jelezd és egyeztetünk Veled akár egy interjút.