Minden Ami Külföld | Az USA-ban sem biztos, hogy jó ötlet megbetegedni - Minden Ami Külföld
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami külföld
  • amerikai-egyesult-allamok-egeszsegugyi-rendszer-minden-ami-kulfold.

Az USA-ban sem biztos, hogy jó ötlet megbetegedni

Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk

Itthon valószínűleg majdnem mindenkinek van legalább egy, személyes élményen alapuló, vagy valamelyik közeli hozzátartozójával megtörtént eset kapcsán meglévő rémtörténete arról, hogy milyen volt kapcsolatba kerülni az állami egészségügy intézményeivel. Ez az a terület, amit az elmúlt évtizedekben, politikai oldaltól függetlenül még egyik kormányzatnak sem sikerült rendbe tenni, kivéve persze hangzatos ígéretek szintjén. Alulfinanszírozottság, az orvosok, de főleg az ápolók még mindig elképesztően alacsony színvonalú fizetése, a kórházak leromlott állapota, vagy a magyarok általánosan rossz egészségi állapota és életkilátásai az Európai Unión belül; ezek mind olyan témák, amikről napi szinten hallunk. Van olyan régió az országban, ahol az elmúlt időszakban egy térdprotézis műtétre átlagosan 400 napot kellett várni. 

Problémák tehát vannak bőven, és ilyenkor sokan – egyébként teljes joggal – hajlamosak a fejlettebb országok irányába mutogatni, amelyekben ilyesmi biztosan nem fordulhat elő. Az USA egészségbiztosítási rendszeréről viszont már többször kiderült, hogy nem feltétlenül igazságos módon működik, röviden összefoglalva: ha sokat fizetsz, (majdnem) minden jár, ha nem vagy jómódú, akár nagyon nehéz helyzetbe is kerülhetsz.

USA egészségbiztosítási gyorstalpaló

Tagállamonként lehetnek eltérések az egészségbiztosításra vonatkozó szabályokban, de az első és legfontosabb különbség az Egyesült Államok és a hazai megoldás között, hogy náluk nincs általános, mindenkire kiterjedő társadalombiztosítási rendszer. A lakásbiztosításhoz hasonló elven működik, tehát egy kiválasztott portfólió díját kell megfizetni rendszeres időközönként, ami itt jellemzően azt jelenti, hogy a fizetés bizonyos részét vonják le (premium), majd, amikor szükség van rá, a biztosító (részben) téríti a kórházi és egyéb ellátási költségeket. Ennél persze a valóságban kicsivel bonyolultabb a helyzet.

Annak ellenére, hogy az egészségbiztosítások nagyobb része magánszolgáltatókon keresztül bonyolódik, van néhány társadalmi csoport, akik számára automatikusan biztosított valamilyen védőháló: a Medicare főleg a 65 évnél idősebb állampolgárokat támogatja; a Medicaid program az alacsony jövedelműek egészségügyi kiadásaihoz járul hozzá, illetve támogat pár olyan kiadási tételt, amit a Medicare nem fedez (pl. idősotthoni ellátás); a Children’s Health Insurance Program pedig olyan gyerekes családoknak segít, melyek jövedelme magasabb annál, hogy a Medicaid ernyője alá kerülhessenek.

Egészségbiztosítást kötni az USA-ban nem kötelező, viszont mindenképpen ajánlott, mert a kórházi ellátás díjai a legmagasabbak között vannak a világon, és ha valaki nem rendelkezik megfelelő fedezetet nyújtó opcióval, egyszerűen nem fogják ellátni, vagy jelentős önrésszel kell beszállnia a kezelése költségeibe. A nagyobb cégek munkavállalóinak viszonylag könnyű dolga van, mert a munkahelyük általában több egészségügyi szolgáltatóval is kapcsolatban áll, amelyek különböző biztosítási csomagokat (plan) állítanak össze és a munkatárs választása alapján a munkáltató köti meg számára az ellátásra jogosító biztosítást. Figyelemreméltó adat, hogy a nagyobbakkal ellentétben, melyek majdnem 100%-a köt egészségbiztosítást a munkavállalóira, a kisebb, 200 fő alatti vállalkozásoknak ezt már csak nagyjából 60%-a teszi meg

Hozzávetőlegesen 1000 magán egészségügyi szolgáltató működik az országban, mindegyik különböző árazású és végtelen számú variációt tartalmazó csomagokkal, tehát már ez önmagában nagyon megnehezíti a választást, főleg akkor, ha valaki nem a munkáltatójára bízza magát, hanem saját hatáskörben szeretné a számára legoptimálisabb verziót kiválasztani. Az egyes csomagok közti legjellemzőbb különbségek az általános önrész mértékében (Deductible), bizonyos fix összegek, pl. orvoslátogatás díjában (Copayment) jelentkezhetnek, vagy abban, hogy egyes ellátás típusok költségéből mekkora részt kell a biztosítottnak állnia (hasonlít az önrészre, Coinsurance a neve). Az ’Out-of-pocket maximum’ pedig azt az összeget jelenti, melyet egy adott csomag alapján egy évben maximum kell fizetni, függetlenül a ténylegesen felmerült összeg mértékétől. 

Amire viszont különösen érdemes odafigyelni, az kettő fogalom: ’In-Network’ és ’Out-of-Network’. A lényeg röviden, hogy a magánszolgáltatók mindig le vannak szerződve orvosokkal és kórházakkal, vagy adott esetben saját rendelőket és kórházakat üzemeltetnek és az általuk kínált csomagokban az ellátási díjak csak a saját hálózatukba tartozó intézményekre és szakemberekre vonatkoznak. Vagyis, kalandozni és találomra kiválasztott kórházba menni egyáltalán nem érdemes, mert a számla összege drasztikusan növekedhet.

A magas költségek miatt, és talán amiatt is, hogy nem kötelező, sokan próbálnak az egészségbiztosítás díján spórolni: a statisztikák szerint az amerikai állampolgárok kb. 9%-a egyáltalán nem rendelkezik biztosítással. A biztosítatlanok száma a később ellentmondásos megítélésűvé váló Affordable Care Act – másik nevén Obamacare – elfogadása előtt jóval magasabb volt és a törvény elfogadása nagyjából plusz 20 millió embert vont be az ellátotti körbe. Azonban a Trump-kormányzat számos pontos gyengítette a törvény rendelkezéseit, mely a számok újbóli emelkedéséhez vezetett. 

Affordable Care Act (Obamacare)

Az Obama-kormány egyik leghíresebb, külföldön is ismertté vált rendeletét 2010. márciusában fogadták el. A rendelet alapvető célkitűzése a biztosítotti kör kiterjesztése volt, vagyis, hogy az alacsonyabb jövedelműeket és a valamilyen oknál fogva munkát vállalni nem tudókat is megfizethető összegű egészségbiztosításhoz segítse hozzá. Pozitív eredményei ellenére azonban elég hamar, kifejezetten sokat vitatott törvény lett belőle: hatására a korábbiaknál sokkal több amerikai rendelkezett biztosítással, melyeket kedvezőbb díjakon köthettek meg; a rendelet bevezetése után a szolgáltatók már nem tagadhatták meg egyes betegek régebb óta fennálló egészségügyi problémái kapcsán a költségek átvállalását arra hivatkozva, hogy maga a betegség már a biztosítási jogviszony előtt elkezdődött; az Obamacare a korábbiaknál több megelőző jellegű vizsgálatot támogatott és csökkentette bizonyos gyógyszerek árát. Ugyanakkor a törvénnyel szemben is számos érv merült fel a bevezetése óta: mivel a biztosítók többféle szolgáltatást nyújtanak és régóta fennálló egészségügyi problémával küzdő betegek ellátását is vállalják, ezért a biztosítási díjak megemelkedtek, a korábban biztosítottak kárára; az Obamacare bevezetése szintén költségekkel járt, melyeket a kormányzat adóemelésekkel igyekezett ellensúlyozni; az egészségügyben dolgozók közül pedig sokan a megnövekedett munkaterhekre és az ellátási színvonal csökkenésére figyelmeztettek. 

Az USA egészségbiztosítási rendszere tehát elég szövevényes, és könnyen kerülhet olyan helyzetbe az ember, hogy a kórházban szembesül azzal, hogy a biztosítása nem elég a szükséges vizsgálatok elvégzésére vagy a kezelésre. Biztos, hogy ez néhányakból akár szélsőséges reakciókat is kiválthat, elég csak a John Q című filmet felidézni.

Források:

https://novekedes.hu/elemzesek/tenyleg-nem-latja-el-a-szegenyeket-az-amerikai-egeszsegugyi-rendszer

https://visaguide.world/international-health-insurance/us/

https://en.wikipedia.org/wiki/Affordable_Care_Act

https://www.healthline.com/health/consumer-healthcare-guide/pros-and-cons-obamacare#cons

Szólj hozzá