12 February 2025

érdekesség, iskola, Minden Ami Külföld, oktatás, tanulás, Új-Zéland

Demokratikus iskola Új-Zélandon

Szülőként a lehető legjobb oktatást szeretnénk gyermekünknek. De kinek mit jelent a “jó iskola”? Alternatív lehetőségek külföldön, demokratikus iskola Új-Zélandon.
Baráth Mea – Minden Ami Külföld

Mit jelent a jó iskola?

Mitől lesz motivált az az iskolás gyerek? Mik azok a képességek, mi az a tudás, ami a felnőtt életére megfelelő útravalóval látja el? Mi teszi számára élvezetessé a tudásgyarapítást? Hogyan marad élő a tudásszomja?

Teljesítmény alapú oktatás, lexikális tudás gyarapítása?
Tapasztalatra építő, gyakorlatias megismerés?
Játékosság?
Élmények?
Siker?
Jutalmazás?
Büntetés?

A fotó Baráth Mea tulajdona

Tankötelezettségről, tanulói jogviszonyról, annak szüneteltetéséről, külföldön tanulásról, és arról, Magyarországon milyen alternatívák kínálkoznak a kötelező oktatás elvégzésére korábbi cikkünkben olvashatsz.

Magyarországon speciális helyzetekben egyéni munkarend, vagy magántanulóság lehet opció a tankötelezettség teljesítésére.

Demokratikus nevelés a nagyvilágban

Summerhill volt az első, de A.S.Neill elgondolásán alapuló demokratikus iskolákat már nem csak Angliában, hanem Új-Zélandon, Ausztráliában, Kanadában, Amerikában is találhatunk. Egy-egy ilyen intézmény Brazíliában, Németországban, Indiában, Portugáliában és Izraelben is működik.

Új-Zélandon a tankötelezettség alapján, aki nem biztosítja gyermeke számára az oktatás valamilyen formáját, minden egyes hiányzó nap után akár 30 dolláros bírsággal is sújthatják.

Ugyanakkor az állami oktatás mellett szabadon választható más lehetőségek is kínálkoznak a tanulmányok elvégzésére. Otthontanulásra, vagyis ‘homeschooling’-ra, illetve szabadon tanulásra, ún. “unschooling’ életmódra is kérvényt nyújthatnak be a családok, amit az oktatási hivatal bírál el.

Az alternatív intézmények sorában megtalálható Montessori, Rudolf Steiner-féle Waldorf, Green School és a Demokratikus iskola is.

Magyarországon Fóti Péter a téma egyik szakértője, magyar vonatkozásokról tájékozódhatunk a Demokratikus Nevelés honlapon.

Új-Zélandon mindkét szigeten, két nagy városban, Aucklandben és Christchurchben működik államilag integrált demokratikus iskola.

Demokratikus iskola Christchurchben

A déli sziget iskolájába látogattam el, a christchurchi intézmény neve Tamariki School. Tamariki maori nyelven gyermeket jelent. A gyerekközpontúság alap működési elv. Ebben az iskolában a gyerekek döntik el, mit tanulnak, mikor tanulnak, és egyáltalán, hogyan töltik el a napjaikat. Érdeklődés irányította, élmény alapú szabad tanulás folyik. A tanítók követik a tantervi iránymutatásokat, a gyerekek meg vannak kínálva számtalan tanulási lehetőséggel. Színes a tárháza a különböző tárgyaknak is, amiket játékra, tanulásra, felfedezésre használhatnak. Sportszereket használhatnak, kosár-, foci-, rögbilabdák, kerékpárok, görkorcsolyák, rollerek, gördeszkák állnak rendelkezésre. Az alkotásra egy külön teremben van lehetőség, ahol pl. festhetnek, agyagozhatnak, kerámiázhatnak. Matematikai játékok sorakoznak a polcokon, és rengeteg könyv mindenféle témában. Adottak kísérletezési lehetőségek, az udvaron bunkerépítés, famunkálatok egy hatalmas műhelyben. A gyerekek különböző projektekbe kezdenek, amiknek csak a fantázia szab határt.

Az iskola demokratikus jellege a mindennapos “meeting”-ekben nyilvánul meg. Lehetnek egész iskolára kiterjedő, vagy kisebb csoportos megbeszélések, ahol különböző témákban hoz az iskola közössége döntéseket. Mindenről. Reggelente ezeken az alkalmakon tervezik meg együtt a napot. Bárki hívhat össze “meeting”-et, aki valamilyen témát szeretne a közösség elé terjeszteni.

Gyerekek által irányított iskola? Ez kész anarchia lehet…

A fotó Baráth Mea tulajdona

Elsőre azt gondolhatnánk, ebben az iskolának nevezett káoszban hatalmas anarchia uralkodik. De ez komoly tévedés. Vannak szabályok, viszonylag sok szabály, és a különlegesség, hogy ezeket mindenki betartja. Hiszen a szabályokat a közösség hozta és hozza meg. Folyamatosan.

Van-e szabályrendszer pontokba szedve a falon? Nincsen. Miért? Mert felesleges.

A szabályok dinamikusan változnak. Amikor egy-egy megállapodás idejétmúltnak, működésképtelennek mutatkozik, vagy csak más igények merülnek fel, valaki összehív egy megbeszélést, és új szabályok születnek. Mindenki emlékszik rájuk, mert tevékenyen részt vett, véleményt nyilvánított, szavazott a kérdésekben.

A tanulószobára vonatkozó szabály például, hogy csak cipő nélkül lépünk be. Ennek két fontos oka van:

1. Sok játék van a földön, és ha cipővel esetleg rálépünk, eltörhet.
2. A gyerekek a földön is játszanak, ha véletlenül a kezükre lépünk cipővel, az nagyon fájdalmas.

A tanulók kedvesen figyelmeztetnek a szabályra, és készségesen el is magyarázzák.

Konfliktuskezelés a demokratikus iskolában

A Tamariki School 60 tanulót fogad be. A közösség hasonló egy nagy családhoz. És mint minden közösségben, itt is előfordulnak konfliktusok.

Ha valakinek összetűzése támad valakivel, meeting-et kér. A megbeszélést az ún. “chairperson” vezeti le, és jelen van egy felnőtt tanár is. A chairperson szólítja a beszélőket. Minden résztvevő meghallgattatik, szükség esetén a felnőtt kérdésekkel, javaslatokkal segíti a gyerekeket a megoldás felé. Nagyobb, akár iskolai szintű meetingeken a konszenzus szavazással zárul.

Élményeim a szabad, demokratikus iskolából

Az egyik tanulócsoport papírrepülőket hajtogatott egész délelőtt, egyre bonyolultabb szerkezeteket. Miután a tanulószobában keresztül-kasul szárnyaltak, szerették volna kipróbálni őket a közösségi terem emeletéről reptetve. Teljes iskolai meetinget hívtak hát össze, ahol előterjesztették a tervüket. Megbeszélték, meddig szeretnék erre használni a közös termet. Felmerült, hogy más tanulócsoport tagja is csatlakozhat-e. Átjárható lesz-e a reptetés ideje alatt a terem? Egy kislány saras kézzel érkezett a meetingre, ő is szót kért, hogy jelezze, elmenne kezet mosni. Végül megszavazta a közösség a repülőzést.

Egyik délután kertrendezés zajlott az iskolában, megnyesték az óriási fákat. A tanárok egy közös iskolai szintű meetingen elmondták, hogy a munkálatok miatt az udvar egy része le lesz zárva. Mivel a biciklizés nagyon kedvelt, ezért a gyerekek azt javasolták, hogy legyen csak a pálya egyik fele tiltott a munka idejére, a másik, távol eső fele maradjon használható. Krétával körberajzolták a biztonságos területeket.

A fotó Baráth Mea tulajdona

Az egyik iskolai meeting során két fiú rajzolgatott, és hajtogatott (papírrepülőket), a papír gyűrögetése zajjal járt, zavarta a megbeszélést. Egy tanár szólt nekik ezért, figyelmeztetve őket, de nem járt eredménnyel. Később kért egy személyes meetinget csak kettőjükkel, ahol elmondta, zavaró volt a zaj, amivel a hajtogatás járt. Az egyik fiú úgy érvelt, hogy mivel túl hosszasan beszélt valaki, ő azt unalmasnak találta, és nem akart figyelni rá. A tanár megértő volt ezzel kapcsolatban, de felhívta rá a fiú figyelmét, hogy a meeting során megtiszteljük egymást a csenddel, hogy mindenki hallható legyen. Ő is biztos lehet felőle, hogy meghallják, amikor majd ő szeretne beszélni. Ez, így a szabály. Végül elfogadták és kimondták a fiúk, hogy vállalják, ezentúl csendben lesznek.

A famunkálatokra szolgáló műhely terem egy erre vonatkozó meeting-ig zárva, mert egy eszköz összetört. Az egyik építőjáték szintén a polcon várakozott, mert törött darabokat találtak benne. Egy meeting után azzal a javaslattal került vissza a földre, hogy nem csak a nap végén, hanem rögtön játék után a helyére teszik, így kerülve el a rálépés okozta sérülést. Azt a megfigyelést is hozzátette egy kisfiú, hogy ha elfehéredik a műanyag, akkor ott fog eltörni, szóval azzal óvatosan kell bánni.

A fotó Baráth Mea tulajdona

Közösség

Az első demokratikus iskola, a Summerhill bentlakásos intézmény.

Az új-zélandi Tamariki School bejárós iskola, de a szülők is jelen lehetnek, és vannak az iskolában. Ha idejük engedi, akár egész nap az iskolában maradnak. Egy apuka az intézmény konyhájában palacsintát sütött az egész közösségnek. Sütés közben senki sem kaphatott kóstolót, a finomságot együtt fogyasztották el.

A gyerekek rendelkezésére áll egy telefon, amit bármikor használhatnak, ha a szüleikkel szeretnének beszélni.

Nincs jutalmazás, sem büntetés. A tanulás önjutalmazó tulajdonsága megmarad, és az örömelvű megismerés motiválja a tanulókat.

A légkör a szabad.

Aki fáradt, lefekszik. Aki éhes, eszik (a szabály szerint az asztalnál!).

És a gyerekek játszanak, játszanak, játszanak. Egymással, a tanárokkal. Olyankor is, amikor azt mi már tanulásnak neveznénk.

Tudtad?

A Waldorf iskolában az első osztályosok furulyán kívül lírán is megtanulnak játszani. Ezeket a lírákat a szülők készítik számukra, gondos, örömteli munkával

Kia ora! Új-Zéland az a hely, ahol a fekete bárányok tényleg otthon érzik magukat! Ez az ország olyan zöld, hogy még a koboldok is irigykednek rá, a hobbitokról nem is beszélve.

Te is belevágnál a kalandba?