Döntések és felelősség

E két fogalom első olvasásra talán nem kapcsolódik össze, de ha jobban belegondolunk, bizony sok közük van egymáshoz. Biztos te is hoztál már olyan döntést, ami után azt mondtad: talán másként kellett volna. Na pont ez az, amikor a döntéseinkért igenis felelősséget kell vállalnunk. A rosszakért és a jókért egyaránt. Már ha van egyáltalán rossz és jó döntés. -Paulikovics Réka írása

Az egész életünk döntések sorozata, naponta megközelítőleg 35 ezer (!) döntést kell meghoznunk. Kicsi és nagy, könnyű és nehéz, de persze döntés és döntés között is van különbség, az erre való képesség pedig személyiségtől, alkattól és egyéni élettörténettől egyaránt függhet. Van, akinek a hétköznapi döntések könnyűek, a nagy dolgok nehezebbek, vagy éppen fordítva. 

A döntés meghozatalakor véleményeket formálunk és mentális folyamatokon keresztül választunk cselekvéseket, amelyeket elfogultság, ész, érzelmek és emlékek befolyásolnak. A döntés maga alátámasztja azt a gondolatot, hogy szabad akaratunk van. Mérlegeljük a választásunk előnyeit és hátrányait, majd megbirkózunk a következményekkel. 

Dönteni gyakorlatilag azt jelenti, hogy különböző lehetséges opciók közül választunk. A legkisebb dologtól (milyen kenyeret vegyek a boltban) egészen a legnagyobbakig (kaptam egy külföldi állásajánlatot, elfogadjam-e) döntési helyzetekbe kerülünk nap, mint nap. Gyakran előfordul, hogy sorsdöntő helyzeteket gyorsan megoldunk, mert nincs bennünk kérdőjel, egy hétköznapi esettel kapcsolatban azonban hezitálunk. Például, ha egy új és jó szokást szeretnél kialakítani az életedben, mondjuk úgy határozol, hogy egészségesebben fogsz étkezni, minden nap (akár többször is), döntést kell hoznod arról, hogy a hűtőből a fagyit vedd ki vagy a gyümölcsöt. 

Vannak dolgok, amikről gyorsan és automatikusan döntünk, hiszen az agyunk az évek során kialakult mentális állapotunkra támaszkodva a számunkra legjobb cselekvési irányba tud terelni bennünket, mert tudjuk, hogy mi működik és mi nem. Amikor azonban olyan helyzetbe kerülünk, amelyben még soha nem voltunk, akkor a cselekvés kiválasztásakor időt kell szánnunk a lehetséges előnyök és kockázatok mérlegelésére. 

A döntés meghozatalában az a fontos, hogy az opciók, amik közül választunk, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Vagyis nehéz döntések esetén olyan értékeket hasonlítunk össze, amelyek számokban nem mérhetők. Ezen választások egyik ismérve, hogy nincs legjobb vagy legrosszabb megoldás. A különböző lehetőségek egy szinten helyezkednek el és nem úgy működik a választás, hogy a fehér vagy a barna kenyeret vegyem-e meg, rántottát vagy müzlit egyek-e reggelire.  

Itt pedig megérkezik a felelősség fogalma. Amikor nem tudunk a döntésünkért felelősséget vállalni és félünk a lehetséges következményektől, gyakran előfordul, hogy csak sodródunk és hagyjuk, hogy a körülmények alakítsák tovább az életünket. Sokszor pedig csak sajnálkozunk, hogy bár így vagy úgy döntöttem volna és akkor így meg úgy lenne. Ráadásul, ha az események körülöttünk csak úgy maguktól történnek, nem is érezzük magunkat eléggé hatékonynak, ami hosszútávon egészen odáig vezethet, hogy tanácstalanul nézünk magunk elé, hogy ’akkor most hogyan tovább?’

Barry Schwartz pszichológiaprofesszor szerint: „Ha az embereknek nincs választási lehetőségük, az élet csaknem elviselhetetlen számukra. Ahogy a lehetőségek száma nő, mint ahogy fogyasztói kultúránkban is történik, a függetlenség, a szabályozás, a szabadság keveredése pozitívan és erőteljesen jelentkezik. A választási lehetőségek számának további növekedésével a negatív körülmények is jelentkeznek, és odáig szaporodnak, mígnem túlterheltnek érezzük magunkat.”

Tehát az sem jó, ha túl kevés a választás lehetősége és az sem, ha túl sok. Ha a legjobb opciót szeretnénk megtalálni, akkor számba kell vennünk minden lehetőséget és következményt, ez pedig óriási munka – ha túl sok van, elveszhetünk bennük, stresszessé válhatunk, ráadásul a sokkal több, számunkra vonzó alternatíva miatt kevésbé leszünk elégedettek, hiszen könnyebben bánjuk meg a döntésünket. Amikor találkozunk a választások óriási számával, azt gondolhatjuk, hogy kell lennie egy tökéletes megoldásnak, ezt várjuk el – ezzel pedig elveszthetjük a meglepetés örömét is, ami a kevesebb számú választási lehetőségek között ott van, hiszen alacsonyabbak az elvárásaink. 

A döntések meghozatalának felelőssége sokszor átcsaphat önhibáztatásba. Rengeteg választási lehetőséggel szembesülünk és azt hisszük, nincs mentség a bukásra. Keressük a tökéletes választást – ami persze nem létezik -, ha pedig valami nem az elvásásaink szerint alakul, önmagunkat okoljuk. 

Van egyébként egy jó kis módszer arra, hogy kicsit, ha nem is könnyebbé, de átláthatóvá tegyük a döntéseinket, a lehetőségeinket. Suzy Welch újságíró kifejlesztette a 10/10/10 nevű eszközt a döntéshozatalok megkönnyítése céljából. Amikor ilyen helyzetben vagyunk, érdemes három különböző perspektívából rátekinteni a döntés következményeire. Tehát lépj egyet hátra és válaszolj a következő három kérdésre:

1. Hogyan érzem magam a döntésemtől számított 10 perc múlva?

2. Hogyan érzem magam 10 hónap múlva?

3. Hogyan érzem magam 10 év múlva? 

Ez arról szól, hogy mit várhatunk a döntésünktől rövid-, közép- és hosszú távon, vagyis mit hoz számunkra 10 perc múlva, 10 hónapon belül és 10 év múlva. Érdemes ezt a gyakorlatot azért is elvégezni komolyabb döntések előtt, mert az agyunk a legtöbb esetben a rövidtávú örömet részesíti előnyben, figyelmen kívül hagyva a hosszútávú hatásokat. Ez a módszer pedig segít objektív döntést hozni.

Ha külföldre készülsz és esetleg van benned némi bizonytalanság, ami miatt nem tudsz dönteni, tanácsadóink segítenek: https://mindenamikulfold.hu/a-csapat-aki-segit-neked/tanacsadok/

Tehát a döntéshozatal és a felelősség kérdése tényleg szorosan összekapcsolódik. Minden döntés valamiféle változás, minden elhatározás valamiféle kockázatvállalás. Fontos a hit, hogy tudjuk, nem véletlenül döntöttünk úgy, ahogy. Fontos a magabiztosság, hogy tudjuk, a számunkra lehető legjobban döntöttünk. Szükség van bátorságra, hogy fontos döntéseket hozzunk meg, mernünk kell változtatni, mernünk kell kilépni a megszokottból, hiszen az az új lehetőség, ami egy lehetséges opció, valamiért megmutatta magát. Igazából csak nyitott szemmel kell járnunk és tudnunk kell azt, kik vagyunk, mit akarunk, mit tehetünk önmagunkért – mert az egész igazából erről szól: igent mondani önmagunkra, dönteni magunk mellett. Ha ez megvan, tudunk magunkról és mások mellett határozni. 

És, ha nagyon őszinték akarunk lenni, nincs jó vagy rossz döntés. Döntés van, aminek következményeiért vállaljuk a felelősséget. Ha pedig még egyszerűbben akarunk fogalmazni: Az a jó döntés, amit meghozunk. 

Felhasznált irodalom: https://mindsetpszichologia.hu/ https://www.psychologytoday.com/ https://pszichoforyou.hu/