Minden Ami Külföld | Fegyverek, amik megváltoztatták a világot - Minden Ami Külföld
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami külföld
  • fegyverek

Fegyverek, amik megváltoztatták a világot

A mai liberális világ azt vallja, hogy az erőszaknak, a fegyvereknek már nincs létjogosultsága, mindent meg lehet beszélni, tárgyalásos úton lehet rendezni. Szerintem ezek az emberek soha nem fogtak a kezükbe történelemkönyvet, hiszen akkor ők is „tudnák”  – egyébként tudják is -, hogy minden komolyabb konfliktust, vitás helyzetet igenis a fegyverek „szava” oldott meg. Hiszen ahogy a nagy hadvezér,  Von Clausewitz is megmondta: „ A háború nem más, mint a politikai csatározások folytatása más eszközökkel.”-Kosza írása 

Hiába akarunk mi békét és fegyvermentes világot, mert amíg vannak, akik ezt másképp gondolják, addig valahogy csak meg kell védenünk magunkat. Erről ismét egy mondás jut eszembe: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra.” Ha őszinték akarunk lenni és nem csak demagóg butaságokat szajkózni, akkor el kell fogadni, hogy a fegyvereknek mindig is volt, van és lesz létjogosultsága. 

Pár olyan fegyvert szeretnék nektek bemutatni röviden, amik megváltoztatták a hadtörténet menetét. 

Íj

Egy igen egyszerű szerkezetről van szó, hiszen bárki el tudja a mai nap is készíteni. Az első olyan fegyverek egyike, amik lényege az volt, hogy elkerüljük a test-test elleni harcot, és már nagyobb távolságról mérjünk olyan veszteségeket az ellenség csapataira, hogy a közvetlen összecsapás már csak formalitás legyen. A középkorban is igen fontos szerepe volt még, hiszen a lőfegyverek még nagyon kezdetleges cipőben jártak. 

Repülőgépek

A repülés kezdetén még senki nem gondolta volna, hogy a vászonból és fából épített gyönge szerkezetek, milyen fontos szerepet kapnak már az első világháborúban is, de leginkább az ezt követő háborúkat, ahol már a légi fölény volt minden sikeres hadművelet alapja. Az első időkben posta és felderítési célokra használták fel a repülőket, de mikor rájöttek, hogy fegyverrel felszerelve, milyen hatékony tud lenni, azonnal ennek fejlesztésébe öltek rengeteg időt, pénzt, erőforrást. Ennek eredménye lett, hogy a második világháborúban már felmerült, annak a gondolata is, hogy Anglia kizárólag légitámadásokkal kényszerítse térdre a harmadik birodalmat. A mai napig nem lehet egy háborút kizárólag csak a levegőből megnyerni, de képes olyan szintű pusztítást végezni az ellenség hátországában, infrastruktúrájában, hogy a szárazföldi csapatok szinte csak megszálló feladatokat kell ellássanak. 

Repülőgép-anyahajó

A világ ura csak az lehet, aki uralja a tengerek és óceánok vizeit. A második világháborúra a harci repülés már olyan magas technikai szintet ért el, hogy a tervezők elérték, hogy hajókról is üzemeltethetőek legyenek, hiszen ha ez megvalósul, akkor, mint az íj esetében közvetlen konfrontáció nélkül, nagy távolságról pusztíthatjuk az ellenség erejét. Mondhatjuk azt, hogy a repülőgépek voltak az anyahajók nyílvesszői. Két komoly „incidens” volt, ami rávilágított a repülőgép-hordozók fontosságára. Az első a japánok  Pearl Harbor elleni rajtaütése, és ezt követő Midway-i csata.  Jelenleg megkérdőjelezhetetlenül az Amerikai Egyesült Államok a világ tengereinek ura, hiszen egymaga több repülőgép-hordozót tart szolgálatban, mint a világ többi haditengerészete összevéve. 

Hátultöltős puska

Hát igen… Kedves sógoraink, az osztrákok és velük szövetségben harcoló hadak, mint például mi magyarok is, kapták meg először a leckét, ennek a fegyvernek a hatékonyságáról. Az osztrák hadak jól felszereltek és nagy létszámúak voltak, de a technikai fejlesztéseket teljesen elhanyagolták. Így míg ők az elöltöltős fegyverekben bíztak és a tömegtámadás erejében, addig kedves porosz szomszédaik, már a hátultöltős puskával felszerelve küzdöttek. Lényege abban rejlett, hogy míg egy osztrák lövész eladott egy lövést, ugyan ennyi idő alatt egy porosz lövész 7-8 lövést tudott leadni. Mondanom se kell, hogy ez mekkora tűzerő különbséget eredményezett, nem volt kérdés, ki kerül ki győztesként. Bebizonyosodott, bár sajnos ezt még nem alkalmazták az első világháborúban, hogy a nagy gyalogos tömeg támadások ideje lejárt…

Géppuska

A „nagy kasza”. Hát igen… Egy géppuskás egység jól elhelyezkedve és megfelelő lőszer tartalékokkal ellátva, nagyobb sereg testeket is fel tud tartóztatni. A golyószóró a szó legszorosabb értelmében, csak úgy köpködi az ellenségre az ólmot, lekaszálva a támadó alakulatokat. Erről a borzalomról leginkább a koreai háborút megjárt amerikai géppuskások tudnának mesélni, akik bár fegyver másik oldalán álltak, de zsinórban érkező kínai „önkéntesek” áradatában olyan pusztítást végeztek, hogy többen beleőrültek. És azok csak jöttek-jöttek, egymás hulláin taposva át…

Atombomba

A „nagyágyú”. Élesben csak kétszer vetették be, és nem is feltétlenül katonai indokból. Hirosima és Nagaszaki a két japán nagyváros volt a kísérleti hely, ahol az USA demonstrálta, hogy milyen hatása is van az atomfegyvereknek. Egy előnye volt a fegyver kifejlesztésének és bevetésének, mégpedig az, hogy azóta igazán nagy, több millió emberi életet követelő háború nem volt. Minden nagyhatalom rendelkezik a mai napig atomfegyverekkel, és jól tudják mindannyian, hogy ezek bevetése az egész világ pusztulását vonná maga után. Végül is… Mondhatjuk egy olyan fegyver, ami sakkban tart minden felet

A cikkben elhangzottakért felelősséget nem vállalunk. Ez a cikk nem feltétlenül tükrözi a mi álláspontunkat! Mivel szeretjük az elgondolkodtató, érdekes írásokat a Tiédet is várjuk szeretettel vagy ha szívesen megosztanád tapasztalataid, de nem erősséged az írás jelezd és egyeztetünk Veled akár egy interjút.

Szólj hozzá