Filmek a „laza” motorosokról

Furcsa kép él az emberekben a motorosokról, ami mondhatjuk nem túl hízelgő. Tény, hogy némely motoros közlekedési kultúrája hagy némi kivetnivalót maga után, többen ha a mocijuk társaságában vannak átmennek agresszív bunkóba, de azért ennél jóval árnyaltabb a kép. A filmek sem festenek túl jó képet róluk, még akkor sem ha éppen pozitív szerepben tetszelegnek. Akkor is ők az arrogáns, nagyhangú, verekedős, kötözködős renitens elemek. Néhány kedvenc filmemet szeretném veletek megosztani, ami a motorosokról szól. Mivel magam is sokáig beletartoztam a motoros társadalomba, azt hiszem nem csak egy laikus véleményét halljátok majd. – Farkas Richárd írása

A Vas

Végem van ettől az alkotástól! Lehet szégyellnem kellene magam, de akármikor meg tudom nézni, mert ez a kategória, ami már annyira rossz, hogy JÓ! Ezt most komolyan mondom. Igazából semmi realitás nincs benne, ami a motorosokra jellemző. Tajparaszt egysoros beszélgetések, komolyan előadott értelmetlen bölcselkedések, a fizika törvényeit meghazudtoló motoros kunsztok. Kedvenc párbeszédem a film elején bemutatott csillogó villogó motoros rendezvényen zajlik le egy srác és egy csaj között:

• Jó a mocid!
• Jó a segged!
• Van neved!
• Van!

A következő jelenetben meg már egy hotelban tálalja őket nekünk. Gondolom nem kell kifejtenem mit csinálnak. De ez a párbeszéd, és mentalitás az egész filmre jellemző. Jó nők és srácok oltják egymást rengeteg akcióval fűszerezve. Mégis van benne valami báj, ami az átlag emberekkel el akarja hitetni, hogy a motorosok ilyen „parasztok”, hogy meg kell nézni! Többször!

Faterok motoron

Ez egy remek paródia, pont olyan emberekről, akik az előzőekben taglalt filmből merítik, hogy milyennek is kell lenni egy motoros macsónak. Négy középkorú, családos átlagember nekivág, hogy kieressze a mindennapi problémák gőzét egy motoros túra keretében. Felöltik a laza motoros bőrszerkót és máris rosszfiúnak, legyőzhetetlennek érzik magukat. Ebből persze rengetek megmosolyogtató szituációba kerülnek, mikor a valódi motorosok között akarják eladni magukat, azok a között a valódi motorosok között, aki tényleg minden kötöttség nélkül, gyökértelenül csak az országutat járják. Ahogy a szereplők próbálnak azonosulni ezzel a közeggel és megízlelik a szépségeit, egyre inkább ráébrednek, hogy igenis nem elég csak a az utat róni, egysoros beszólások közepette, hanem igenis fontos a család, a biztonság! 

A pokol angyala

Ez már egy komoly alkotás. Egy valódi amerikai motoros banda életébe enged betekintést, akik tényleg törvényen kívülinek és felettinek érzik magukat. Ebben a filmben mondhatni a nyers valóság és erőszak dominál. Nincs csillogás, vagy viccelődés. Szinte mintha a vadnyugaton éreznénk magunkat, csak lovak helyett motoron száguldoznak a banditák és persze közéjük beépült „seriff” is. A film nagyon jól mutatja, hogy ha az ember nem vigyázz egy a nagy szabadság könnyen be tudja szippantani, és csak később szembesül vele, hogy mekkora árat is kell fizetni ezért. 

A leggyorsabb indián

A film a sebesség függőséget akarja nekünk bemutatni egy viszonylagosan igaz történet alapján. Itt nem annyira a motoros kultúra, mint inkább a motorok iránti szenvedély dominál. Itt nincsenek macsó egysoros, inkább a motorok közötti összefogás, összetartozás dominál. Antony Hopkins szenzációsan játssza az öregedő motorok megszállottját, aki a régi „indiánjából” akar rekordokat döntögető paripát varázsolni. Láthatjuk, hogy a motorok mennyire tudják tisztelni a kitartást, hiszen főhősünk az ennek köszönhető sok segítségnek eredményeként eléri a kitűzött céljait. 

“Harley Davidson és a Marlboro Man

Ma már viszonylag bugyuta alkotásnak hathat, de azért nem egy rossz film. Megint csak megkapjuk, hogy a motoros csak rossz fiú, vagy rossz lány lehet, mert aki arra vetemedik, hogy motorra pattan, az csak egy ösztöneinek élő ember lehet. Hiszen a rendőr hölgy csak azért csalja meg a vőlegényt, mert igazából Ő egy motoros rendőr, tehát… Véleményem szerint ez egy western csak átemelték a 100 évvel későbbre és akkor már mégse járhatnak lóval a városok utcáin a betonrengetegben. Nem marad más tehát mint a motor, ha már a ló nem dukál… Rengeteg pisztolypárbaj, üldözés, cigi minden mennyiségben jellemzi a filmet, és bár a mai liberális világban nem állja meg a helyét, azért mégis érdemes megnézni. 

Az én véleményem szerint a motorok sem mások, mint a többi ember, hiába akarjuk és akarják ezt ők is hinni magukról. Igenis sok értelmes beszélni tudó intelligens ember is rápattan néha a kétkerekű paripára, és nem butul el ettől és többre telik tőle, mint a semmitmondó egysorosok. Ha igazán meg akarjuk ismerni milyenek is a motorosok, akkor magunk is pattanjunk nyeregbe és majd akkor megtudjuk. 

A cikkben elhangzottakért felelősséget nem vállalunk. Ez a cikk nem feltétlenül tükrözi a mi álláspontunkat! Mivel szeretjük az elgondolkodtató, érdekes írásokat a Tiédet is várjuk szeretettel vagy ha szívesen megosztanád tapasztalataid, de nem erősséged az írás jelezd és egyeztetünk Veled akár egy interjút.