Minden Ami Külföld | Karácsony, szeretet ünnepe a világban - Minden Ami Külföld
iranytu_feher
iranytu_feher
Minden ami külföld
  • karacsony
24 December 2020

Karácsony, szeretet ünnepe a világban

Ajándék, feldíszített fenyő, hatalmas lakoma, családi kör. A legtöbb embernek ez jut eszébe a karácsonyról. Mi is valójában ez az ünnep? Hogy alakult ki? -Farkas Richárd írása

A karácsony a keresztény világ legnagyobb ünnepe, megváltójuk születésének napja. Együtt jár az ajándékozással, templomi misével éjfélkor, karácsonyi ebéddel, vacsorával, ünnepi hangulattal, szaloncukorral… Az emberek körbejárják a ritkán látott rokonokat is. Próbálják bepótolni az egész évben elmaradt odafigyelést, akár drága ajándékokkal kárpótolni családjukat.  Nem csak a keresztények, de sok egyéb vallású ember is ünnepli ezt a napot, ami mondhatjuk világszerte a szeretet ünnepévé nőtte ki magát, vallástól függetlenül. Az öröm, békesség, család ünnepe a megváltó Isten fia születésének napja. 

A modern karácsony szellemiségéhez hasonló ünnepek már a kereszténység elterjedése előtt is léteztek. A téli napforduló a legtöbb vallásban és kultúrában is fontos szerepet töltött be.  Római Birodalom alatt a természet és nap újjá születését ünnepelték ebben az időszakban. A későbbi keresztény karácsony, több pogány szimbólumot is magába ölelte, mint például a napot, csillagokat, hiszen a Jézushoz is egy fénylő csillag segítségével találtak oda a Napkeleti Bölcsek. 

Angliában a XIV-XV. században a karácsony egy Istentől való mulatságnak számított, ezért hosszú időre be is volt tiltva, és csak a 1600 –as évek vége felé engedélyezték újra a puritánok háttérbe szorulását követően. A XX. században is jellemző volt ennek az ünnepnek ha nem is tiltása, de rossz szemmel nézése az aktuális hatalom által, gondoljunk csak a szocialista blokkra, ahol a vallás a kereszténység nem volt igazán elfogadott, így ennek legnagyobb ünnepe sem. 

A nagy európai kivándorlások időszakát követően, kezdett világszerte teret nyerni a karácsony, és ennek kellékei, többek között a karácsonyfa állítás is. 

Hazánkban a katolikus keresztények számára a karácsony, Jézus születésének fénypontja az éjféli misén való részvétel. Hagyományosan a december 24-ét nagyrészben böjtöléssel töltik és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez a böjti vacsora manapság mindennek nevezhető csak böjtinek nem, mert elengedhetetlen része a töltött káposzta, rántott hal, vagy egyes helyeken a mákos guba. Persze van aki nem követi a tradicionális étrendet, és egyéb finomságok is az asztalra kerülnek, de úgy gondolom, hogy a hal szinte minden asztalon előfordul. Régebben a néphagyományokban nem csak a karácsonyi fogásoknak volt nagy szerepe, hanem legalább ilyen fontos volt, hogy miként terítik meg az ünnepi asztalt. A karácsonyi fogások által „megszentelt” abrosznak volt a legnagyobb szerepe, hiszen tavasszal ebből a vetették a magokat és etették a jószágot, hogy kifogástalan termés legyen és a jószágok rendesen fialjanak. A háziasszony nem állhatott fel az ünnepi asztaltól, mert akkor tyúkjai sok tojást hoznak majd. Hazánkban hagyományosan december 24-én este ünneplik a karácsonyt, adják át az ajándékokat, gyűlik össze a család a nagy falatozáshoz. Ez a legtöbb országban azonban 25-én estére esik. 

Angliában a december 24-e leginkább munkanap, amikor az emberek nem a család körében töltik az estét, hanem munka után még elmennek meginni a kollégákkal, barátokkal egy „búcsú italt.” Az ajtókat, ablakokat fenyőágakkal, gyertyákkal díszítik, és már novemberben karácsonyi ruhába öltöznek az épületek. Nem ünneplik december 6-án a Mikulást, mert náluk Santa Claus december 25-én a kéményen keresztül ajándékozza meg a családokat. A fát már a hónap elején felállítják, és 25-ig csak gyűlik-gyűlik a sok ajándék, hogy a 25-i mise után egy kellemes omlós bejgli társaságában neki essen a család az ajándékok kibontásának, és csak ezt követi majd a hatalmas falatozás. Angolszász országokhoz méltóan a gesztenyével töltött pulyka elengedhetetlen az ünnepi asztalról kelbimbóval, répával, krumplival és természetesen vörös áfonya szósszal kísérve. Desszertnek pedig a szárított gyümölcsök és puding dukál. Ez egyébként a legtöbb angolszász országban hasonlóan történik. 

A németeknél a vallási sokszínűség ellenére a karácsony szinte mindenki számára szent ünnep. Hatalmas koncertek, vásárok, nem ritka, hogy még a karácsonyi vacsora és ajándékozás után is utcára mennek ünnepelni, énekelni. Mikulás már december 6-án meglátogatja a gyerekeket. Aki jó volt édességet talál a párkányon, aki viszont nem, az egy virgács csokorral gazdagodik. Németországban is már november folyamán elkezdődik az ünnepi készülődés, díszítgetés és persze az ajándék vásárlás. Talán a németek fordítják a legtöbb energiát és pénzt a karácsonyi ajándékokra, ellensúlyozva talán azt, hogy nem olyan bensőséges náluk a családi együttlét, mint más országokban. Jó németekhez méltóan nem érzelgősködnek, hanem inkább csak élvezik a karácsonyt és az ezzel járó felhajtást.  Talán a mi karácsonyunkhoz a németek állnak a legközelebb, és a karácsonyfa állítás is tőlük eredeztethető. 

A nagy lakomák előkészítése, az ajándékozási vágy vagy talán kényszer azonban sokszor azt eredményezi, hogy az emberek pont a szentestére és talán feszültebbek mint kellene és nem az lényeg a nyugalom a szeretet dominál. Erre érdemes odafigyelni, hogy ezt az egyensúlyt tartsuk fent nehogy vitába torkoljon egy-egy karácsonyi ünnep.

Szólj hozzá