Minden Ami Külföld | Általános iskola a világ túloldalán - 3. rész - Minden Ami Külföld
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami kulfold logo feher
Minden ami külföld
  • Általános iskolai rendszer Új-Zélandon. Tényleg fejjel lefelé lógunk? Nekem néha úgy tűnik igen. TE MIT GONDOLSZ RÓLA?

Általános iskola a világ túloldalán – 3. rész

A “hogyan kerestünk és találtunk általános iskolát” témát kiveséztük itt, majd arról is szót ejtettünk hogy mekkora (ég és föld) szemléletbeli különbségek vannak az oktatási rendszerben. Ezt a témát bogozzuk most tovább.

Írta: andi – Minden ami külföld

Azt hittétek, hogy az előző résszel megúsztátok és a végére jutottunk az általános iskola lélegzetelállító különbségeinek bemutatásának? Ingujjat fel, biztonsági övet becsatolni….

Projektmunka – általános iskolában?

Gyakran projektmunkákban dolgoznak fel egy-egy témát, jellemzően több (tudomány)területet is bevonva. Ami ezzel jár: önálló kutatás, prezentációkészítés és csoportos prezentálás. Azonban ezek mind-mind erősítik a kreativitást, a csoportmunkára való képességet. Ezen felül lehetőséget adnak az egyéniség megmutatkozására és a csoportmunka során az egyes szerepekbe való belehelyezkedésre. Megtapasztalják ezáltal az egymásrautaltságot, segít elsajátítani a (lehetőleg hatékony) kommunikációs technikákat. A prezentációk lehetőséget adnak lámpaláz, a félelem legyűrésének megtanulására és megtapasztalására is. Igen, általános iskolában! Mindezek mellett talán – mivel így tudják milyen kint állni – több figyelemmel, megértéssel és csönddel 😊 tudnak mások előadásain „ott lenni”.

Nem igazán látom még a tanárok és az oktatási rendszer titkát, de a gyerekek elfáradnak a nap végére. Annak ellenére, hogy nem 45 perces, az asztalnál fegyelmezetten ülve és a táblánál kint lévő tanárra történő töretlen figyeléssel eltöltött tanórák vannak. Akármikor korábban érkeztem, csoportok beszélgetnek itt, rajzolnak ott. Előfordul, hogy egy-egy csoport tagjai önállóan dolgoznak, de az a nagy csend, ami Magyarországon megkövetelt óra közben, az ritkán hallható. Jól működik a tudásszint szerint csoportokba történő szétosztás, így mindenki többé-kevésbé a saját tempójában tud az adott területen haladni. A nagyjából egy szinten lévők talán motiválni, „húzni” is jobban tudják egymást. És nem cikizik egymást azért mert nem egyforma a tudásuk.

Általános iskolai rendszer Új-Zélandon. Tényleg fejjel lefelé lógunk? Nekem néha úgy tűnik igen. TE MIT GONDOLSZ RÓLA?
Iskolai játszótér mászókájának kb egynegyede.

“De (nem) nehéz az iskolatáska”

Eddig még nem esett szó róla, de nagy öröm volt, hogy a Magyarországon – tapasztalataink szerint – csak elméletben létező „2 kg-os iskolatáska” itt valóság. Mert mi kell bele? Ennivaló, innivaló, a hét közbeni otthoni olvasásra a könyv(ek), és pénteken a házifeladat füzet. A könyvekből 16-20 oldalasnál nem nagyon láttunk nagyobbat amíg az angol tudása nem érte el azt a szintet. Aztán végül belenőtt a komolyabb és jóval hosszabb könyvekbe, de az akkor is csak egy darab párszáz oldalas könyv volt. Könyörgöm, általános iskola!

Mindeközben emlékszem, hogy Magyarországon elsősként, hátán az 5-6 kilós iskolatáskával nem tudott fellépni a busz lépcsőjén – a lépcső magasan volt, a táska meg hátrahúzta. Ja igen, a házifeladat füzet! Egy A4-nél kicsit nagyobb füzet amibe minden hétfőn beragasztják a heti matek és helyesírás házifeladatot. Egy hétre egy db fénymásolt A4-es oldal, azon van minden – a gyakorlandó szavak, a megoldandó matekpéldák és a hely a héten olvasott könyvek felsorolására.

Ebédidő!

Ami még véleményem szerint jelentősen leegyszerűsíti az általános iskolát, azok az étkezések. Mivel Magyarországon az iskoláknak étkezőt kell fenntartani és megoldani egy egész iskolányi gyerek étkeztetését, nem nehéz egyszerűbbnek lenni itt 😊. Ahhoz hogy az ebédeltetés kivitelezhető legyen, előfordulhat, hogy mindegyik osztály akkor megy enni mikor véget ért az aznapi utolsó órája és van hely. Aminek következtében a szervezetük nem tud beállni egy rendszerre, mert minden nap máskor kapnak enni. Azt, hogy mennyien és mennyire eszik meg a menzás ebédet azt ne feszegessük. Ahogy sajnos lehet olvasni arról is, hogy a nagyobb, erőszakosabb gyerekek a kisebbektől / félénkebbektől az otthonról hozott tízórait/uzsonnát elveszik. És akkor még a különböző féle diétákat igénylő gyermekek étkeztetési nehézségeiről nem is szóltunk.

Itt „lunchbox” van – amit ugye magyarul inkább „uzsonnásdoboznak” hívnak, de valójában ez rejti a tízórait, ebédet és esetleg az uzsonnát is, ha napközibe megy tovább a gyermek. Előnyei, hogy mindenki azt kap amit – a szülei szerint, akik csomagolnak – szeret, szóval ha nem ízlik, reklamálni otthon kell 😊. Minden nap ugyanakkor van a tízórai, az ebéd – nem korog pénteken egykor már a gyomra és kókadozik éhesen, mert olyankor csak kettőkor van ebédidő. Mivel mindenki otthonról hozza, a szülők figyelembe tudják venni a diétákat, és talán a „mindenki kizárólag a sajátjából ehet” elvet is könnyebb betartatni.

Általános iskolai rendszer Új-Zélandon. Tényleg fejjel lefelé lógunk? Nekem néha úgy tűnik igen. TE MIT GONDOLSZ RÓLA?
Játszótéri csendélet tripla(!) szivárvánnyal

Általános iskolai rendszer – anyai szemmel

Hangsúlyozva, hogy korlátozott volt mind a magyarországi, mind az itteni tapasztalatunk, az új-zélandi rendszert sokkal gyerekbarátabbnak látom. Feltűnt az is, hogy képességfejlesztőbbek a módszereik. Itt a „megtanulni tanulni” sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint a nagymértékű lexikális tudás. A csoportmunka a szocializációt segíti elő és a mindennapi életet könnyíti meg. Ezen felül erősítheti a társadalmi kötődéseket, biztonságérzetet ad („a többiek tudnak segíteni, ha elakadok”) és növeli a munkakedvet is, felelősségtudatot is. A gyermek azt érezheti, hogy „hozzá kell tennem a magam részét mert együtt csináljuk!” Ez a spontán csoporttudat valóban az „életre nevel” – és ez úgy érzem, kevésbé lexikális de gyakorlatiasabb tudást ad. És hoppsz, véget is ért az általános iskola és máris itt az intermediate…

Ha Új-Zéland az álmod, de nem tudod merre indulj és nem akarsz elveszni a vízumok útvesztőjében akkor keresd Petrát, új-zélandi regisztrált bevándorlási ügynököt!


Tudtad?

  • Az általános iskola 0-6. évfolyamig tart, 7-8 évfolyam az “intermediate”, a középiskola a 9-13. évfolyam.
  • Általános iskolás kor előtt az ún. “Early Childhood Education” keretében akár pár hetes kortól kb. bölcsödével kombinált óvodák várják a gyerekeket. Egy-egy intézmény meghatározza mekkora kortól fogad gyerekeket.
  • Amelyek nagyon piciket is fogadnak (őket szokták ECE-nek nevezni) ott életkor szerint csoportokra bontják őket.
  • Léteznek “kindy”-k “ovik” (kb 2 éves kortól lehet menni) ahol viszont akár egy kupacban van minden gyerek. Nem kell szobatisztának lenni az ovihoz!

Forrás(ok):

Új-zélandi oktatási rendszer

Ovi/bölcsi szint részletes leírása

Külföldre vágysz? Érdekelnek a hasznos tanácsok, személyes élmények? Keresd profi tanácsadóinkat, nyelvtanárainkat, ha nem akarod, hogy meglepetések érjenek! Szörfözz a Minden Ami Külföld oldalán!

Kérj segítséget profi tanácsadóinktól, nyelvtanárainktól:

partnereit, hogy minél felkészültebben tudj nekivágni az utadnak, ha itt az idő és ne érjenek majd semmilyen meglepetések!

Anglia, Ausztrália, Új-Zéland, Amerika akár Kanada, vagy Európán belül maradnál?

Megoldást keresel?

Csapat, aki segít Neked: Ide kattintva vagy a bal oldali képre, fel tudod felvenni a kapcsolatot Partnereinkkel és Szakértőinkkel!

A csapból már majdnem mindenhol a Minden ami külföld folyik és nap, mint nap törekszünk arra, hogy minél több emberhez jussanak el naprakész információk, valós tapasztalatok!

Kövesd a Minden Ami Külföld csatornáit és ne maradj le a fontos, hasznos és sokszor érdekfeszítő témákról:

📳

FACEBOOK

YOUTUBE

TIKTOK

INSTAGRAM

TWITTER

PINTEREST

PODCAST csatornáinkon meghallgathatod a beszélgetéseket is, úton-útfélen Veled vagyunk:

🎧⚛️

ANCHOR

SPOTIFY

GOOGLE PODCAST

APPLE PODCAST

OVERCAST

CASTBOX

BREAKER

Ha tetszik ami csinálunk akkor lehetőségeidhez mérten kérlek támogasd a munkánkat az alábbi képre kattintva, akár havi szinten. Köszönjük!

Szólj hozzá