Általános iskola a világ túloldalán – 1. rész
azaz iskola- (és ország) váltás anyai szemmel
Írta: andi – Minden ami külföld
Elsőre egyszerű feladatnak tűnt megírni az új országba telepedéssel együtt járó iskolaváltási tapasztalatainkat, hogy milyen az általános iskola a világ túloldalán. Azonban minél jobban belemerültem a fogalmazásba, annál nehezebbé vált az összegezés. Hol is kellene kezdeni?
Amiről nem lesz szó
Az, hogy hogyan mondjuk el a már iskolás gyermeknek, hogy a világ – szó szerint – túlsó felére költözünk, otthagyva barátokat, nagyszülőket, iskolát, egy másik, hosszú és sokrétű téma. Ahogyan a nyelvi nehézségek leküzdése is sok cikk témája lehetne. A mindennapi, aprónak tűnő, ámde az itteni új kapcsolatok kialakításában mégiscsak létfontosságú dolgok pedig szintén nem a két sorban elintézhető „finomságok” közé tartoznak. Hiszen nem várhatjuk el, hogy sokáig elnézőek legyen velünk, csak mert idegen földről érkeztünk!
Hogyan találjunk általános iskolát?
Szóval több évnyi magyarországi iskola-előtti gondozásban (bölcsőde, óvoda) való részvétel és pár tanév alsó tagozat után a gyermek hopp itt találta magát a Föld túloldalán. Az egyetlen biztos pont a nagyon szűk család (mármint mi négyen – apa, anya, gyerekek – akik jöttünk) „itthon” és a nagyszülők odaátról „otthonról” Skype-on.
Az első – pozitív(!) – sokkhatás akkor ért, mikor a Google segítségével a tanév menetrendjét próbáltam felderíteni. Hosszas kutatómunkára készültem, de az első találat („school holidays nz”) a minisztérium vonatkozó honlapja volt. Az állam akkor esett le, mikor a 3-4 évre előre meghirdetett tanévi beosztás is ott várt az oldalon. Merthogy mindeközben volt olyan tanév, amikor a (szeptemberi) tanévkezdet napját augusztusban tette közzé a minisztérium. Magyarországon.
A következő megdöbbenés akkor ért, mikor az általános iskola körzetének néztem utána. Mivel a város adott volt, valamint több helyről is kaptam javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok szerint válasszunk iskolát, információkat gyűjtögettem a döntésünkhöz… Térképen megtalálhatók az iskolák alapadatokkal, webcímekkel, körzethatárokkal… az első Google találat, az állami honlapon! Így a munkahely, valamint a kinézett három általános iskola elhelyezkedése segített kiválasztani a megfelelő városrészt még elindulás előtt. Így már buzgón kereshettük a kiadó házakat a szóba jöhető környék(ek)en.
Első lépések – beiratási “nehézségek”
Mivel sikerült a célkörzetben „lábat vetni”, így az első bőrönd-adag kipakolása után nekilendültünk az ismeretlen utcáknak. Majd az előzetesen, telefonon leegyeztetett időpontra odasétáltunk a legközelebbi általános iskolába. Az iskola, az igazgató, – és mindenki akivel akkor ott összefutottunk – nagyon barátságosnak és kedvesnek tűnt. Mint később rájöttünk, valóban azok is voltak hozzánk!
Minden gond nélkül felvették a gyermeket, bemutatták a leendő tanítóját, az osztályt, odaadták a kitöltendő űrlapot és nem kérték el (még fénymásolatban sem) a magyarországi bizonyítványát. Elhitték, hogy az osztályzás 1-5-ig van, az 1 bukást jelent, az ötös a legjobb érdemjegy. Pedig indulás előtt még azon hezitáltam, hogy a gyermek bizonyítványáról csináltassunk-e hiteles fordítást, de végül elmaradt – meg nem is lett volna rá szükség. Örültek, hogy egy okos, ügyes gyermek csatlakozik az iskolához és – mivel „úgyis gyorsan meg fog tanulni angolul” – eldőlt, hogy a legjobb helye a korosztályának osztályában lesz. Ez a bizalom lenyűgözött, ugyanakkor aggodalommal is eltöltött bennünket. Hát… igen… ugye a két rendszer közötti eltérés folytán a gyermek mintegy másfél tanévnyit öregedett pár nap alatt.
Az általános iskolai rendszer – itt
Magyarországon a gyerekek a betöltött 6. életév után – de vannak akik csak 7. életév után – kezdik szeptemberben az iskolát. Ezáltal egy-egy első osztályban az éppen elmúlt hat és a majdnem nyolc is akár egymás mellett tanulhat. Ezzel szemben itt, Új-Zélandon, jellemzően az 5. születésnapjuk utáni napon kezdik az általános iskolát. Így egy 10 éves gyermek Magyarországon kb. negyedikes, Új-Zélandon hatodikos! Ámde hamarosan kiderült, hogy itt nem a lexikális tudás a legfontosabb az alsó tagozatban, mint Magyarországon…
Gyors egyenruha-próba és vásárlás (azért megvan az előnye annak, hogy reggel nincs negyed-félórányi ruhaválogatás 😊 ) következett, majd „rutinos” szülőként megkérdeztem: „tanszerek, könyvek?” Dadogtam, mivel ekkor gondoltam bele először, hogy egy vadidegen országban, vadidegen boltokban, vadidegen tanszereket és könyveket kell bevásárolnom. Mire mosolyogva jött a válasz, hogy „az első iskolai napján az asztalában fogja várni minden.” Miután elcsöndesedett este a család, elővettem a kitöltendő formanyomtatványt – „Ethnicity” – kezdődött. Hát… na ez az amit ott, ahonnan jöttünk, nem lehet megkérdezni, szóval eléggé furcsálltam. Mivel egyrészt minden kérdőíven ott van, másrészt a mindennapokban láthatóan és érezhetően ez nem jelent problémát – sokkal be- és elfogadóbbnak érzem itt a társadalmat – már számomra is természetessé vált a kérdés.
Az iskolában fonni is tanulnak. Bár ez igazából nem olyan fonás amire mi gondolnánk.
Az új-zélandi flax növény szárából készítenek csíkokat, és abból fonnak mindenféle formákat.
Ezen kosárka elkészítése azért nehéz, de például az elején lévő rózsát szerintem gond nélkül meg tudják csinálni – persze tanári segítséggel.
Irány az általános iskola a világ túloldalán
És hipp-hopp máris eljött a Nagy Nap 😊. Reggel jó korán, időben elindultunk, beértünk – már nagyon várták a gyermeket. Megmutatták az asztalát, elmondták, hogy két nagyon segítőkész tanuló lesz a két szomszédja. Kapott egy iPad-et fordítóprogrammal. Ugyan demonstrálni is akarták, hogy hallás után is ért és fordít, de a tesztmondat a kiwi akcentus folytán elvérzett a teszten 😊. Aztán búcsút intettünk egymásnak és megkezdődött a nagy iskolai kaland.
Be kell valljam, a gyermek nem kalandnak érezte. Napi hat óra vadidegen nyelvi környezetben úgy, hogy az elején egy szót sem értett! Le a kalappal előtte, hogy nem sírt, amikor otthagytam… Habitusából adódóan aránylag lassan kezdett beszélni, csak akkor mert mikor már tudta, hogy jól mondja. Habár a tanárai annak is nagyon örültek, hogy a többi gyermekkel már jóval korábban hallották csacsogni. Velük mert „nem tökéletesen” beszélni… Beláttam, hogy a régi iskolájában a jó tanulók „bizonyítási kényszerét” is elsajátította… és így évek múltán visszanézve a teljesítményalapú iskolai elvárások, amiben szocializálódott Magyarországon, nem segítettek a helyzetén.
Folyt köv.
Ha Új-Zéland az álmod, de nem tudod merre indulj és nem akarsz elveszni a vízumok útvesztőjében akkor keresd Petrát, új-zélandi regisztrált bevándorlási ügynököt!
Tudtad?
- Új-Zélandon az iskolai év január végén/február elején kezdődik és december közepéig tart.
- Az iskolai év 4 Term -re (negyedévre) van felosztva, kéthetes szünetek vannak köztük. A tanév első és utolsó napját az iskolák maguk határozzák meg. Azaz az, hogy az adott általános iskola esetében melyik nap kezdődik a tanév azt tőlük kell megkérdezni.
- Mivel a nyári szünet és a Karácsony egybeesik, Karácsonytól január közepéig jellemzően a “fű se nő”.
Forrás(ok):
Külföldre vágysz? Érdekelnek a hasznos tanácsok, személyes élmények? Keresd profi tanácsadóinkat, nyelvtanárainkat, ha nem akarod, hogy meglepetések érjenek! Szörfözz a Minden Ami Külföld oldalán!
Kérj segítséget profi tanácsadóinktól, nyelvtanárainktól:
partnereit, hogy minél felkészültebben tudj nekivágni az utadnak, ha itt az idő és ne érjenek majd semmilyen meglepetések!
Anglia, Ausztrália, Új-Zéland, Amerika akár Kanada, vagy Európán belül maradnál?
Megoldást keresel?
Csapat, aki segít Neked: Ide kattintva vagy a bal oldali képre, fel tudod felvenni a kapcsolatot Partnereinkkel és Szakértőinkkel!
A csapból már majdnem mindenhol a Minden ami külföld folyik és nap, mint nap törekszünk arra, hogy minél több emberhez jussanak el naprakész információk, valós tapasztalatok!
Kövesd a Minden Ami Külföld csatornáit és ne maradj le a fontos, hasznos és sokszor érdekfeszítő témákról:
📳
PODCAST csatornáinkon meghallgathatod a beszélgetéseket is, úton-útfélen Veled vagyunk:
🎧⚛️
Ha tetszik ami csinálunk akkor lehetőségeidhez mérten kérlek támogasd a munkánkat az alábbi képre kattintva, akár havi szinten. Köszönjük!
3 Hozzászólás
Szólj hozzá
[…] kezdetekről szóló első részt itt olvashatjátok, melyből azt is megtudhatjátok hogyan öregedett 1,5 évnyit a gyermek egyetlen […]
[…] “hogyan kerestünk és találtunk általános iskolát” témát kiveséztük itt, majd arról is szót ejtettünk hogy mekkora (ég és föld) szemléletbeli különbségek vannak […]
[…] itteni általános iskola 1-6. évfolyama már szóba került ebben a cikksorozatban. A folytatása […]