Amikor beköltöztünk egy latinos környékre 2.
Az első részben utcai, környékbeli storykat meséltem, következzenek most konkrétan a társasházunkkal kapcsolatos történetek. Attól függetlenül, hogy nagy volt a jövés menés, jópár csúnya szemöldök ráncolás, a bajban összetartottunk. Amikor az olasz pár cicája eltűnt, akkor egy emberként kerestük a macsekot, és együtt örültünk, amikor meglett.
Írta: Lipp Sylvi – Minden Ami Külföld
Ahogy írtam az előző részben egy gangos (teraszos) társasházban béreltünk lakást, ahol volt egy nagyon szuper tetőterasz. Ide bármikor felmehettél levegőzni, teregetni, csillagokat és naplementét nézni. A 360 fokos panormáma számunkra örökre felejthetetlen marad.
A tetőről sokszor néztük a közeli reptérről fel- és leszálló gépeket. A tetőteraszt igazából szinte mindenki kihasználta, jó volt ide feljönni. Nagyon jól lehetett ismerkedni egymással, igazi közösségi tér volt ez, miközben versengtünk a jobb helyekért. Sajnos akadtak olyan lakók is, akik szemét és kacattárolónak használták a tetőt, ezt annyira viszont a többiek nem díjazták.
A lakóközösség
Multikulti volt, igazi bevándorló közösség gyűlt össze mindig. Voltak olaszok, egy német hölgy, dél-amerikai családok, arabok, egy afrikai család, és néhány spanyol a félszigetről. Nem mindenkiről derült ki, honnan jött pontosan, hisz volt, aki csak pár hétig lakott a háztömbben.
A temperamentumos olasz
Néhány nap alatt felfedeztük, hogy van egy igazán temperamentumos olasz hölgy és a magyar párja, akik többet veszekedtek, mint nem. Mindezt persze úgy, hogy az Ikea megélt volna belőlük, annyi tányér és pohár tört össze. Ha épp nem veszekedtek, akkor pedig nagyon hangosan szerették egymást. Talán ők laktak rajtunk kívül a legtovább itt, és egyébként nagyon kedveltük őket.
A mosógépes
A felső szomszédunk úgy próbálta kihasználni az olcsóbb energiát (éjszakait), hogy kizárólag hajnali 4-5 környékén mosott, de úgy, hogy a mosógép gyakorlatilag szaladgált a fejünk felett. Őt egy cetlin kértünk meg google fordító segítségével, hogy szóljon, ha be kell állítani a mosógépet, szívesen segítünk. Valahogy végül megoldotta, de utána vagy az éjszakai rohangálásra szokott rá vagy csak odébb vitte a mosógépet. Nem sokra rá elköltözött, és jó ideig csend volt végre a felettünk lévő lakásban.
Éjféli sütögető
Közvetlen mellettünk egy arab család lakott egy ideig. Semmi gond nem volt velük, barátságosnak, kedvesnek tűntek. Egy éjszaka arra lettünk figyelmesek, hogy a teraszról éjfél előtt nem sokkal friss sült hús illata száll be a hálószobánkba. Az ablakon kinézve látjuk, hogy a szomszédunk a grillen süti a húst, a mi ablakunk alatt. Jó illata volt, szó se róla, csupán nem tudtuk hová tenni az éjszakai sütögetést.
Señorita Venezuela
Kiköltözésük után az ő helyükre egy Venezuelai család költözött, szintén nagyon szimpatikusak voltak.
Karácsonyig!
Tudni kell ugyanis, hogy míg mi csendesen ünnepeljük a karácsonyt, addig nekik ez egy hatalmas „égzengéssel” járó buli, a fő FIESTA, amikor még a szokottnál is hangosabbak, még tovább maradnak ébren a szokásosnál, és isten irgalmazzon annak, aki megzavarja őket. A nő és családja hétköznap jó szomszédok voltak. Egyszerű, dolgos embereknek tűntek, amíg el nem jött karácsony. A nőre rá sem lehetett ismerni, a lapos talpú papucsot egy 15 cm-s sarkú piros cipőre cserélte, elment fodrászhoz, elegáns ruhát húzott és ezzel együtt a kedves mosolygós emberből, egy hárpiává változott.
Amikor éjfélkor átmentünk, hogy legyenek kedvesek picit halkabban ünnepelni, annyira megsértődött, hogy szabályosan rám vágta az ajtót. Csoda, hogy nem tört el az orrom. Másnap míg aludtak, mi is Metalicával és Merlin Mansonnal ünnepeltük a karácsony másnapját.
Éjszakai költöző
A lakók a társasházban szinte folyamatosan cserélődtek, ami persze teljesen normális dolog is lehetne, amig ez nem tart 2-3 hétig egy-egy költözésnél, és nem kizárólag hajnali 1-4 között.
Ugyanis volt egy család Dél-Amerikából, akik ezt a műsort négy hétig csinálták minden egyes éjjel, persze napközben meg semmit. Miután bepakoltak sem sikerült ezen a jó szokásukon változtatni, és nem egyszer kellett átmenni szólni, hogy az üvöltő zenét legalább csukott ajtó és ablak mögött hallgassák éjfél után. Persze mindig engem tartottak rossz modorúnak.
Tenerifére költözés előtt én már este 9-kor aludni szoktam, amihez hozzájött a mínusz 1 óra időeltolódás is, valamint a hangosabbnál hangosabb szomszédok, így az éjfél előtt elalvás szóba se jöhetett. Átlagosan napi 4-5 órát aludtunk, amikor éppen nem volt semmi esemény, ami megzavarna minket. Voltak éjszakák, amikor ennyit sem tudtunk aludni és ez sosem könnyítette meg a reggeli munkába való készülődést.
A rock sztár
A másik közvetlen szomszédunk egyszer valami rossz hír hallatán annyira részegre itta magát, hogy hajnalban a rendőrök vitték el. Olyan volt, mint egy rocksztár, a levegőben kezét-lábát fogva tudták elvonszolni, annyira erőszakossá vált a rendőrökkel, a mentősökkel és a szomszédokkal is. A rendőröket a „csendes” iszogatás miatt kellett kihívni, ugyanis az egész lakást szétverte már nem maradt ép bútor vagy felület. A szomszédod többet nem láttuk.
A világjáró
Mivel a ‘rocksztár’ nem jött vissza a lakásba, így idővel más költözött be. Megérkezett a „füves nagyi” Angela. Egy rettentően barátkozós, kedves, 60 év körüli, német származású világjáró hölgy, aki éppen Argentinából ruccant át egy kicsit Tenerifére. Masszív dohányos volt, akibármit megtenne egy szál cigiért. Persze ez a kisebb gond lehetett volna, de nem az volt. A páromnak nem egyszer mondta, hogy szeretné, ha megszánná egy szál cigivel. Tenerife kapcsán egyébként tudni kell, hogy füvet beszerezni nem nehéz. Angela gyakorlatilag minden estét ennek a szórakozásnak szentelte a mellettünk lévő ablakban, így a mi a lakásunkat belengte a szag. Ettől pár hónap alatt annyira megundorodtam, hogy mai napig érzem az orromban, ha rágondolok.
Összefoglalva, az akkori mentalitásunkkal, értékrendünkkel néha nagyon nehéz volt befogadni ezeket a dolgokat, és az embereket. Minden egyes nap találkoztunk ilyen és ehhez hasonnló történetekkel. Nem egyszer fogtuk a fejünket, egy-egy abszolut logikátlan megoldáson, vagy a hozzáállásukon.
Ma már sokkal érettebben, nyitottabban viseljük a kulturális különbségeket, könnyebben befogadjuk az újat, és a minden napok során rádöbbenünk arra, hogy mi is furcsák vagyunk. Valakinek.
Tenerifén a tetőterasz új dimenzióba helyezi a mosást és a teregetést. Csak figyelj rá, érdemes sok csipeszt használni, mert könnyen búcsút mondhatsz a ruhádnak, ha elviszi a szél. Volt rá példa. 🙂 Én még az életben nem mostam ennyit, mint ott. Imádtuk.
Tudtad?
Tenerifén a tetőterasz új dimenzióba helyezi a mosást és a teregetést. Csak figyelj rá, érdemes sok csipeszt használni, mert könnyen búcsút mondhatsz a ruhádnak, ha elviszi a szél. Nálam volt már rá példa. 🙂 És én még az életben nem mostam ennyit, mint ott. De imádtuk.
Külföldre vágysz? Érdekelnek a hasznos tanácsok, személyes élmények? Keresd profi tanácsadóinkat, nyelvtanárainkat, ha nem akarod, hogy meglepetések érjenek! Szörfözz a Minden Ami Külföld oldalán!
Kérj segítséget profi tanácsadóinktól, nyelvtanárainktól:
partnereit, hogy minél felkészültebben tudj nekivágni az utadnak, ha itt az idő és ne érjenek majd semmilyen meglepetések!
Anglia, Ausztrália, Új-Zéland, Amerika akár Kanada, vagy Európán belül maradnál?
Megoldást keresel?
Csapat, aki segít Neked: Ide kattintva vagy a bal oldali képre, fel tudod felvenni a kapcsolatot Partnereinkkel és Szakértőinkkel!
A csapból már majdnem mindenhol a Minden ami külföld folyik és nap, mint nap törekszünk arra, hogy minél több emberhez jussanak el naprakész információk, valós tapasztalatok!
Kövesd a Minden Ami Külföld csatornáit és ne maradj le a fontos, hasznos és sokszor érdekfeszítő témákról:
📳
PODCAST csatornáinkon meghallgathatod a beszélgetéseket is, úton-útfélen Veled vagyunk:
🎧⚛️
Ha tetszik ami csinálunk akkor lehetőségeidhez mérten kérlek támogasd a munkánkat az alábbi képre kattintva, akár havi szinten. Köszönjük!
Szólj hozzá