Minden Ami Külföld | Aranyásók és aranymosás a világban - Minden Ami Külföld
iranytu_feher
iranytu_feher
Minden ami külföld
  • Ismered az aranyásók és az aranymosás történetét? Kemény fizikai munka, amely főleg a 19. században volt népszerű terv a meggazdagodásra.

Aranyásók és aranymosás a világban

Biztos vagyok benne, hogyha az aranymosás olyan gyors és egyszerű meggazdagodást hozna az emberek számára, sem időt, sem energiát nem sajnálnánk erre a kalandra.

De ma, a 21. században már nem annyira elterjedt és jó móka az arany után kutatni a folyókban, mint mondjuk a 19. században. Akkor ez a pénzszerzési lehetőség reneszánszát élte.

Írta: Kutai Vanda – Minden ami külföld
ISMERED az aranyásók és az aranymosás történetét? Kemény fizikai munka, amely főleg a 19. században volt népszerű terv a meggazdagodásra.

Azt fontos tisztázni azért először, hogy az aranyásók munkája és az aranybányászat nem teljesen ugyanaz. Sőt valójában még az aranymosás is eltér az aranyásók által végzett műveletektől.

Az aranybányászat különböző helyszíneken lévő bányákban zajlik arany és más fémek után. Az aranyásók és aranymosók olyan kalandorok vagy mesteremberek voltak, akik a nagy pénz szerzése érdekében folyókban kutattak az arany után. Kettejük közti különbség magában az arany mosásában mutatkozott meg. Az aranyászok (aranymosók) szakmai szemmel mosták az aranyat sok éves tapasztalatra építve, míg az aranyásók találomra kutattak és a szerencsére bízták magukat.

Az 1800-as évek végéig egyébként a legtöbb arany mosással került elő, ma már leginkább a bányászatra hagyatkozik az aranykeresés.

Persze azért, mert nem jönnek velünk szembe minden nap aranyásók, nem jelenti azt, hogy ez a fajta bányászat kihalt. Csak egyszerűen már nem a szerencselovagok kalandos életét jelenti.

Az aranymosás folyamata

Az aranymosók az aranyat a folyami hordalék felső rétegeikből mosták ki, így kapták meg az ún. „sáraranyat”, amely a legtisztább aranynak számít.

Az aranyásó pedig találomra ásott mélyedést és kíváncsian várta, hogy vajon talál-e aranyat a föld mélyebb rétegeiben. Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy kevés tudományos dologra építették a meggazdagodásuk módját. Nem csoda, hogy nem maradtak fent kiemelkedő vagyonosodási történetek ezzel kapcsolatban.

Ismered az aranyásók és az aranymosás történetét? Kemény fizikai munka, amely főleg a 19. században volt népszerű terv a meggazdagodásra.

Technikáját tekintve pedig lapátra van szükségünk, amellyel átnézzük, hogy lehetséges-e arany az adott helyszínen, majd egy tál és egy posztó, hogy átmossuk és fenn is tartsuk a megszerzett kincsünket.

Régi időben a posztókból kinyert aranydarabokat higannyal keverték össze, majd a higanyt elgőzölték és így nyerték azt az aranyat, amit tovább lehetett finomítani. Ma már nehéz higanyhoz jutni, így ez a módszer szép lassan eltűnt, ma már csak a mosópad segítségével mossák az aranyat

Híres aranylelőhelyek a világban

Az aranyásók előszeretettel szerepeltek amerikai westernfilmekben és nem véletlenül. Amerika tele van olyan helyekkel, ahol a kalandorok és aranymosók is próbálkoztak az arany megtalálásával.

Az egyik ilyen helyszín Deadwood, ami a 19. században nem számított éppen a kifinomult urak és hölgyek lakhelyének. Mivel a törvénykezést elég sajátos módon értelmezték a föld ezen részén, egyre több szerencsejátékos, függőségben szenvedő és ősi mesterséget űzők városa lett. A szerencselovagoknak köszönhetően pedig a várost elérte az aranyláz, aminek következtében Deadwood is virágzásnak indult. Sajnos talán a karma a várost is utolérte, mert járvány és tűzvész pusztította el a várost végül, a lakosság elmenekült és a ki nem mosott arany a mai napig arra vár, hogy felfedezzék.

Hasonló aranyláz tört ki a kanadai Klondike folyónál szintén az 19. században. Ezt hívjuk egyébként az alaszkai aranyláznak annak ellenére, hogy Kanada területén folyt a kutatás. Ez az aranyláz az alapja Charlie Chaplin Aranyláz című filmjének is, illetve Jack London is rendszeresen írt erről a történetről. Ezt a legbékésebb aranyláznak tartanak egyébként a kanadai hatóságok közreműködése miatt, továbbá ez a történelem utolsó jelentős aranyláza is egyben.

Az amerikai aranylázakon kívül jelentős bányászat folyt még Ausztráliában, Új-Zélandon, Brazíliában és Chile-ben.

A leghíresebb aranyláz

Az egyik leghíresebb aranyláz viszont Kaliforniához köthető. 1948-ban januárjában aranyat találtak itt. Megközelítőleg 300 ezer ember vándorolt a világ különböző pontjairól ide abban a reményben, hogy aranyat találnak és így gazdaggá válhatnak.

Ennek köszönhetően viszont egyrészt az aranymosás technikájának fejlődése és innen indult, másfelől pedig az aranyláz hatalmas hatással volt a környezetre. San Francisco innentől indult virágzásnak, kiépült a közigazgatás és Kalifornia az USA tagállama lett amellett, hogy az infrastruktúra is iszonyatos fejlődésnek indult.

Az arany értékét tekintve sajnos sok reménykedő üres kézzel vagy akár még szegényebben tért haza. Korai évek hoztak inkább hasznot a kutatók számára, volt olyan csoport, aki a 2006-os árfolyam alapján több, mint 1,5 millió dollár értékű aranyat mosott ki. Nagyobb hasznot láttak viszont azok, akik az aranyláz közvetett hatására építettek, így szállásadók, kereskedők vagy épp a szórakoztató iparban tevékenykedők gazdagodtak meg és ez a gazdasági fellendülés az aranyláz lecsengésével is folytatódott.

A kaliforniai aranylázból a fejlődés folyományaként így lett „kaliforniai álom”, majd „amerikai álom”.

Hasonló aranyláz tört ki a kanadai Klondike folyónál szintén az 19. században. Ezt hívjuk egyébként az alaszkai aranyláznak annak ellenére, hogy Kanada területén folyt a kutatás. Ez az aranyláz az alapja Charlie Chaplin Aranyláz című filmjének is, illetve Jack London is rendszeresen írt erről a történetről. Ezt a legbékésebb aranyláznak tartanak egyébként a kanadai hatóságok közreműködése miatt, továbbá ez a történelem utolsó jelentős aranyláza is egyben.

Az amerikai aranylázakon kívül jelentős bányászat folyt még Ausztráliában, Új-Zélandon, Brazíliában és Chile-ben.

Aranymosás Magyarországon

Az arany megmunkálása, mint tevékenység már a honfoglalás előtti időkben is létezett. Ennek ellenére, a folyók aranykészleteire vonatkozó aranymosás csak a honfoglalástól ismert igazán. A mesterség általában apáról fiúra szállt és nem igazán verték nagydobra a tevékenységüket a benne dolgozók. Ez egészen természetes, hiszen az irigység és a pénzsóvárság már ősidők óta létezik, így az aranymosásból élők nem szerették volna, ha a királyok vagy szerencsevadászok ellepjék aranyban gazdag folyóikat és elvegyék a megélhetésükhöz szükséges aranyat.

Itthon egyébként a Dunából és a Drávából nyerik ki az aranyat, de mivel nagy kitermelésre nem lehet számítani, így alig néhány ember, aki még még foglalkozik aranymosással.

Az aranymosás hanyatlása

Sajnos a 20. századra az aranymosás, mint foglalkozás, kiment a divatból, ma már csak a bányászatra koncentrálódik az arany megszerzése. Ennek elsődleges oka a technikai fejlődés volt és az, hogy egyre inkább az aranybányászat került előtérbe, amelyet már gazdasági társaságok, komoly felszerelésekkel végeztek és végeznek a mai napig. Aranybányák ma is megtalálhatóak szerte a világban.


Tudtad?

  • A kaliforniai aranyláz elindítója James Wilson Marshall ács volt, aki megtalálta az első aranyat, ennek ellenére egyáltalán nem profitált belőle
  • Az „aranyásó” kifejezést ma már nem arra értjük, aki aranyat akar találni. Olyan nők és férfiak csoportja, akik más hátán szeretnének felkapaszkodni, mások pénzéből vagy kapcsolataiból szeretnének saját maguk számára előnyt szerezni
  • Szintén a kaliforniai aranyláz okozta az egyik legnagyobb migrációs hullámot az amerikai történelemben
Ismered az aranyásók és az aranymosás történetét? Kemény fizikai munka, amely főleg a 19. században volt népszerű terv a meggazdagodásra.

Szólj hozzá