Ausztrália és a klímaváltozás
Az elmúlt néhány évtizedben fokozatosan kialakult a tudományos konszenzus az emberi tevékenység klímaváltozáshoz történő hozzájárulása kapcsán! Nevezetesen a Föld erőforrásainak folyamatos felélése, a károsanyag kibocsátás és úgy általában a modern ember életvitele sok esetben katasztrofális irányba sodorta bolygónk klimatikus viszonyait. Ez a folyamat az első ipari forradalomtól kezdett igazán súlyossá válni.
A Föld klímája nem állandó, tehát emberi beavatkozás nélkül is folyamatosan változik, viszont ezt a változást jelentős mértékben felgyorsítottuk. Bizonyos területek erősebben ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak; Ausztrália például ezek közé tartozik.
Írta: Peringer Attila – Minden Ami Külföld
Ausztrália sokak bakancslistáján szerepel, legyen szó nyaralásról, vagy akár kivándorlásról. A lelkesedés teljesen érthető, hiszen a déli félteke kontinensnyi méretű országa rengeteg csodás tájat és lehetőséget rejt magában. Azonban Ausztrália egyike azon országoknak is, melyek a legújabb kutatási eredmények alapján átlag felett fogják érezni, sőt érzik már most is a klímaváltozás negatív hatásait. Nem is kell távolra visszatekinteni; elég csak a 2022-es év hatalmas esőzései nyomán a nagyvárosokat elöntő árvizeket felidézni. Ugyanígy, a 2019-2020-as bozóttűz szezon képei is sokakban megmaradhattak. A Melbourne elővárosait is veszélyeztető erdőtüzek hamuja még Új-Zéland nyugati partvidékének gleccsereit is beborította. Az ehhez hasonló, most még extrémnek nevezett időjárási jelenségek száma és súlyossága várhatóan emelkedni fog.
Környezeti hatások
Ausztrál és külföldi klímatudósok, különböző, az ország éghajlatváltozását vizsgáló klímamodellezési projektek és tanácsadó szervezetek mind hasonló eredményekre jutottak az elmúlt években és nincsenek jó híreik. Ausztráliát már most súlyosan érinti a klímaváltozás és a helyzet rosszabbodni fog, talán előbb is, mint azt korábban jósolták:
- az Ausztrália Intézet nemrég az ausztrál meteorológiai hivatal statisztikai adatait elemezte az az 1950-es évekig visszamenőleg. Számításaik szerint, az 50-es évekhez képest, 1999 és 2018 között a nyarak 31 nappal hosszabbodtak; ezzel párhuzamosan a telek 23 nappal lettek rövidebbek. Ez azt is jelenti, hogy 2014 óta a nyarak kétszer olyan hosszúak, mint a telek. Míg 1960 és 1989 között a nagyon magas kategóriába sorolt havi hőmérsékleti értékek előfordulása 2% volt, addig a 2005-2019 közötti időszakban ez az arány 12%-ra nőtt.
- A klímaváltozással az esőzések mintázata is átalakul. Az ország dél-keleti és dél-nyugati területein az elmúlt 20 évből 17 esetében maradtak a csapadékmennyiségek az átlag alatt. Ezzel szemben például az északi területek nagy részén az 1970-es évek óta növekszik a csapadék mennyisége. A mintázatok változásának egyik hatása, hogy az olyan extrém jelenségek, mint a hirtelen, heves esőzések és a nyomukban kialakuló áradások mennyisége és intenzitása is növekedni fog. Sydney-re 2022 első három hónapjában lehullott a teljes éves, átlagosnak tekinthető csapadékmennyiség, vagyis nagyjából 1200 mm. Ez már áprilisban hatalmas áradásokat okozott, amit júliusban újabb esőzés követett, bizonyos helyeken több mint 300 mm esővel.
- A tengerszint emelkedés általános jelenség, ám Ausztrália északi és dél-keleti területein az emelkedés mértéke a globális átlag fölött van. Az ország két legnagyobb lakosságú városa (Melbourne és Sydney) ezen a részen található, ráadásul mindkettő partmenti település. Vagyis ez a folyamat már a következő évtizedekben komoly problémákat okozhat sok ember számára. Az óceánok melegedése és savasabbá válása is drámai hatással fog járni: bizonyos fajok kihalnak, mások új élőhelyet keresnek maguknak. Természetesen, mindkét opció a biodiverzitás csökkenését vonja maga után.
- Az ország déli részén az egyre növekvő hőmérséklet és a gyakoribbá váló tüzek az erdős területek drasztikus mértékű csökkenésével fenyegetnek. Ha már erdők, bár kicsit másfélék: a tengeri moszaterdők a partvonalak mentén található, nagy moszatsűrűségű, gazdag ökoszisztémák. Több veszély is leselkedik rájuk: hőhullámok, a víz hőmérsékletének emelkedése és olyan halfajok étvágya, melyek pont az óceánok melegedése elől költöznek hűvösebb vizekbe.
Egészségügyi hatások
A Medical Journal of Australia 2022. októberében közzétett egy jelentést, mely rávilágított Ausztrália sérülékenységére, a klímaváltozás és annak egészségügyi és életminőségre gyakorolt hatásai tekintetében.
A jelentés szerint az ország nincs eléggé felkészülve:
- a hőhullámok és az extrém szárazság csökkenti a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek méretét, mely akár élelmezési válsághoz is vezethet.
- a heves esőzések és a meleg, párás időjárás különösen kedvező körülményeket biztosít a szúnyogok fejlődéséhez. Mivel rengeteg betegséget terjesztenek, így az ilyen extrém időjárási jelenségek súlyosbíthatják olyan betegségek átadását, mint például az agyvelőgyulladás.
- az erős hőhullámok hatalmas kockázatot jelentenek a 65 év felettiekre és az egészségügyi szempontból veszélyeztetett csoportokra nézve. Ám rajtuk kívül lassan bárki, aki szeret a szabadban sportolni, veszélyben érezheti magát. 2017-2021 közötti adatok alapján, akik szabadidős tevékenységként a sétát választották, 34 órával hosszabb ideig voltak kitéve mérsékelt szintű hőstressznek, az 1990-es évek elejéhez viszonyítva. Többek között az ausztrál egészségügyről és éghajlatáról is olvashatsz az ausztrál kisokosban, ami azok számára készült, akik rövid vagy hosszú távon el tudják képzelni az életüket ebben a csodás országban. Ha te is ezen csoport tagjait erősíted, szerezd be a könyvet, és könnyíts a költözéssel járó nehézségeken!
Ausztrália eddig nem tett eleget
A Climate Council nevű környezetvédelmi szervezet, 2021-ben készült jelentése nem fest túl kedvező képet Ausztráliáról. 31 fejlett országot vizsgáltak, a 2015-ös párizsi klímacsúcson tett vállalásaikkal összefüggésben. Arra jutottak, hogy kibocsátás csökkentés, valamint a fosszilis üzemanyagok előállítása és használata szempontjából egyaránt Ausztrália teljesít a legrosszabbul. Tény, hogy az ország gazdasága továbbra is jelentős mértékben szénalapú, az áramtermelés nagyjából háromnegyed részét még mindig szénerőművek fedezik. Ez persze nem kis részben politikai akarat eredménye is.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2018-as jelentését az ausztrál kormány szinte azonnal elutasította. A jelentés rámutatott, hogy ha nem sikerül leállni a szénalapú energiahordozók használatával, annak 2040-re katasztrofális következményei lesznek. Scott Morrison kormánya nem értett egyet ezzel a vélekedéssel és továbbra is a szén mellett tette le a voksát. Azóta azonban az országban parlamenti választásokat tartottak, melyen a kormánypárt vereséget szenvedett. Talán az új vezetés más elveket fog képviselni, mindenesetre nemrég Ausztrália is csatlakozott az úgynevezett globális metánkibocsátási kötelezettségvállaláshoz.
AZÉRT NEM KELL MEGIJEDNI!
Vagyis nem feltétlenül érdemes, de felkészülni annál inkább kell, ha oda tartasz! Az ausztrál vízumok terén keresd Szilvit, aki lassan 20 év tapasztalattal segíthet Neked is! Ha pedig a munkakereséssel akadtál el, Zsuzsi lesz a Te embered, kérdezz bátran!
Tudtad?
A Nagy-korallzátony összesen 348 ezer négyzetkilométer nagyságú, ami a világon található összes korallzátony kb. 10%-át teszi ki. Ez a gyönyörű és különleges ökoszisztéma az 1990-es évektől folyamatosan pusztul, főként a klímaváltozás hatásainak következtében. A 2021-2022-es ausztrál nyáron történt a hatodik tömeges kifehéredés 1998-tól számítva, ráadásul ezek közül négy 2016 óta történt. A korallok kifehéredéssel reagálnak a környezetben bekövetkező jelentősebb változásokra (pl. óceán hőmérsékletének megemelkedése). A kifehéredett korallok sokkal érzékenyebbek a betegségekre és ez nagy mértékben növeli pusztulásuk kockázatát. A korallok a kifehéredés után képesek bizonyos mértékig regenerálódni. Ausztrál kutatók mérései alapján ugyanakkor, az elmúlt 25 évben már a Nagy-korallzátony populációjának nagyjából fele elpusztulhatott.
Forrás(ok):
Külföldre vágysz? Érdekelnek a hasznos tanácsok, személyes élmények? Keresd profi tanácsadóinkat, nyelvtanárainkat, ha nem akarod, hogy meglepetések érjenek! Szörfözz a Minden Ami Külföld oldalán!
Kérj segítséget profi tanácsadóinktól, nyelvtanárainktól:
partnereit, hogy minél felkészültebben tudj nekivágni az utadnak, ha itt az idő és ne érjenek majd semmilyen meglepetések!
Anglia, Ausztrália, Új-Zéland, Amerika akár Kanada, vagy Európán belül maradnál?
Megoldást keresel?
Csapat, aki segít Neked: Ide kattintva fel tudod felvenni a kapcsolatot Partnereinkkel és Szakértőinkkel!
A csapból már majdnem mindenhol a Minden ami külföld folyik és nap, mint nap törekszünk arra, hogy minél több emberhez jussanak el naprakész információk, valós tapasztalatok!
Kövesd a Minden Ami Külföld csatornáit és ne maradj le a fontos, hasznos és sokszor érdekfeszítő témákról:
📳
PODCAST csatornáinkon meghallgathatod a beszélgetéseket is, úton-útfélen Veled vagyunk:
🎧⚛️
Ha tetszik ami csinálunk akkor lehetőségeidhez mérten kérlek támogasd a munkánkat az alábbi képre kattintva, akár havi szinten. Köszönjük!
Szólj hozzá